Magyar Kártevőirtók Országos Szövetsége

Cím: 1117 Budapest, Budafoki út 183., 203-as szoba

Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf. 467.

Telefon/fax: +36-1-464-5241

E-mail: makosz__kukac__tlt.hu

Ügyfélfogadás: kedd, péntek: 9-13 óráig

KÁRTEVŐIRTÁS 2005/3. szám

Vezércikk

Descartes, a kiváló francia filozófus, matematikus, természettudós 1619-ben világosan megfogalmazta az emberi létezés négy pillérét: ha már élünk, legyünk hatékonyak, kreatívak (személyesen alkotóak), illetékesek és cselekvőképesek. Ez, véleményem szerint, nem csak ez egyénre, az individuumra, mint önállóan létező élő szervezetre, hanem akár egy szövetségre is igaz lehet.

Beszámoló a MaKOSZ október 6-i választmányi üléséről

Dr. Bajomi Dániel elnök üdvözlő szavai után megtartotta beszámolóját az előző ülés óta eltelt időszakról.
Az érdekvédelem területén az Országos Tisztiorvosi Hivatallal történt egyeztetés alapján a MaKOSZ folytatta a 18/1998-as ún. járványügyi rendelet pontosítását és összhangba hozását a 90/2003-as ún. élelmiszerhigiénés rendelettel. Előkészületben van a MaKOSZ javaslata a ragasztós monitoring eszközök (csapdák) kiemelésére a 38/2003-as biocid rendelet hatálya alól, mivel ez teljesen ellentétes az ún. európai Biocid Direktívával.

Beszámoló a MaKOSZ október 19-i tisztújító közgyűléséről

A Magyar Kártevőirtók Országos Szövetsége Tisztújító Közgyűlésére 2005. október 19-én, Szegeden, került sor, a Szövetség XV. Országos Konferenciája alkalmával.

 

Dr. Bajomi Dániel elnök a Választmány, illetve a főtitkár és az elnök nevében külön is megköszönte a bizalmat, amelyet a tagok az eddigi Választmánynak megszavaztak, majd átadta a szót a Jelölő Bizottság vezetőjének, Szabó Kálmánnak.

Beszámoló a MaKOSZ XV. Országos Konferenciájáról

005. október 19 – 21. között került megrendezésre Szegeden, a Forrás Hotelben, a MaKOSZ XV. Országos Konferenciája. A három napos rendezvény során 24 előadás hangzott el, és idén először egy gyakorlati bemutatóra is sor került a madarak elleni védekezés tárgyában, a BÁBOLNA BIO Kft. szervezésében. Ismét sikerült külföldi előadókat meghívnunk rendezvényünkre; Dr. Hans-Joachim Pelz úr (Németország) a rágcsálók antikoagulánsokkal szembeni rezisztencia európai helyzetéről, míg Henrik Lange úr (Dánia) a betiltott metilbromid helyett, a terményvédelemben használható szerekről tartottak előadásokat.

A MaSZOSZ és a szúnyogirtás jelene és jövője (Dr. Szító András)

(Elhangzott a MaKOSZ XV. Konferenciáján (Szeged, 2005. október 19-21.)

Az Alszövetség megalakítása 3 évig húzódott, míg eldöntöttük, valóban szükségünk van-e erre ahhoz, hogy a közegészségügyi kártevőirtáson belül a munkánk sajátosságaiból fakadó gondok megoldásával foglalkozzunk, mindazokkal a kérdésekkel, amelyek nem sorolhatók a Választmány, illetve a MaKOSZ elnökség kizárólagos hatáskörébe. Az Alszövetség megalakulása és tevékenysége ezért a szakmai szervezet vezetőségének tehermentesítését is szolgálta volna. A megalakuláshoz meg is kaptuk az erkölcsi segítséget, sőt a többszöri bíztatást.

Az elmúlt évek tapasztalatai a kártevőirtó képzésekben

Negyedik alkalommal vesz részt az ETI a MaKOSZ által szervezett kongresszuson. Ez évben is meghívást kaptunk a XV. Kongresszusra (2005. október 20.), melynek örömmel tettünk eleget.

Terménygázosítás kérdései (mit, mivel, hogyan, mennyiért)

Kezdő gázmester számára ezek a kardinális kérdések nagyon fontosak lehetnek. Mit tenne ilyenkor egy kezdő gázmester? Megnézné a jelenleg piacon lévő és kapható aluminium-foszfid hatóanyag-tartalmú gázosítószereket.

Szertől Ópusztaszerig

A XVIII. századtól, a felvilágosodás jegyében indult meg hazánkban is a tudományosnak tekinthető (írott forrásokra támaszkodó és hivatkozó) történelem kutatás. Ekkor kerül ismét a figyelem központjába az első országgyűlés színhelye. Számos tudományos, vagy tudományoskodó munka íródott ebben az időben Szerről.

Szegedről

A Szegeden pusztító kolera, pestis, hó- és szélviharok, aszályok és tűz mellett a számtalanszor kiáradó Tisza okozta a legtöbb kárt és tragédiát. A múlt században már szinte egymást érték az árvizek, amelyek előrevetítették a későbbi katasztrófa árnyékát. Szeged vezetői igyekeztek mindent megtenni a veszély távoltartása érdekében, ám a kormány nem hallotta meg a segélykiáltásokat. 1879. március 5-én Szegedtől 20 kilométerre északra a Tisza védőtöltése átszakadt. Hét nappal később, 1879 március 12- én, éjjel fél kettőkor az árvíz Rókuson átszakította a gátat, majd a vasúti töltést is, és a hömpölygő víztömeg kora reggel rázúdult a városra. Mikszáth Kálmán, aki az idő tájt a Szegedi Napló munkatársa volt, így írt: "A hajnal nem találta meg többé Szegedet. Csak a romjait, amint azok apránkint egy piszkos tenger iszapjává válnak."

