Markója Tamás: MaKOSZ tevékenysége a jogszabály alkotásban

A kezdeti időkben ebben a véleményezési folyamatban a MaKOSZ Választmányának egésze részt vett, ami lelassította a munkát, mivel az ország különböző részein élő, lakó, dolgozó választmányi tagokat meglehetősen nehéz volt záros határidőre összehívni. Ezt kiküszöbölendő, a legutóbbi választás óta egy szűkebb csoport, a jogügyi szabályokat előkészítő és véleményező bizottság tagjai igyekeznek megfelelni az elvárásoknak. A végzett munkáról kívánok beszámolni jelen előadásommal.

Meg kell mondanom, hogy együttműködő partnerként vegyes a benyomásunk, mint látni fogják, az egészségügyi tárcával, az Országos Tisztifőorvosi Hivatallal, az Országos Epidemiológiai Központtal, az oktatás területén az ETI-vel folyamatos és jó a munkakapcsolat. Előbb-utóbb minden probléma terítékre és megoldásra kerül. Az FVM-mel döcögve halad, viszont — mint ahogy az Elnök úr is jelezte — a TEÁOR, az SZJ és szakmakódok területén az illetékes szervekkel eredménytelennek tűnő küzdelmet folytattunk és folytatunk. Úgy szintén, a BM okmányirodák felettes eligazító szerveivel, amelynek lényeges példája a Biocid rendelet 8-as mellékletének hatálybalépését követő, pontosan a 30. napon az okmányirodák számára kiadott eligazítás, amely kerek-perec kijelenti, hogy rágcsáló- és féregirtást csak egészségügyi gázmester végezhet. Pedig az egy hónappal előbb kiadott és már néhányszor érintett Biocid rendelet egyértelműen és újból rögzíti a kártevőirtó szolgáltatás és a kártevőirtó szolgáltató fogalmát. Eszerint szolgáltatást az egészségügyi gázmester, a kártevőirtó szakmunkás és az egészségőr-fertőtlenítő végezhet.

Közbevetőleg szeretném megjegyezni, hogy az EU-csatlakozás küszöbén rendeletekben, utasításokban múlt századi megfogalmazásoknak talán mégsem volna helye. Ha a féregirtás humán, vagy állategészségügyi vonatkozású, akkor az a gyógyszerek és az alkalmazásukhoz, ha a kultúrnövényeket károsító nematódákról van szó, az a növényvédő szerekhez és alkalmazásukhoz sorolandó. Egyik sem esik a Biocid rendelet hatálya alá, nem képezheti tehát az egészségügyi kártevőirtás tárgyát. Ez a megfogalmazás az okmányirodák által kitöltött vállalkozási engedélyekben számunkra pejoratíven hangzik.

Az előadás első diáján láthatóak a javaslataink és az együttműködésünk nyomán a jogszabályokkal kapcsolatos intézkedések, amelyek egy részéről a korábbi konferenciákon már beszámoltunk. Így bírjuk az OTH intézkedését az irtószer felhasználási engedélynek, a mindenkori OEK Tájékoztató két évére történő módosítását illetően. Ez a Biocid rendelet fényében és a jelenleg egy évre kiadott Tájékoztató miatt többek szemében okafogyottnak tűnik. Szeretnék azért emlékeztetni arra, hogy az irtószer felhasználási engedély — igaz csak az I. forgalmi kategóriájú irtószerek felhasználására vonatkozóan — megmaradt. A Tájékoztató pedig — feltehetően jövő évtől kezdődően — ismét két évig lesz joghatályos.

Az oktatás területén megtörtént az egészségügyi gázmester képzésre vonatkozó 19/1997. (VII.4.) NM rendeletet követően a 6/2003 (III.17.) EüSzCsM rendelet kiadása az egészségügyi kártevőirtó szakmunkásképzésről. Az első évfolyam gyakorlati szituációs vizsgája és beszámolója éppen a napokban történt meg. Mindkét rendelet kidolgozásakor, valamint a képzés megvalósításának folyamatában rendkívüli szerepe volt a MaKOSZ-nak.

A tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere témakörben bírjuk az ESzCsM állásfoglalását, miszerint szakmailag nem lehet kettéválasztani az épületen belüli és kívüli egészségügyi kártevőirtási tevékenységeket. Ez a szakmai állásfoglalás nagyon fontos a számunkra, hiszen a korábban említett, most szeptember 29-én az okmányirodák számára kiadott BM állásfoglalás szerint változatlanul két szakmakód alatt szerepel a szolgáltatási tevékenységünk, úgy mint a takarítás-tisztítás fejezeten belül a 747002 kódszám alatt jelzett rágcsáló és féregirtás épületen belül, valamint a mezőgazdaság, vadgazdálkodás fejezeten belül, illetve a 014106 kódszám alatt rögzített mezőgazdasági kártevőirtás, épületen kívül. Ezt a szakmai abszurdumot, miszerint az épület betonszegélyén körbefutó patkány mezőgazdasági kártevőnek, amint pedig az ajtó küszöbét átlépi, takarítás-tisztítás keretében eliminálandó szervezetnek minősül, ezt szakmailag nagyon nehezen tudjuk megindokolni. A Biocid rendeletről és annak fontosságáról rendkívül sok szó hangzott el, kezünkben van a jogszabály és a Tájékoztató, amelyek részletesen taglalják, értelmezik ezt a rendeletet.

