Vogronics L.: Árkérdések, kérdéses árak

Vajon igénye van-e a tagságnak, egy szakmai szervezet által megállapított minimál ár standard kidolgozására? Így is megközelíthetjük a címben megfogalmazott, immár harmadszor is az elmúlt konferenciákon terítékre került témát. A felmérésekből és az egymás közötti kötetlen beszélgetésekből egyértelműen kiviláglik, hogy igenis mindenki - bevallva, vagy bevallatlanul - azt várja el a MaKOSZ-tól, hogy tegyen valamit ez ügyben.

1998-ban Siófokon kezdtem el először foglalkozni ezzel a témával. Nagyon sokan megköszönték, és a mai napig is sokan kérik, hogy juttassam el részükre az ott elhangzottakat, hogy árkalkulációjukban segítségükre legyen. 2002-ben a hallatlanul alacsony vállalási árakkal megnyert tenderek késztettek arra, hogy kiálljak és egy előadás keretén belül rávilágítsak az ott vállalat képtelenségekre és irracionális vállalási árakra. Természetesen mindenki csak beszélt ezekről a nevetséges és szakmát lejárató tendernyertesekről, de konkrét elképzelés ott sem született meg. A 2003. tavaszán rendezett MEGE konferencián parttalan vita alakult ki, elképzelés, épkézláb gondolat nem forrott ki. Az előzmények ellenére, úgy gondoltam, hogy a legutóbbi őszi konferencián megtartandó előadásomat vitazáró előadásnak szánom, és mint utólag kiderült, helyes volt az elképzelésem. A visegrádi konferencia utolsó napján, mint utolsó előadó, megfelelően katalizáltam ezt a "kényes témát", konszenzus született, a MaKOSZ ad hoc bizottsága végre komolyan is foglalkozni kezdett ezzel a témával. Remélem januárban jelen újság hasábjain, és a honlapon közzé lehet tenni az elfogadott, és javasolt minimál árakat. Előjáróban csak annyit szeretnék közölni a tisztelt olvasóval, hogy a szúnyogirtók már letették javaslatukat az asztalra.

Most pedig szívesen közre adom a visegrádi konferencián elhangzott előadásom rövidített változatát.

Mindenek előtt tisztázzunk néhány fogalmat és célt. Ne legyünk restek és tegyünk fel kérdéseket és próbáljuk meg válaszolni is rá. Íme:

1. Mi a motiválja a nyomott árakat?

• Minél nagyobb piaci részesedés elérése
• Nincs, vagy alig van megfelelő mennyiségű munkája
• Olcsó, "fekete" munkaerő alkalmazásának lehetősége
• Esetleg az illető nem számol, illetve nem tudja, hogyan kell számolni

2. Mivel történik azok kompenzációja?

• Olcsó irtószerhez való jutás, pl.: növényvédő szerek alkalmazása
• Saját tőkével
• Nem megfelelő minőségű munkát ad
• Irtószer felhasználás gyakorlatilag nincs

3. Milyen következmények adódhatnak az ilyen mérhetetlenül alacsony árakból?

• A tevékenység szakmai hierarchiába történő nem megfelelő besorolása
• A szakmát művelő szakemberek lejáratása
• Rezisztencia kialakulásának nagyfokú lehetősége

4. Kinek érdeke a szolgáltatás nyomott áron történő igénybevétele?

• Elsősorban a nem kellően képzett, tájékozódott megrendelőnek
• Akinek törvényileg kötelező a szolgáltatás igénybevétele, de "fölösleges
• kötelezettség-ként" kezeli ezt a kérdést
• Minden megrendelőnek, aki garanciát kap a nyomott árakra Végül nem utolsó sorban a vállalkozás célját is megfogalmazhatjuk, ami nem más, mint a vállalkozó egzisztenciája, megélhetése, családja biztonsága, azaz mit kell tennie? Nem mást mint:
• A bevételt növelni
• Költségeket csökkenteni
• Minél nagyobb profitot (nyereség) produkálni
• Minél nagyobb piaci részesedést szerezni
• Továbbá állandó megbízatások megszerzésére kell törekedni A nyereség nem más - leegyszerűsítve - mint a bevétel és kiadás különbsége.

