Magyar Kártevőirtók Országos Szövetsége

Cím: 1117 Budapest, Budafoki út 183., 203-as szoba

Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf. 467.

Telefon/fax: +36-1-464-5241

E-mail: makosz__kukac__tlt.hu

Ügyfélfogadás: kedd, péntek: 9-13 óráig

Rágcsálóirtó szerek összehasonlító vizsgálata és a termékek gyakorlati alkalmazása

A BÁBOLNA BIO tevékenységében kiemelt szerepe van a termékfejlesztésnek, valamint a minőség ellenőrzésének, amelyeknek sikereink jó részét köszönhetjük. Folyamatosan ellenőrizzük saját és a konkurencia termékeinek minőségét. Az új termékek fejlesztésében az igények alapján jelöljük ki a fejlesztés legnagyobb eredménnyel kecsegtető irányait. Cikkünkben képet adunk a rágcsálóirtó formulációkkal kapcsolatos fejlesztési munka aktuális fázisairól és eredményeiről, amelyeket néhány vizsgálati adattal is szeretnénk alátámasztani.

Munkánk célja egyrészt a különböző rágcsálóirtószer formulációk fejlesztése, másrészt a vivőanyag összetételének olyan irányban történő változtatása, mely az irtószerek kedvezőbb elfogadását, és ezáltal jobb hatékonyságot eredményez.

Az irtószer fejlesztési tevékenységben középponti szerepet játszik a biológiai laboratóriumunk. Az évek óta fenntartott tenyészeteink sokféle vizsgálat elvégzésére adnak lehetőséget. Rovar tenyészetünkben csótány, légy, fáraóhangya és szúnyog tenyészetekkel, rágcsáló tenyészetünkben pedig vad vándorpatkány és házi egér tenyészetekkel rendelkezünk. Ezekre a tenyészetekre alapozva jelenleg rágcsálóirtó, és rovarnövekedést gátló formulációk, rovarcsapdák, illetve rovarirtó szer formulációk fejlesztésén dolgozunk. Az alábbiakban szeretnénk részletesebben ismertetni a rágcsálóirtó szerek fejlesztésével kapcsolatos eredményeinket.

A vállalatunkban működő rágcsálóvizsgáló egységünk évente 100 – 150 vizsgálat elvégzését teszi lehetővé. A laboratórium egyik feladata a vizsgálatainkhoz szükséges mennyiségű és minőségű vad rágcsáló egyed előállítása. Jelenleg a Rattus norvegicus és a Mus musculus fajok vad törzseit tenyésztjük, évente 1.200 – 1.500 db patkányt, illetve egeret nevelünk fel.

A vándorpatkányokat saválló acéllemezből készült kb. 1 m3-es konténerekben tartjuk, amelyekben konténerenként 30 – 60 db azonos korcsoportba tartozó vegyes ivarú állomány kerül elhelyezésre. Táplálékként 50 %-ban CRLTN patkánynevelő tápot, 50 %-ban szemes takarmányt (búza, kukorica, zab) kapnak a konténerekbe elhelyezett etetőkbe. A patkányok a friss ivóvizet a önitatókból nyerik. Hetente kiválogatjuk a vemhes nőstényeket, és egyedileg műanyagból készült utódnevelő ládába helyezzük el őket. A szaporulatot 4 hetes korban választjuk le, és a konténerekbe helyezzük el őket. A vadegér törzset műanyag egértartó ládákban tartjuk és a patkányokhoz hasonló módon gondozzuk.

Vizsgáló helyiségünkben rágcsálóvizsgáló fémketrecekben végezzük az etetéses vizsgálatokat.

Jelenlegi vizsgálataink célja a forgalomban lévő rágcsálóirtószereink folyamatos minőségellenőrzése, az akut, valamint az első és második generációs antikoaguláns hatóanyagok biológiai hatékonyságának bevizsgálása, továbbá a formuláció fejlesztéssel és a vivőanyag összetétellel kapcsolatos vizsgálatok elvégzése.

Vizsgálati módszerek

Alapvetően két vizsgálati módszert, a toxicitási és az úgynevezett palatabilitási vizsgálatkat alkalmazunk. A toxicitási vizsgálatban a vizsgálati állatok csak mérgező hatóanyagú csalétket kapnak ad libitum a meghatározott etetési periódusig.

A palatabilitási vizsgálat során a mérgezett csalétek vonzó hatását és fogyasztását (appetitását) egyaránt vizsgáljuk. A vizsgálati állatok ad libitum fogyaszthatnak pl. két különböző mérgezett csalétekből, vagy a mérgezett csalétekkel szemben kontrollként alkalmazott úgynevezett EPA standard-ból a meghatározott vizsgálati ideig. Az EPA standard összetétele állandó, az USA Környezetvédelmi hivatala által javasolt, mérgező hatóanyag nélküli, dercés formátumú.

