Magyar Kártevőirtók Országos Szövetsége

Cím: 1117 Budapest, Budafoki út 183., 203-as szoba

Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf. 467.

Telefon/fax: +36-1-464-5241

E-mail: makosz__kukac__tlt.hu

Ügyfélfogadás: kedd, péntek: 9-13 óráig

Patkánymentesítés és Budapest patkánymentességének hosszútávú fenntartása (Dr. Bajomi Dániel)

Johan Béla Országos Epidemiológiai Központban Budapest, 2004. szeptember 21-én elhangzott előadás
Dr. Bajomi Dániel

A következőkben tájékoztatást adok a társadalmi rendszereken és kormányokon átívelő, 33 éve eredményesen végzett közegészségügyi kártevőmentesítési programról. Ha feltesszük a kérdést: „Budapest miről híres?”, szakmai körökben nagyon sokan szerte a világon Budapest patkánymentességét említik meg.

Először néhány szám az akció helyszínéről: a deratizáció megkezdése előtt a fővárosnak 2,2 millió lakosa volt, azóta ez a szám kétmillió alá csökkent. Budapest területe nem változott, 525 km2, a szennyvízcsatorna hossza akkor 1845 km volt, a bekötő csatorna hossza 617 km, ez a nagyság azóta növekedett. Az objektumok száma 226 ezer volt, beleértve a lakóházakat, intézményeket, bérházakat. Az 1970-71-ben végzett objektív felmérés szerint a fővárosi objektumok 33 %-a volt átlagosan patkánnyal fertőzött. Természetesen a fertőzöttség területileg megoszlott, a belvárosi objektumok 100 %-a fertőzött volt. A fertőzöttség 99 %-át a vándorpatkány okozta, egyedül a Csepeli kikötőben találtunk házipatkányt.

1970-ben a fővárosban kb. 9 cég végzett patkányirtást, a felmérések szerint erre évente 30-50 millió forintot fizettek ki. Ennek ellenére kb. 2 millió patkány „élt” Budapesten, amelyek becsült évenkénti kártétele 300-400 millió forint között volt ebben az időszakban.

Közismert, hogy a patkányoknak – a fertőzött környezettől függően – jelentős szerepük van, vagy lehet a különféle kórokozók, illetve fertőző betegségek terjesztésében. Arra vonatkozóan, hogy a patkányok Budapesten milyen közegészségügyi problémát okoznak, sajnos pontos adatok nem állnak rendelkezésemre. A Budapesti Közegészségügyben publikált adatok szerint nem sikerült pontos összefüggést találni a fertőző betegségek gyakorisága és a patkánypopuláció nagysága között (1.sz. ábra). Érdemes lenne epidemiológiai szempontból ezt a kérdést jobban megvizsgálni.

PATKÁNYOK ÁLTAL OKOZOTT KÖZEGÉSZSÉGÜGYI
PROBLÉMÁK BUDAPESTEN

Bejelentett fertőző megbetegedések Budapesten 5 éves bontásban

1.sz. ábra

Felmerülhet a kérdés: miért is kezdett egy állami gazdaság nagy területű patkányirtással foglalkozni? A Bábolnai Állami Gazdaság 1960-ban kezdett intenzíven foglalkozni a baromfitenyésztéssel és 3-4 év után azt tapasztalták, hogy egyes istállókban több volt a patkány, mint a baromfi. A baromfi állomány annyira fertőzött volt, hogy azt nem lehetett exportálni, ami természetesen óriási károkat okozott. Ezért az Állami gazdaság vezetése elhatározta, hogy a patkányoktól meg kell szabadulni. Különféle kisiparosok segítségét kérték, de sajnos ezek a kisiparosok nem tudták megoldani a hatékony irtást. Miután az Állami gazdaságban német technológia alapján folyt a broiler tenyésztés, a Bayer cég segítségét kérték, amely ideküldött egy szaktanácsadót. A szaktanácsadó segítségével 1965-ben létrejött az Állami gazdaságon belül a Fertőtlenítő Állomás, amely kemény, 2-3 éves munkával a több mint 500 istállóból kiirtotta a patkányokat. Ennek híre ment, és Tatabánya is felkérte a Fertőtlenítő Állomást, hogy ott is takarítsák ki a patkányokat. Ezt követően az Állami gazdaság vezetése és a Fővárosi Tanács VB között meglévő személyes, jó kapcsolat következtében megbeszélésekre került sor annak érdekében, hogy Budapest patkánymentesítése is megoldásra kerüljön.

Másfél éves, a Budapest Fővárosi KÖJÁL vezetősége és szakemberei által közösen végzett előkészítő munka után került sor arra, hogy 1971. április elsején megkezdődjön Budapesten az átfogó patkánymentesítési akció.

A patkánymentesítési akció egy fővárosi tanácsi hirdetménnyel vette kezdetét, amely kötelezően előírta, hogy az irtás tűrése kötelező, és amennyiben valaki nem veti ennek alá magát, pénzbírsággal sújtható.

