Cím: 1117 Budapest, Budafoki út 183., 223-as szoba
Telefon/fax: +36-1-464-5241
Balogh Istvánné Marika: +36-30-873-4670
E-mail: makosz__kukac__tlt.hu
Ügyfélfogadás: kedd, péntek: 8-12 óráig
Számlaszám: MKB 10300002-20360210-00003285
Adószám: 18054231-2-43
A tartalom megtekintéséhez az Adobe Flash Player szükséges.
A közegészségügyi kártevőirtó szakmát érintően az elmúlt időszakban négy jelentős esemény történt: az egyik a TEÁOR besorolás módosulása, a másik a 13/2003-as ún. Biocid rendelet megjelenése, a harmadik a 90/2000-es ún. Élelmiszer higiéniai rendelet megjelenése és végül, de nem utolsó sorban a szakma szempontjából rendkívül fontos, hogy megkezdődött a kártevőirtó szakmunkásképzés. Ezen túlmenően jövőre is lesz egy jelentős változás, amely a szakmát, és minden magyar állampolgárt érinteni fog: 2004. május 1-én csatlakozni fogunk az Európai Unióhoz.
Mit jelent Magyarországon a közegészségügyi kártevőirtási tevékenység? Sajnálatos, vagy nem sajnálatos módon, de mindennek van előnye és hátránya. A cégregisztráció, amely korábban létezett Magyarországon — tehát, hogy minden kártevőirtó egységet nyilvántartottak — tíz évvel ezelőtt megszűnt. Ennek megfelelően nagyon kevés információval rendelkezünk arról, hogy tulajdonképpen hány vállalkozás végez Magyarországon kártevőirtási tevékenységet, és milyen formában. Ennek ellenére a MaKOSZ készített egy becslést, annál is inkább, mivel az Európai Kártevőirtó Szövetségek Konföderációja (CEPA) felé tájékoztatási kötelezettségünk is van.
Mi úgy gondoljuk, hogy Magyarországon kb. 800 vállalkozás foglalkozik közegészségügyi kártevőirtással, vannak köztük nagyobb, és természetesen egyszemélyes vállalkozások is. A vállalkozások között vannak 2-3 főből álló szakvállalatok, és vannak 50 alkalmazottat magában foglaló vállalatok. Vannak egyéni vállalkozók, akik teljes munkaidőben végzik ezt a tevékenységet, és vannak olyan intézmények, nagyvállalatok, amelyek szakképzett alkalmazottakkal maguk végzik a kártevőirtást. Meg kell mondani, hogy ezeknek a száma egyre csökken. Az elmondottakon túlmenően vannak részmunkaidős egyéni vállalkozók is. Összefoglalva, mintegy 800 vállalkozással lehet számolni, ezt az adatot egyébként a MaKOSZ saját tagjainak a bevallásából extrapoláltuk.
A következő adat, amely érdekes lehet — különösen az érdekérvényesítés szempontjából — az, hogy a közegészségügyi kártevőirtás milyen nagyságrendű árbevételi értéket képvisel. Mi úgy gondoljuk, hogy az elmúlt időszakban ez a 3 milliárd forint/év nagyságrendet érte el. A saját tagjaink által biztosított információk alapján egyértelmű növekedést lehetett regisztrálni, legalábbis a tagjainknál. A szolgáltatás elég széles körű, magába foglalja a hagyományos kártevőirtást, amely döntően rovar-, illtetve rágcsálóirtásból áll. A tagjaink ezenkívül szúnyogirtást is végeznek, amely jelentős árbevételt jelent. Ezen túlmenően terményvédelmet is végzünk.
Két évi próbálkozás volt, mielőtt ténylegesen megalakult a MaKOSZ 1993 október 7-én. A jelenlévő 61 vállalkozás képviselője ekkor fogadta el demokratikus módon az alapszabályt. Szemben az országos adatokkal, pontosabb adatokkal rendelkezünk a tagjainkról. Örömmel mondom, hogy az utóbbi időben jelentősen nőtt a tagjaink száma, összesen 110 tagunk van és további 9 vállalkozástól kaptunk belépési szándéknyilatkozatot. A többség gazdasági társaság, de szép számban vannak egyéni vállalkozók, és egyéni tagok is. Látható, hogy a Szövetség a legtöbb vállalkozási formát reprezentálja.