Vizsgálatonként 10 – 10 db rágcsáló egyedet használunk fel, a nemek aránya 50 – 50 %-os. A patkányok közül legalább 3 hónapos, ivarérett, minimum 200 g súlyú, az egerek esetében legalább 2,5 hónapos, minimum 18 g-os egészséges állatok kerülnek kiválogatásra. A vizsgálat előtt a tenyészetből származó rágcsálókat egyedileg helyezzük el a fém vizsgálóketrecekben és 48 – 72 órán keresztül kondicionáljuk őket. A vizsgálat kezdetekor megvonjuk tőlük a tenyészetben már megszokott laboratóriumi tápot és helyette a szimmetrikusan elhelyezett etetőedényekben kínáljuk fel a mérgezett csalétket, illetve az EPA standard-ot, amelyekből tetszés szerint fogyaszthatnak. Az esetleges megszokásból adódó hibalehetőség elkerülése céljából az etetőedényeket naponta felcseréljük egymással. A fogyasztást minden nap azonos időpontban visszamérjük és a régi helyett friss csalétket kínálunk fel. Az etetési periódus utolsó, azaz 5. napján a visszamérés után ismét kizárólag patkánytápot kapnak a rágcsálók az elhullásig. A 14. napot megélt kísérleti állatokat túlélőnek nyilvánítjuk.

A vizsgálatok során naponta kiszámítjuk az átlagfogyasztást, majd az 5 napos etetési periódus leteltével összegezzük az eredményeket. Feljegyezzük az esetleges tüneteket, a mortalitási időpontokat, kiszámítjuk a mortalitási átlagot. Az elhullott állatok testtömegének megmérése alapján kiszámítjuk az egyedi hatóanyag fogyasztást és azt átlagoljuk. Feljegyezzük a szélső értékeket és szórást számolunk. Az irtószer toxicitását az elfogyasztott hatóanyag és az elhullás ideje alapján határozzuk meg.

Eredmények

Sikerült kifejleszteni egy olyan bromadiolon hatóanyagtartalmú, granulátum formulációjú terméket, amelynek elfogadása mintegy 10 %-al meghaladja a patkányok által kedvelt szemes csalétek elfogadását. A kiváló elfogadás mellett az íz és zamatanyagát hosszabb ideig megőrzi. Ugyanakkor a szemes csalétek alkalmazásának többi előnyével is rendelkezik, viszonylag olcsó, könnyen felhasználható, és a patkányok nem hurcolják el. Hátránya, hogy szóródhat, és nedves helyen nem alkalmazható. (1. ábra)

A formuláció fejlesztés másik iránya a rágcsálóirtó bromadiolonos tasakolt pép kifejlesztése volt. A tasakolt pép előnye, hogy íz és zamatanyagát hosszú ideig megőrzi, könnyen felhasználható és nem szóródik. Hátránya viszont, hogy a patkányok elhurcolhatják, valamint a csatornarendszerben nem alkalmazható, ezért alkalmazási lehetősége erősen korlátozott.

A patkányokkal végzett toxicitási vizsgálatok során az első csoport kizárólag pépes csalétket, a második csoport szemes csalétket kapott. Mindkét vizsgálati csoportnál a mérgezési tünetek csak bizonyos latencia idő után jelentkeztek, átlagosan a beetetést követő 4. napon. A mérgezett állatokon étvágytalanság, fokozott fáradékonyság, apathia volt megfigyelhető. A 4.-5. naptól a nagyfokú vérszegénység tünetei kerültek előtérbe, a nem pigmentált bőr sápadttá, a nyálkahártyák porcelánfehérré váltak, majd a különböző testnyílásokból, külső sérülésekből vér szivárgott, és hamarosan bekövetkezett az elhullás.

Az első vizsgálati csoport állatai a pépből mintegy 20%-kal kevesebbet fogyasztottak, és a hatóanyagfelvétel is mintegy 35%-kal kevesebb volt, ennek ellenére a pép etetésekor átlagosan fél nappal korábban következett be a mortalitás. A két irtószer összfogyasztását a napi fogyasztás összfogyasztáshoz viszonyított értékével is jellemezhetjük.

A felkínált pépet a patkányok szívesen fogyasztották, 12 órán belül kirágták a pépet tartalmazó zacskókat, és ettek a felkínált irtószerből. A legnagyobb fogyasztás a 2. napon volt, ezután gyorsan csökkent, így a 4. nap fogyasztása mintegy harmada lett a második napinak. Az etetési periódus végére, azaz az 5. napra a táplálkozást gyakorlatilag beszüntették a patkányok.

Az ezzel a kísérlettel párhuzamosan futó szemes csalétek elfogadása is kedvezően alakult, mivel minden vizsgálati állat 24 órán belül fogyasztott a méregből. A vizsgálati állatok az első három napon kb. egyforma mennyiségeket fogyasztottak a csalétkekből, majd a 4. napra a fogyasztás itt is visszaesett, és ez a tendencia az 5. napon is folytatódott.