Az élelmiszerek higiéniai biztonságát veszélyeztető egészségügyi kártevők elleni védekezést érintő jogszabályok történeti áttekintése

Napjainkban már közismert az élelmiszerek higiéniai biztonságát veszélyeztető különféle rovarfajok (elsősorban a csótányok, illetve a házi és egyéb élelmiszer-látogató legyek), valamint a rágcsálók (patkányok és egerek), a jogszabályilag is elfogadott egészségügyi kártevők közegészségügyi jelentősége.
Először a védekezés kötelezettségére, majd az OEK Tájékoztatóra, ezt követően a hatékony és veszélytelen végrehajtás érdekében a szakemberképzésre és az irtószerek felhasználásra, végezetül pedig a kártevőirtó szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályokról kívánunk áttekintést adni.

WEPMA tanácskozás

2005. június 20-21-én az USA-ban, Orlandoban (Florida) került megrendezésre az Amerikai Kártevőirtó Szövetség rendezvényéhez kapcsolódóan a World Environmental Pest Managers Alliance (WEPMA) ülésre, amely a világ kártevőirtó szövetségeinek, illetve vezetőinek tanácskozása volt. A találkozó célja az volt, hogy további erőfeszítéseket tegyenek annak érdekében, hogy ez az iparág meg tudjon felelni azoknak a kihívásoknak, amelyekkel szembenéz.

Beszámoló a CEPA Igazgató Tanácsának 2005. szeptember 30-i üléséről

CEPA állásfoglalás a kártevőirtás szolgáltatásra vonatkozó EU irányelvekről

Harmadik (végleges) tervezet a CEPA állásfoglalása és javaslata a belső piaci szolgáltatásokról szóló EU irányelv tervezetre vonatkozóan.
(kivonatos fordítás)

Beszámoló az 5EVPMC-ről

BESZÁMOLÓ AZ 5. EURÓPAI GERINCES KÁRTEVŐSZABÁLYOZÁSI KONFERENCIÁRÓL

A Magyar Kártevőirtók Országos Szövetsége, a Magyar Parazitológusok Társasága, a Magyar Természettudományi Múzeum, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Növény és Talajvédelmi Szolgálat Tolna megyei Ökotoxikológiai Laboratóriuma közös szervezésében 2005 szeptember 5-8. között került megrendezésre Budapesten, a Congress Park Hotel Flamenco-ban az 5. Európai Gerinces Kártevőszabályozási Konferencia (5th European Vertebrate Pest Management Conference - 5EVPMC).

Városi Kártevők Nemzetközi Konferenciája (5ICUP)

A Városi Kártevők Nemzetközi Konferenciája (ICUP) megrendezése ötletszerűen merült fel 1990 táján, és most, öt konferenciával később (1993 Cambridge (UK), 1996 Edinburgh (Skócia), 1999 Prága (Csehország), 2002 Charleston (USA) és 2005 Szingapúr), ennek a témakörnek a legjelentősebb nemzetközi tudományos eseményévé vált. A világ vezető akadémiai, hatósági, magán kártevőirtó vállalati és irtószergyártó vezetőit vonzza, és egyedülálló fórumot biztosít a városi kártevőkkel kapcsolatos tudományok legújabb vívmányainak megvitatásához.

Csótányirtó gél csalétkek laboratóriumi kiértékelése (elhangzott az 5ICUP-on, Bélai Gyula)

A Supella Longipalpa elleni gél csalétkek laboratóriumi kiértékelése*

 

SARA SAVOLDELLI ÉS LUCIANO SÜSS

 

BEVEZETÉS

Barna csíkos csótányt (Supella longipalpa) először 1977-ben Genovában és Torinóban találtak. Abban az időben ez a csótány széles körben elterjedt volt más városokban is, jelenleg azonban nem olyan általános mint a Blattella germanica, Blatta orientalis, és Periplaneta amaricana. A Barna csíkos csótány kifejlett példányainak átlagos élettartama 30 Celsius fokon 9-110 nap. Egy nőstény max. 20 petetokot tud produkálni. A posztembrionális fejlődés 30 oC fokon, 6-8 vedléssel kb. 55 napig tart. A Barna csíkos csótány egy épületekben élő rovar; asztalok alatt, képek és tapéták mögött található, ahol a ragasztóval táplálkozik. Általában a bútorokban, ágyneműben, szekrényekben bújik meg, és ritkán látogat a konyhákba, kivéve, ha élelmet keres. A Barna csíkos csótány széleskörű elterjedtsége a lakásokban nagyon nehézzé teszi az ellenük való védekezést.

Egy csótány élete (N.M.)

Egy csótány élete – elmeséli „ő” maga

Leírta: Edward Simpson (London, kb. 1850)

„Teljesen tisztában vagyok azzal a kedvezőtlen véleménnyel, amelyet Önök rólam alkottak, és attól tartok, nincs Önök között egy sem, aki egy jó szót is szólna az érdekemben, vagy akár csak a legkisebb jóindulattal is tekintene rám.”

Hírek; Tallózás a hazai és nemzetközi médiából

Rendezvénynaptár

Hirdetések

Év végi köszöntő

Kedves Olvasóink!