A konferencia résztvevői között vannak olyanok, akik a legutóbbi egészségügyi gázmesteri továbbképző tanfolyamon részt vettek — ezeknek a száma az 50-et meghaladta — ahol több órán keresztül foglalkoztunk a Biocid rendelettel, ezért erről a továbbiakban részletesen nem kívánok beszélni. Szövetségünk elnöke ennek a fontosságát megfelelő helyen értékelte. Az FVM által felügyelt területek kapcsán két rendelettel kapcsolatosan kértünk változtatásokat, ezekről a részletező részben kívánok majd szólni.

A kártevőirtási tevékenységek a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerén belül az akkor életben lévő 9008 1997. SK 7. számú KSH közlöny második fejezetében rögzített tartalmi meghatározás alapján, a következő osztályozások alatt kerültek besorolásra: a növénytermelési szolgáltatás alatt szerepelt a rágcsálók elleni védelem; a takarítás-tisztítás alatt pedig az épület, hajó, vonat fertőtlenítése és kártevőirtása; az egyéb humán egészségügyi szolgáltatás alá tartozott az egészségügyi kártevőirtás. Ugyanakkor sehol nem találtuk a népgazdaság szempontjából jelentős, gázosítással végzett terményvédelmet.

A KSH-nak 2000 szeptember 13-án kelt levelünkben javasoltuk egy új, önálló TEÁOR szám létrehozását a következő tartalommal: gázosítással végzett terményvédelem, a 18/1988. NM rendelet — továbbiakban csak járványügyi rendelet — 4-es számú mellékletében felsorolt kártevők irtása. Már akkor láttuk a MaKOSZ-on belül, hogy a HACCP bevezetésével jelentkező igényeken túl megnövekednek a káros mértékben elszaporodott másodlagos gerinces kártevők, pl. a különböző madarak vagy a nyestek elleni védekezés iránti igények. Ma is tisztázatlannak tartjuk, hogy kinek a feladatkörébe tartozik a sem nem lakott, sem nem mezőgazdasági termelés alá vont területen élő vándorpatkányok, illetve egyéb rágcsálók elleni védekezés kérdése. Most nyáron ez újból felmerült, például az autópályák pihenőiben szétdobált hulladékon és szeméten megjelenő patkányok kérdése. Természetesen az autópálya kezelőjének kell az irtásról gondoskodni, de kivel?

Az egészségügyi kártevőirtó szolgáltatás keretében történő rágcsálóirtásról ki van mondva, hogy lakott területen belül, annak 100 méteres körzetében, és amennyiben van, a hozzá tartozó csatornahálózatban lehet az egészségügyi kártevőirtó szolgáltatónak, irtószernek minősülő rodenticidekkel kártevőirtást végezni. A mezőgazdasági termelésbe vont területeken pedig ugyanezt a növényvédő szerekhez tartozó rodenticidekkel, a növényvédő szakma különböző képviselői végzik az irtást. Mi van a köztes területekkel? Az útpadkákon, autópályák mentén lévő területekkel, az árvízvédelmi töltésekkel, olyanokkal, amelyek a közigazgatási határon kívül esnek. És végül a régen is a gázmesteri tevékenység keretében végzett fakártevők elleni védelmet javasoltuk ide sorolni.

Kétszeri levélváltást követően érkezett válasz, hogy az érvényes TEÁOR besorolás az EU megfelelő osztályozásának felel meg szervezetében, tartalmában, és ezen változtatni nem lehet. De adott a KSH egy értelmezést, amely tovább bonyolította a helyzetet, ami szerint a gázosítással végzett terményvédelem a növénytermelési, kertészeti bérmunkához; az ún. járványügyi rendelet 4. számú mellékletében felsorolt egészségügyi kártevők irtása az egyéb humán egészségügyi szolgáltatáshoz — ez akkor még létezett —, míg a madár, nyest elleni védelem épületben a takarításhoz-tisztításhoz, épületen kívül a növénytermelési és kertészeti bérmunkához, a mezőgazdasági termelés alá és lakott terület alá nem eső rágcsálók elleni védekezés a parkosítás, zöldterület létesítése gondozásához, és a fakártevők elleni védekezés pedig a fűrészelt fa impregnáló szolgáltatáshoz tartozik.

