Magyar Kártevőirtók Országos Szövetsége

Cím: 1117 Budapest, Budafoki út 183., 203-as szoba

Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf. 467.

Telefon/fax: +36-1-464-5241

E-mail: makosz__kukac__tlt.hu

Ügyfélfogadás: kedd, péntek: 9-13 óráig

Vita a Fekete Halálról

Élet- és Tudomány 2003. október 24.

Újabb vita robbant ki arról, mi okozta annak a Fekete Halálnak elnevezett pestisjárványnak a kirobbanását 1348-ban, amely fel Európát kiirtotta, s amely azután minden évszázadban rendre visszatért.

Hosszú időn át a patkány és bolha terjesztette, bubópestist okozó Yersinia pestis baktériumot tették felelőssé a járványokért. Angol kutatók nemrégiben úgy döntöttek, hogy végére járnak a dolognak, és pestisben elhunytak maradványaiban nyomoztak Yersínía-nyomok után. Ám nem találtak semmi ilyesmit. "Nem zárhatuk ki a feltevést, hogy a Yersinia okozta a pestisjárványokat. Azt tudjuk csak leszögezni, hogy ennek semmilyen molekuláris nyomát nem találtuk a tetemekben" - nyilatkozta Alan Cooper, az Oxford Egyetem mikrobiológusa. A történelem eseményeinek nyomozásán túl a kutatásoknak az ad aktualitást, hogy a Yersinia napjainkban is fertőz, s él a lelelem, hogy biofegyverek készítésére használják fel.
Néhány kutató korábban azt állította, hogy a középkori pestisjárványokat erős vérzést kiváltó olyanféle vírus okozhatta, amely az Ebola járványért is felelős. Ám három évvel ezelőtt Didier Raoult, a Marseille-i Egyetem munkatársa három, a XIV században elhunyt ember fogmaradványaiból vett mintát, s az egyikben talált Yersinia-nyomot. Ám kutatók megkérdőjelezték, hogy a tetemek pestisben hunytak volna el.
Most Cooper és kutatócsoportja öt nagy tömegsírban feltárt 66 csontvázból származó 121 fogból vett mintát. Ezek közül a londoni tömegsírról biztosan tudható, hogy az 1349-es nagy pestisjárványban elhunytakat temették oda. Ám a többi négybe (az angol Spitalfieldsbe, a dán Vodroffsgaardba és a francia Angers-ba, illetve Verdunbe) is nagy valószínűséggel pestiseseket temettek. A kutatók egyetlen fogban sem találtak Yersinia DNS-t. Ugyanakkor használható emberi mitokondriális DNS-minták kerültek elő. Vagyis ha lett volna Yersinia, a DNS-e megmaradhatott volna - nyilatkozta Cooper.