Jelentős számú gázmesteri képesítéssel rendelkező MaKOSZ tagunk van, de jelentős hányadban olyan dolgozók is vannak, akik jelenleg még nem rendelkeznek szakképesítéssel. Tulajdonképpen ez volt az indítéka annak, hogy nagyon keményen kezdeményeztük, hogy valósuljon meg a két szintű szakképzés, mert úgy gondoljuk, hogy a szakmai előrelépés akkor várható el, hogyha ezt a nagyobb létszámot jelentő kártevőirtót is megfelelő szakképesítéshez juttatjuk.
Legfontosabb feladatunk az érdekérvényesítés és érdekvédelem. Ennek megfelelően nagyon sok munkát fektettünk a kártevőirtással kapcsolatos jogszabályok véleményezésébe. Kiemelten fontos feladatunknak tekintjük a szakképzés kérdését is, ennek a korszerűsítésében az első pillanattól kezdte részt vettünk, illetve magunk is végezzük, hiszen a gyakorlatoknak aktív résztvevői vagyunk, valamint a vizsgáztatásokon is rendszeresen részt veszünk. Fontos a felügyeleti szervekkel való együttműködés is. Fontosnak érezzük a szakmai konferenciák megszervezését is, mert ez az egyik legfontosabb információátadási lehetőség a szakma részére.
Évente három-négy alkalommal megjelentetjük a Kártevőirtás c. újságot, bár nem vagyunk profi szerkesztők.
A MaKOSZ kidolgozta az Etikai Kódexet, amely régen bevezetésre került. Természetesen mivel nem vagyunk kamara, nem tudjuk ráerőltetni az akaratunkat, hogy minden tag tartsa tiszteletben az Etikai Kódexet, mégis ez egyfajta iránymutatást ad.
A továbbiakban célul tűztük ki, hogy javasolt minimál árakat határozzunk meg, ez sajnos még nem sikerült. Közreműködünk a visszaélések felderítésében, mivel sajnálatos módon nagyon sok a kókler a szakmában. A médiának is rendszeresen adunk ki közleményeket. Nagyon nagy hangsúlyt fektetünk a nemzetközi kapcsolatok kiépítésére, de ezen túlmenően aktívan részt is veszünk a nemzetközi kapcsolatokban.
Az első komoly sikert az érdekvédelemben akkor értük el, amikor kezdeményeztük az OTH-nál, hogy az ún. veszélyes irtószer felhasználási engedélyt vagy töröljék el, vagy pedig az érvényességi idejét hosszabbítsák meg. Ezt sikerült is két éves időtartamra meghosszabbíttatni. A TEÁOR szám megváltoztatására is tettünk lépéseket, illetve foglalkoztunk a jogszabályok véleményezésével.
Az ún. Biocid rendelet kapcsán kifejezetten a Szövetségünk kezdeményezte, hogy ha valaki engedélyezett veszélyes irtószerrel végez kártevőmentesítést, már ne kelljen újabb felhasználási engedélyt kérnie. Értelmetlennek találtuk, hogy olyan személyeknek, akik szakképzettek, vizsgát tettek és oklevéllel rendelkeznek, ahhoz, hogy egy törzskönyvezett terméket fel tudjanak használni, még egyszer engedélyt kelljen kérnie. Most már csak ingyenes bejelentési kötelezettség van, ez viszont nagyon fontos.
A TEÁOR számmal kapcsolatban több konferencián foglalkoztunk ezzel a kérdéssel. A MaKOSZ kezdeményezte, hogy önálló TEÁOR száma legyen a közegészségügyi szempontból fontos kártevők irtásának. Sajnálatos módon ezt nem sikerült elérni. A lényeg az, hogy Magyarország csatlakozni fog az EU-hoz, és jelenleg az EU-ban nincs önálló TEÁOR száma a kártevőmentesítésnek, ez a tevékenység csak a takarítás megnevezés alatt szerepel, ezért a régit, az egyéb egészségügyi szolgáltatást is megszüntették. Ezért a MaKOSZ kezdeményezte a CEPA-nál, hogy az Európai Konföderáció kezdeményezze a NACE-nél — az Európai Statisztikai Hivatalnál — hogy önálló TEÁOR számot kapjon a kártevőirtás. Sajnálatos módon felülvizsgálatra csak 2007-ben fog sor kerülni.
Az oktatás-szakképzés az a másik terület, amivel sokat foglalkoztunk. A hatékonyság érdekében több együttműködést alakítottunk ki a különféle szak- és oktató intézetekkel, hatóságokkal. Sikerült a minisztériummal is elfogadtatni a koncepciónkat. Ennek megfelelően most már van egy alapfokú képesítést adó egészségügyi kártevőirtó szakmunkás képzés is ami, egy elismert szakma, ugyanúgy, mint a gázmesteri szakma vagy az egészségőr fertőtlenítő szakma. Nagyon sokat küzdöttünk, hogy ezt el tudjuk érni, mivel igen komoly ellenállás volt ezzel szemben. Tankönyveket adtunk és adunk ki, ami nem a Szövetség feladata, de mégis felvállaltuk. Az "új" szakképzési törvény értelmében a vizsgabizottságnak tagja az érdekképviselet képviselője, tehát a gázmesteri és a szakmunkásvizsgán is képviseltetjük magunkat.