Ebben a válaszlevélben kérték ezen tevékenységek pontos angol és francia megnevezését, és azt ígérték, hogy ezt a kérdést az Eurostat megfelelő bizottsága elé tárják. A megnevezések megadását megtettük.

Az elmondottak alapján annyira hihetetlennek tűnt és tűnik ma is ez a bonyolult felfogás, hogy 2002. szeptember 30-án új javaslatot tettünk. Szerettük volna, hogy ha a meglévő 85141 szakmakód alatt mint egészségügyi szolgáltató tevékenység egységes kód alatt szerepeljen az általunk végzett összes szolgáltatás. Erre nem jött válasz. Viszont 2002. december 31-i hatállyal törölték a 8514 Egyéb humán egészségügyi ellátásból a kártevőirtó tevékenységet, amelyet úgy tűnt, hogy a továbbiakban összevontan a takarítás-tisztítás szolgáltatási jegyzékszám alatt fognak szerepeltetni. A biztonság érdekében ezért április 30-án állásfoglalást kértünk, hogy így érti-e ezt a KSH is. A válaszban felsorolták az előbbi rendkívül bonyolult értelmezési szöveget, igaz, hogy a fűrészárut kihagyták, helyette a textil, bőr, szőrme kártevők elleni védelmet ismét szerepeltették a takarítás-tisztítás címszó alatt.

2003. június 2-án tisztázó megbeszélést kértünk a KSH-tól és 2003. augusztus 27-én az ESzCsM-től állásfoglalást kértünk, hogy az épületen belüli és kívüli kártevőirtás egészségügyi szolgáltatásnak minősül-e? Erre hivatalos válasz a konferencia időpontjáig nem érkezett, de a joghatályos, már megjelent OEK Tájékoztatóból tudjuk, hogy a válasz az, hogy nem tartozunk az egészségügyi szolgáltatók közé.

Korábban kértük, hogy vonjanak be bennünket a Biocid rendelettel kapcsolatos előkészítő munkába. A közel 100 oldal terjedelmű jogszabály tervezetet fejezetről fejezetre haladva összehasonlítottuk az Európai Közösség Biocid direktívájának eredeti szövegével. Az összehasonlítás során változtatásokat javasoltunk a tükörfordításokból adódó eltérések feloldására. Többek között itt is szerepelt a féregirtás kifejezés, amit szerencsére sikerült a Biocid rendelet általános szövegéből kitöröltetni. Az egészségügyi kártevőirtás szempontjából kiemelkedő 8-as melléklettel kapcsolatban mintegy 20 módosító javaslatot tettünk, amelynek többsége módosításra került, illetve egészséges kompromisszumok születettek. A javaslataink a gyakorlati munkavégzés tapasztalatain alapultak. Messzemenően igyekeztünk emellett a kis- és középvállalkozások érdekeit képviselni, illetve a nagyvállalatok terheit csökkenteni.

Világszerte egyre több élelmiszer eredetű megbetegedés észlelhető. A globalizálódó élelmiszerkereskedelem révén egy-egy veszélyforrás váratlanul tűnik fel és okoz nem várt megbetegedéseket. A fogyasztók egyre jobban követelik, hogy csak olyan élelmiszerek kerüljenek forgalomba, amelyek biztonságosak. A HACCP irányelvei mögött valósággal elveszni látszott az egészségügyi kártevők elleni védekezés. Valóságos csata kezdett kibontakozni a kártevőirtók és a hatósági ellenőrzést végző állatorvosok között. Utóbbiak tökéletesen járatlanok lévén az egészségügyi kártevők elleni védekezés területén, továbbá az EU eljárások mechanikus értelmezésének bűvöletében élve, szakmailag teljesen indokolhatatlan követelésekkel léptek fel a kártevőirtó szakemberekkel szemben, sőt kétségbe vonták az ÁNTSZ irányító, ellenőrző szerepét is. A MaKOSZ eredménytelenül próbálkozott közös asztalhoz ültetni a feleket. Emlékezzünk, hogy az elmúlt konferenciákra rendre meghívtuk a tárca képviselőit, többnyire eredménytelenül.

Az üléselnök úrnak köszönhető személyesen, és az ő személyében az OTH-nak, hogy végre sikerült áttörést elérni. 2001. november 28-án megérkezett a MaKOSZ elnökéhez az OTH véleményezésre megküldött, és az FVM akkori főosztályvezetőjének az akkori országos tisztifőorvos asszonyhoz intézett levelében kifejtett álláspontja. Február 12-én a MaKOSZ megküldte módosító javaslatait a 17/1999. (II.10.) FVM-EüM együttes rendelet 2. fejezetének paragrafusaira vonatkozóan, és ezt 2003. 04. 29-én az FVM részére szintén megküldte.

