Magyar Kártevőirtók Országos Szövetsége

Cím: 1117 Budapest, Budafoki út 183., 203-as szoba

Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf. 467.

Telefon/fax: +36-1-464-5241

E-mail: makosz__kukac__tlt.hu

Ügyfélfogadás: kedd, péntek: 9-13 óráig

Dr. Kufcsák Oszkár: Beszámoló a SOVE konferenciáról

A SOVE (Vektor Ökológusok Társasága) 14. Európai Konferenciája

2003. szeptember 2-6 között rendezték meg a SOVE (Vektor Ökológusok Társasága) 14. Európai Konferenciáját a svájci Bellinzonaban (Ticino kanton). E sorok szerzőjének, mint az Európai Szúnyogirtók Szövetségének választmányi tagja lehetősége adódott, hogy részt vegyen a konferencián. Maga tanácskozás színhelye is külön élmény volt (a városkát az Alpok kapujának is hívják, 2000-2500 m magas hegyektől szorosan körülvéve), de a konferencia tartalmilag is igen hasznos volt.

A tanácskozást a svájci szervezők nevében Peter Lüthy nyitotta meg, amelyet egy hosszabb terjedelmű előadás követett M. Tanner részéről (a Swiss Tropical Institute igazgatója), mely a malária elleni védekezés folyamatosságáról szólt. Az első napon még két szimpózium zajlott le. Az elsőben a vektor élőlények (betegségeket okozó baktériumokat, vírusokat terjesztő állatok) viselkedésére ható semiokemikálikról (olyan kémiai vegyületek, amelyek vonzzák a vektor szervezeteket, vagy például azok peterakási szokásait befolyásolják) hallhattunk előadásokat. Különösen kiemelkedő érdekességű volt a kairomonok szúnyogok peterakását gátló hatásról szóló előadás, amelyet a Haifai Egyetem, a Rockefeller és Columbia Egyetemek kutatói jegyeztek. Kísérleteik egyértelmű tanúsága szerint bizonyos hanyattúszó poloska fajok, (amelyek előszeretettel táplálkoznak szúnyoglárvákkal) kibocsájtanak magukból egy kairomonnak nevezett vegyületcsoportot, amelyet bizonyos csípőszúnyog fajok (Culiseta és Culex fajok) képesek érzékelni és ilyen vizekbe nem, vagy csak igen-igen ritkán rakják le petéiket. Ezek az anyagok, vagy ehhez hasonló szintetikus vegyületek a jövőben potenciálisan felhasználhatók lehetnek a szúnyogok elleni védekezésben. A nap második szimpóziuma az arbovírusokkal és azok terjesztőinek ökológiájával foglalkozott. Az itt elhangzott előadásokból globális képet kaptunk az arbovírusokat terjesztő szúnyogfajok globális elterjedéséről (Norman Gratz, WHO) és az egyes európai országokban a Nyugat-nílusi vírus, az Usutu vírus, vagy Denguee vírus terjedéséről. Az elhangzottak alapján megállapítható volt, hogy Európában vészes gyorsaságggal terjed a tigris szúnyog (Aedes albopictus), amely a felsorolt vírusok egyik fő terjesztője. Itt kell megjegyzni, hogy a Magyarországot körülvevő országok közül mindegyikben megjelent már ez a faj (a legutóbbi időkig kívételnek számító Ausztriában is megtaláltál már a múlt év folyamán)!

A konferencia második napján három szimpózium került lebonyolításra. Az első a klímaváltozás és az antropogén hatások vektor állatokra tett hatásaival foglalkozott, a másodikban a vektor állatok fiziológiájával kapcsolatos legújabb eredményeket ismertették a szakemberek, míg a kullancsokkal és az általuk terjesztett betegségekkel foglalkozott. A második napi előadások is kivétel nélkül érdekesek voltak, de ezek közül helyhiány miatt itt csak egyet emelnék ki: egy török kutatócsoport arról számolt be, hogy dél-kelet Anatóliában befogott Anopheles sacharovi nevű szúnyogfajt, mint malária vektor azonosítottak, jóllehet ez a fajt eddig nem tartottuk számon mint vírus hordozót.

A harmadik napon ismét három szimpóziumba tömörültek az előadások. Az első az igen hangzatos „Szúnyog elleni védekezés az impregnált ágyhálóktól a génmanipulációg” címet kapta és ebben részben halhattunk az Európán kívüli tájakon (például Észak-kelet-India, Thaiföld vagy Nyugat-Afrika) folyó malária elleni védekezési módokról. A második szimpózium azokat az előadásokat fogta egybe, amelyek a szúnyogirtással kapcsolatos felvilágosító tevékenységek módozatairól oktatási formákról, illetve ezek fontosságáról szóltak. A konferencia záró szimpóziuma „Környezetvédő stratégiák a szúnyogirtásban” címet viselte. A kivitelezők és a szúnyogirtások irányításában részt vevők számára talán ennek a résznek az előadásai voltak a leghasznosabbak, hiszen ezek javarészt a Bacillus thuringiensis israelensis (Bti) alkalmazási módjairól és lehetőségeiről, illetve az azt megelőző lárvatenyésző hely térképezésekről szóltak. Ahogy a tűzijáték is a végére csúcsosodik ki a legjobban, úgy ezen a konferencián is így történt. A környezetbarát szúnyogirtás igazi nagyágyúi ekkor tartottak előadást: itt hallhattuk Yoel Margalith, Norbert Becker, Francis Schaffner, Romeo Bellini, előadásait. Számomra különös öröm volt a svéd Lundström előadását hallgatni, aki a szakmában szintén igen jó nevű Martina Schäfferrel együtt kombinált GIS, GPS és DTM térképezési módszert dolgozott ki, és alkalmazott sikeresen lárvatenyésző helyek minden eddiginél pontosabb felderítésére. Ez azért igen nagy dolog, mert olyan pontosságot tudtak elérni ezeknek modern technikáknak az alkalmazásával, hogy fele, kétharmad akkora dózisú Bti. Felhasználásra volt csak szükség a korábbiakhoz képest. Ez ismerve a szer árát óriási jelentőségű lehet a jövőben.
Az összes elhangzott előadás és még 32 poszter kivonatos anyaga természetesen megtalálható e cikk szerzőjénél, de természetesen a teljes anyagok is megkérhetők a birtokomban lévő résztvevői címlista alapján.

Végezetül szeretnék köszönetet mondani a Magyar Kártevőirtók Országos Szövetségének, a Bábolna Környezetbiológiai Központ Kft.-nek, a Caola-Alfa Rt.-nek és a Corax Környezetvédelmi Kft.-nek akiknek hathatós anyagi támogatása nélkül ez az utazás nem jöhetett volna létre.

Dr. Kufcsák Oszkár