A két toxicitási vizsgálatot összehasonlítva a pépet fogyasztó patkányokon előbb kialakultak a jellegzetes mérgezési tünetek, így a jellemző étvágytalanság is. Az 5. napi fogyasztási értékeket összehasonlítva a szemes csalétekből a vizsgálati állatok ötszörösét ették a pépfogyasztáshoz viszonyítva. A pépes formuláció ugyanolyan 0,005 % -os bromadiolon hatóanyag-tartalom mellett gyorsabb ölőhatást biztosít, mint az irtószeres kontrollként alkalmazott szemes csalétek, így kevesebb irtószer felhasználásával eredményesen javítható a rágcsálóirtás hatékonysága. (2. és 3. ábra)

A paraffinos rágcsálóirtószerek kiválóan alkalmazhatóak élelmiszeripari üzemekben, állattartó telepeken, és nedves mikroklímájú területeken, pl. csatornahálózatban. Állagukat hosszú időn keresztül megőrzik, és könnyen elhelyezhetőek a nehezen hozzáférhető szűk csatornarészekben is, ahol a patkányok a leginkább tartózkodnak. Az alkalmazott paraffin és a penészedésgátló szer valamelyest csökkenti az elfogadást, de mindenképpen javítja a csalétkek gyakorlati használhatóságát.

Laboratóriumunkban, fejlesztőmunkákkal sikerült a bromadiolon hatóanyagtartalmú paraffinos rágcsálóirtó kockák összetételét úgy módosítani, hogy mind a patkányok, mind az egerek sokkal szívesebben fogyasztják azokat. Az újonnan fejlesztett kockák elfogadása messze meghaladja a jelenleg forgalmazott, az eredeti receptúra alapján készült kockák elfogadási értékeit. Az új összetételű kockákból a patkányok közel háromszor, míg az egerek kb. kétszer annyit fogyasztottak. A vizsgálati állatok 65 %-a egyértelműen az új összetételű kockát részesítette előnyben, 30 %-a kb. egyforma mennyiséget fogyasztott a felkínált irtószeres mintákból, és mindössze 5 %-uk fogyasztotta szívesebben a jelenleg forgalmazott kockát. (4. és 5. ábra)

Az előzőekben ismertetett vizsgálatokban alkalmazott, új összetételű paraffinos kockát egy konkurens termékkel, a flokumafen hatóanyagtartalmú STORM préselt csalétekkel szemben etetve, az elfogadási értékek egyértelműen bizonyították az általunk gyártott paraffinos termék kiválóságát. A vizsgálati állatok megközelítően háromszor annyit fogyasztottak el a paraffinos kockákból, mint a STORM granulátumból. A patkányok 90 %-a egyértelműen lényegesen többet fogyasztotta termékünkből, és mindössze 10 %-uk döntött úgy, hogy a másik felkínált irtószert részesíti előnyben. (6. ábra)

Gyakorlati alkalmazás

A felhasználás szempontjából messzemenően figyelembe kell venni a különböző kezelendő objektumtípusok sajátosságait. Élelmiszer-ipari üzemekben a dercés és szemes csalétek szóródása miatt, a tasakolt pép az elhurcolás veszélye miatt nem alkalmazható. A paraffinos kocka ezzel szemben minden igényt kielégít.

Állattartó telepeken a tasakolt pép az elhurcolás veszélye miatt nem alkalmazható. A dercés és szemes csalétek szerelvényekben kihelyezve, a paraffinos korong szerelvényben vagy akár szerelvényen kívül is kiválóan megfelelő.

A csatornahálózat esetében a tasakolt pép nem alkalmazható. A dercés és szemes csalétek felhasználásának lehetőségei a nedves mikroklíma miatt korlátozottak. A csatornarendszerben kizárólag a paraffinos kocka vagy korong alkalmazható eredményesen. A különböző formulációk alkalmazásánál tehát a helyi adottságok rendkívül nagy szerepet játszanak.

Összefoglalás

Fejleszthető munkánknak két fő célja volt, ezeket sikerült teljesíteni. Egyrészt, sikerült a jelenleg forgalmazott bromadiolon hatóanyag-tartalmú PROTECT-B irtószer elfogadását jelentősen javítani az összetétel változásával. Másrészt, sikerült egy új formulációt kifejleszteni. Mindezekkel a fejlesztésekkel bővíteni, szélesíteni tudtuk a felhasználható rágcsálóirtó szerek választékát, amelynek, mint láttuk, igen nagy jelentősége van a helyi adottságokhoz legjobban illeszkedő, leghatékonyabb megoldások megtalálásában.

Schmidt József – Markos Tamás
Bábolna Bio Kft.