Változtatást javasoltunk három paragrafuson belül is és javaslatot tettünk további öt paragrafus beépítésére, illetve a megfelelő sorrendre. Az általunk javasolt rendeletmódosítások nagyobb hangsúlyt fektettek a megelőzésre, illetve a rendszeresen végzendő monitorozási és ellenőrzési feladatokra. Ezek alkalmazásával ugyanis csökkenthető a környezetterhelés. Ugyancsak módosításokat javasoltunk a dokumentáció készítés szabályait illetően, és nyomatékot adtunk azon véleményünknek, hogy az élelmiszeriparban csak szakmai vállalkozás, illetőleg szakképzett személy végezhesse az egészségügyi kártevők elleni védekezést, tekintettel arra, hogy a bonyolult rendszerek, a HACCP és a beleintegrált IPM-IPC rendszerek működtetése szakmai képzettséget feltételez. Ez örömünkre megvalósult.

Válasz egy év múlva, 2003. április 28-án érkezett, de nem erről szólt. Az időközben véleményezett, ún. tejrendelettel kapcsolatos módosító indítványunkra reagált. Ez az 1/2003. FVM-ESzCsM együttes rendelet. Végül 2003. július 21-én e-mailban nyugtázták, hogy a rendeletekbe a módosítások beépültek. Ezek után megjelent a valóban nagy jelentőségű élelmiszerhigiéniai rendelet, amit a 2003. augusztus 14-én elküldött levelünkben megkifogásoltunk.

2001. február 21-én kelt levelében a MaKOSZ a következő javaslatokkal élt: javasolta a települési önkormányzatok jogosultsági körét szélesíteni abban az értelemben, hogy ők is kötelezhessék, esetleg kikényszeríthessék az üzemeltető költségére a kártevőmentesítés jellegű tevékenység elvégzését. Kérte a 18/1998-as járványügyi rendelet 4-es melléklete vonatkozó részében a kétszeri megelőző vegyszeres kezelés és az IPM-IPC alapelvek között feszülő ellentétek feloldását. Az IPM-IPC azt írja elő, hogy megelőzés céljából nem vegyszeres kezeléseket kell végezni, hanem lehetőleg vegyszermentes technológiát kell alkalmazni. Az élelmiszerhigiéniai rendelet ezt helyretette. Ebben is szerepel az évi kétszeri kezelés, de nem írja azt, hogy vegyszeres, hanem kicserélték a hatékony szóra. Ez nekünk rendkívül nagy könnyebbség, hogy meg tudjuk választani a biológiai vagy esetleges fizikai mechanikai módszerek között a prevenció eszközeit.

Ugyanebben a levélben kezdeményeztük az irtószer felhasználási engedély megfelelő átalakítását. Amíg a válasz megérkezett, közbevetőleg véleményeztük a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000 EüM rendelet szövegét, és javasoltuk a cinkfoszfid 1-es számú melléklet 54-es sorszám alatti szerepeltetését. Ez tudniillik kimaradt.

A 2001. IV.11-én érkezett válaszban az egészségügyi tárca nem tartotta időszerűnek az önkormányzati rendelet módosítását, és jelezte, hogy a hatósági jogosultság egyedül a városi, fővárosi kerületi ÁNTSZ-eket illeti meg, amit természetesen tudomásul vettünk. A járványügyi rendelet módosítását sem tartotta szükségesnek, hivatkozva arra, hogy a legfrissebb eligazításokat a joghatályos OEK Tájékoztató tartalmazza, így részletesen taglalja az IPM-IPC rendszerét is, tényleg így van. Az irtószer felhasználási engedély megváltoztatását akkor bonyolultnak ítélte meg, mert az az igazgatási szolgáltatási díj rendelet hatálya alá is tartozott, és arra hivatkozott, hogy már az is nagy eredmény, hogy a MaKOSZ javaslata alapján két éves időtartamra került kiadásra.

2002. október 31-én véleményezésre megkaptuk az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló, 41/2000 (XII.20.) EüM-KöM együttes rendelet módosításának tervezetét. 2003. március 5-én a MaKOSZ tiltakozott az ESzCsM-nél a népjóléti ágazatba tartozó egyes államigazgatási eljárásokért és igazgatási jellegű szolgáltatásokért fizetendő díjaknak az inflációs rátát meghaladó emelése ellen.

2003. március 14-én a már említett tejrendelet kapcsán megfogalmaztuk ezzel kapcsolatos szakmai véleményünket, és ígéretet kaptunk rá, hogy a rendelet módosításakor ezt figyelembe fogják venni.

Markója Tamás