Az átfogó patkánymentesítés 21 hónap alatt került végrehajtásra, 112 dolgozó segítségével, 20 gépkocsival. A dolgozók brigádokba szerveződtek, amelyeket a Fővárosi KÖJÁL által kiképzett állategészségügyi technikusok irányítottak. A deratizáció – függetlenül attól, hogy egy adott terület (objektum) fertőzött volt-e vagy sem – globális módszer szerint került végrehajtásra. A mentesítés során 1,5 millió kg kumatetralil hatóanyag tartalmú, vérzékenységet okozó irtószer került felhasználásra. Mind a mérgezett csalétkeket (irtószer), mind pedig a szerelvényeket a Bábolnai Állami Gazdaság gyártotta (2. sz. ábra).

BUDAPEST PATKÁNYMENTESÍTÉSÉHEZ 1971-1972-BEN FELHASZNÁLT ANYAGMENNYISÉG

RACUMIN CSALÉTEK
KARTONETETŐ TÁLCA
ÖNETETŐ NAGYLÁDA
CSATORNA LÁDA
ETETŐ CSŐ

1,632,400 kg
614,000 db
300,000 db
86,000 db
40,000 db

1.sz. ábra

Annak ellenére, hogy ilyen hatalmas mennyiségű irtószer került kihelyezésre, gyakorlatilag sem humán megbetegedés, sem haszonállat elhullás nem fordult elő. Ebben nagy szerepet játszottak a szóban megtartott, illetve az írásban átadott balesetvédelmi tájékoztatók, a szórólapok és figyelemfelkeltő felhívások egyaránt.

Az irtószeres kezelések végén a brigádok összegyűjtötték az elhullott állatokat és égetéssel semmisítették meg azokat.

A 21. hónap végére az eredeti 33 %-os objektumfertőzöttség kevesebb, mint 0,5 %-ra csökkent.

Néhány tapasztalat: összefüggő, nagy területen, ha egységes technológiával, a felszínen és a csatornarendszerben egyszerre történik az irtás, akkor patkánymentes állapot érhető el. Annak idején minden objektumban az irtószer kihelyezésre került, függetlenül attól, hogy volt-e fertőzöttség, vagy sem. Ma már ezt sokkal korszerűbb módszerekkel csináljuk: gyakorlatilag irtószermentes csalétkekkel meg lehet határozni, hogy van-e fertőzöttség, vagy sem, és irtószer csak oda kerül kihelyezésre, ahol ezek a mérőcsalétkek fertőzöttséget mutatnak. Manapság csak antikoaguláns készítmények használata jöhet szóba.

A csalétek állomások (ládák, prizmák, tálcák) használata a jobb irtási hatékonyság, valamint nagyobb biztonság érdekében célszerű. Nagyon fontos a jó eredmény elérése érdekében a szisztematikus és rendszeres ellenőrzés. Gyakorlatilag az irtószert kihelyeztük és hét naponta addig tértünk vissza a helyszínre ellenőrizni, amíg a fertőzöttség meg nem szűnt. Nagyon fontos a pontos nyilvántartás és az adatfeldolgozás végzése is.

Összefoglalva azt lehet mondani, hogy a Bábolnai Fertőtlenítő Állomás által alkalmazott patkánymentesítési technológiával, a fővárosi KÖJÁL – most már ÁNTSZ Fővárosi Intézete – segítségével, illetve szakmai támogatásával és ellenőrzésével, a deratizációt sikerült eredményesen megvalósítani. A fővárosi patkánymentesítési akciót Budapest Főváros Önkormányzatának Egészségügyi Osztályával kötött szerződés alapján végeztük, illetve végezzük egészen a mai napig. 1972-ben az ingatlantulajdonosok fizették ezt a nagyvolumenű munkát, de ez 1973. január elsejétől ez megváltozott, mert azóta a főváros saját hatáskörben finanszírozza a fenntartási tevékenységet.

A budapesti patkánymentesítési akció gazdaságos volt, mert a 21 hónapos akció 182 millió forintba került – ami akkor hatalmas összeg volt –, ugyanakkor ez az összeg nem érte el az egy év alatt a patkányok által okozott kár becsült mértékét. Az akció 1972 december 31-én fejeződött be. Természetesen azonnal felvetődött, hogy ha ekkora összeget fordítottak egy mentesítési akcióra, akkor célszerű az elért eredményt megőrizni. Ezért nagyon rövid időn belül döntés született arról, hogy a mentesség fenntartását meg kell szervezni. Ez 1973. január elsején kezdődött el.

Az ismertetés szerint a patkánymentesítés globális módszerrel történt. Ezzel szemben a fenntartás célzott irtószer kihelyezéssel történik. A végzett munkának 95 %-a preventív jellegű tevékenység. A maradék 5 %-ot a patkányészlelés utáni irtószer kihelyezés teszi ki.

Gyakorlatilag 1973 óta a maradék patkánypopuláció nagysága Budapesten szinte folyamatosan csökkent, és napjainkban minimális (3. sz. ábra).