Egy vállalkozás működéséhez nélkülözhetetlen költségek kapcsolódnak, amelyek akkor is terhelik a szervezet, illetve egység pénztárcáját, ha egy árva fillér bevétele sincs. A vállalási árat nagymértékben befolyásolják az alábbiak:

1. Működési költségek
2. Adónemek
3. Anyag költség
4. Nyereség 20%

Az alábbi táblázatból egyértelműen kiderül, hogy mennyi bevételnek kell realizálódni, hogy a legkisebb működési költségeknek is meg legyen a fedezete.

A fentiekből következik az alábbi összefüggés

1. Közvetlen termelői munkabér (Ktmb) = Tiszta termelő idő (óra) x Munkadíj (Ft/ó)
2. Tényleges rezsi (Tr) = Anyagmentes összes ktg/ Összes m ó
3. Az egy órára eső rezsiórabér= Tényleges rezsi + Nyereség (cca. 20%)

A táblázatból kitűnik, hogy egy átlagos vállalkozás rezsióradíja 1.093,00 Ft/óra/fő, míg az egyéni vállalkozó esetében ez alig több mint ennek a fele, vagyis 674,00 Ft/óra/fő. A fentiekből is kitűnik, jól látható, hogy a kártevőirtásnak igen nagy az élőmunka igénye. A munkabér több mint 50 %-át is meghaladhatja az éves költségeknek. Ezt az alábbi diagram is jól szemlélteti.

Miután a munkabér és egyéb nagyon lecsupaszított költségeket kiszámoltuk, meg lehet állapítani, hogy mennyi munkát képes elvégezni egy szakember. Ennek a menetét az úgynevezett időnorma, illetve az időelemzés adja meg. A legfontosabb kártevőirtási munkafolyamatokra kidolgoztam az általam megmért, és reálisnak tartott időegységeket, melyeket az alábbi táblázatokban közreadok:

Természetesen ezek az adatok nagyban függenek a terület nagyságától, annak jellegétől, elhelyezkedésétől, a kártevők fajtájától és mennyiségétől is. Azt azonban mindenképpen figyelembe kell venni, ha nő a terület, a fertőzöttség mértéke, abban az esetben a munkavégzésre fordított idő ha nem is lineárisan, de egyenes arányban megnövekszik.

A gázosítás, különös tekintettel a síktárolókban elhelyezett termények esetében, két egymással szoros összefüggésben lévő folyamatból álló a tevékenység. Egyrészt a gáz beeresztése, másrészt a szellőztetés is önálló munkafolyamat, ami időben egymástól jól elkülönül, ráadásul még 2 fő gázmester is szükséges a feladat ellátásához. Az alábbi táblázatban ezt próbáltam összefoglalni.

Ezekben az időnormákban természetesen nincsen benne a területre való kiutazási idő és a visszautazás a telephelyre sem (*kivéve a gázosításnál)

A fentiek alátámasztására természetesen az alábbiakat feltételezzük:

1. hogy a kijutatott anyag "tiszta",
2. hogy bejelentett munkaerőt alkalmazunk,
3. hogy megfelelő garanciát adunk,
4. hogy a szakmai előírásokat betartjuk,
5. hogy nem csapjuk be a megbízónkat.

Úgy gondolom, ezek a lecsupaszított árak megállják a helyüket, és némi "simogatás" után ki lehet alakítani a MaKOSZ által javasolt minimál árakat, például rezsióradíj és anyagköltség figyelembe vételével, mint oly sok más szakma esetében.

Véleményem szerint hogy, nevezetesen a termelőtől a fogyasztó asztaláig szükséges megteremteni az élelmiszerek biztonságos előállítását és tárolását, a közeljövőben egyre nagyobb szerepet fog kapni a kártevőirtás ebben a szegmensben. Fontos, hogy a kollegák tisztába legyenek a szaktudásuk felelőségével és a rájuk háruló feladat fontosságával. A jelenleg érvényben lévő követelmények és rendeletek a kártevőirtási szakmában dolgozó szakembereknek óriási lehetőséget biztosíthatnak mind anyagilag mind egzisztenciálisan. Ne engedjük, hogy egészen "elolcsítsuk" magunkat.

Bízom abban, hogy e kis dolgozatommal a MaKOSZ árbizottság munkáját segíteni tudtam.

Vogronics László