PATKÁNYFERTŐZÖTT OBJEKTUMOK SZÁMA ÉVENKÉNT BUDAPESTEN 1973 – 2003

3. sz. ábra

A patkánymentesítési akció, illetve annak fenntartása – tekintettel arra, hogy azt egyetlen vállalkozó végzi a fővárosban – arra is alkalmas, hogy tudományos adatgyűjtésre kerüljön sor. Az ún. biotóp kódrendszer 1974-ben került kidolgozásra. 1978-ban a kódrendszert átdolgoztuk és pontosítottuk, azóta is ezt alkalmazzuk (4. sz. ábra).

BUDAPESTI MARADÉK VÁNDORPATKÁNY
POPULÁCIÓ ADATBÁZISA


4. sz. ábra

Mi a kódrendszer és elemezhetőségének a jelentősége? Az, hogy a tapasztalat alapján meg lehet határozni ha egy adott objektumba kimegy a kezelést végző brigád, hol is kell feltételezni ott a patkány előfordulását? Az 5. sz. ábrából látható, hogy a fővárosban a vándorpatkány által leginkább kedvelt biotóp a bérházak pincéjében volt. Ezen túlmenően fontos előfordulási hely a bérházak szennyvízcsatorna ellenőrző aknája. Ez az egyik olyan hely, amit nagyon fontos rendszeresen megvizsgálni és oda irtószert kihelyezni.

VÁNDORPATKÁNYOK ÁLTAL LEGKEDVELTEBB MIKROBIOTÓPOK BUDAPESTEN


5. sz. ábra

Ugyancsak fontos információ, hogy melyik hónapban fordulnak elő leginkább Budapesten a patkányok? A 6. sz. ábrából látható, hogy tavasszal kezdődik el a populáció növekedése, érdekes módon a nagy nyári meleget nem nagyon szívlelik a patkányok, és általában van egy őszi csúcs. Az elmúlt évtizedek alatt ez a tendencia megváltozott. Húsz évvel ezelőtt a tavaszi csúcs sokkal kisebb, az őszi patkányelőfordulási csúcs pedig sokkal nagyobb volt. A változás talán az időjárás változással is összefügghet.

PATKÁNYFERTŐZÖTT OBJEKTUMOK SZÁMÁNAK HAVONKÉNTI ALAKULÁSA 5 ÉV ÁTLAGÁBAN BUDAPESTEN 1998-2002 KÖZÖTT

6. sz. ábra

Ha megnézzük, hogy milyen számban fordultak elő fertőzött objektumok, akkor az látható, hogy 2003-ban az 525 km2 nagyságú területen mindössze 168 objektumban fordult elő patkány. Természetesen azt nem tudjuk megmondani, hogy egy-egy objektumban egy, tíz, vagy húsz patkány fordult-e elő, de ez nem is érdekes. Ha ezt a 168 előfordulást elosztjuk az objektumok teljes számával – a 226 ezerrel – azt lehet látni, hogy az évenkénti patkányfertőzöttség minimális, 0,02 %. Tehát nyugodtan állíthatjuk, hogy a főváros patkánymentes.

Ezt a hatalmas munkát természetesen hagyományos módszerekkel már nem lehet végezni. Annak idején, amikor elkezdődött az akció, 220 ezer kézi kartont használtak, és arra volt felírva az összes objektumra vonatkozó adat. Természetesen ez már a múlté. Azóta egy speciálisan erre a célra kifejlesztett szoftvert alkalmazunk, amivel nem csak az adatokat lehet nyilvántartani, hanem ez automatikusan ütemezi a munkákat és elkészíti azokat a munkalapokat, amiket a dolgozóink nap mint nap használnak a területen. Végül – de nem utolsósorban – ezzel a készülnek a jelentések, és alkalmas ez a számítógépes rendszer arra is, hogy a statisztikai adatokat elemezni is tudjuk.

A patkánymentesség fenntartásának költségét az elmúlt esztendőkben a fővárosi önkormányzat magára vállalta és finanszírozza. Budapest az egyetlen világváros, ahol a patkányirtás sem közegészségügyi, sem gazdasági, sem közérzeti problémát nem okoz!

A Budapesten végzett munkát az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is elismerte. 1998-ban kiadott egy brosúrát, amely kifejezetten a városi patkánymentesítéssel foglalkozik. Ebben a világon legjobban szervezett, hosszú távú patkánymentesítő (ellenőrző) programként került ez a budapesti akció bemutatásra.

Végül, de nem utolsósorban, a fenntartásról is néhány tapasztalat: az egyik, hogy bebizonyítottuk, hogy ilyen hatalmas területen is sikeresen ellenőrizhető a patkánymentes állapot, meg lehet állapítani azt is, hogy mind a preventív, mind a kuratív tevékenység jól szervezetten történt, illetve történik. Meg lehet állapítani azt is, hogy alapos dokumentációval, speciális számítógépes nyilvántartással, illetve szoftver alkalmazásával a 30 éves adatbázis könnyen feldolgozható és hasznosítható. A körültekintő technológia alkalmazása esetén a patkánymentes állapot fenntartása környezetbarát módszerrel több, mint 30 éve fenntartható, és ha figyelembe vesszük, hogy annak idején mennyi kárt okoztak a patkányok, elmondható, hogy ez gazdaságos tevékenység.