Európában a szakképzéssel kapcsolatban azt lehet látni, hogy még nagy a különbség. Mindenesetre Magyarország elég előkelő helyen van, hiszen 1955 óta van egészségügyi gázmester képzés nálunk. Németország után Magyarország következik a képzési időtartamot tekintve. Ami a különbség a régi magyar és az európai képzés között, az az, hogy a többi országban ún. ráépülő szakképzés van, tehát ott egy alapfokú képzés van. Aki gázosítással vagy faanyag védelemmel akar foglalkozni, annak az alapfokú képzés után egy újabb tanfolyamot kell elvégeznie. Ezzel szemben Magyarországon az egészségügyi gázmester képzés magasabb szintet jelent, mint az alapfokú képzés. Feltehetőleg Magyarországon is bevezetésre fog kerülni az ún. ráépülő szakképzés.
Elkészült a MaKOSZ honlapja, ami sajnos egyenlőre nem sok hasznos információt tartalmaz.
Nagyon komoly előrelépést jelentett a Szövetség életében, hogy sikerült saját infrastruktúrát kialakítani, azaz 2002-től önálló irodánk van egy részmunkaidős alkalmazottal.
A belföldi kooperációt is fontosnak ítéljük, ezért a kézműves kamarákkal együttműködési szerződéseket kötöttünk. Sajnálatos módon azóta a kamaráknak a szerepe jelentősen visszaesett.
A MaKOSZ 1994-ben kérte felvételét az Európai Konföderációba, a CEPA-ba. Ebben 14 ország képviselteti magát, és a MaKOSZ a 9. volt a belépés időpontját illetően. A CEPA ugyanazt a tevékenységet végzi európai szinten, mint amit a MaKOSZ Magyarországon. Ki kell emelni a CEPA egyik programját, ami nagyon fontos és Magyarországot is érinti. Ez az ún. Leonardo da Vinci program, ami európai uniós pénzügyi támogatással valósult meg. Ennek az a lényege, hogy a szakképzést — valamilyen formában — minimális közös nevezőre akarja hozni Európában, és ehhez megfelelő képzési anyagokat is biztosít. Ebben a munkában Magyarország szintén nagyon előkelő helyet foglal el, hiszen a belgák és a hollandok által elkészített szakképzési anyagnak a tesztelésére — többek között — Magyarországon került sor, illetve ezt követően próbaképzés, majd próbavizsgáztatás is történt Magyarországon. Az Európai Unió az elkészült anyagot elfogadta. Elkészült a kézikönyv angol és francia nyelven. A magyar nyersfordítás is elkészült és valószínű, hogy 2004 év elején meg fogjuk jelentetni az EU-s kézikönyvet, a technikusi kézikönyvet, illetve a CD-Romot is magyar nyelven.
A nemzetközi tevékenységhez tartozik, hogy két évig Dr. Bajomi Dániel látta el a CEPA alelnöki funkcióját Kelet-Európából elsőként, illetve ezt követően — a rotációs rendszernek megfelelően — az elnöki funkciót is. Ugyancsak elég aktívan részt veszünk a nemzetközi kártevőirtással kapcsolatos tevékenységben. A CEPA felkérésére különböző országokban, összesen 9 esetben tartott Dr. Bajomi Dániel a CEPA-val kapcsolatos információs előadásokat. Ezeket kihasználva és ezzel párhuzamosan, néhány országban a MaKOSZ bemutatására is sor került.
Magyarország az elsők között írta alá az ún. Orlando Protokollt, ami tulajdonképpen a kártevőirtó szakma chartája. Aláírta az EU részéről a CEPA, aláírta az Amerikai Szövetség, a Dél-amerikai és a Távol-keleti Szövetség képviselője. A magyar Szövetség nevében pedig Dr. Bajomi Dániel írta alá.
Végezetül, de nem utolsó sorban szeretném összefoglalni, hogy milyen eredményeket sikerült elérni az elmúlt tíz év során. Mi úgy látjuk, hogy sikerült a Szövetséget elfogadtatni mind a szakma, mind a hatóságok, mind az intézmények részéről. A MaKOSZ tíz éve megfelelően működik és gazdaságilag stabil Szövetség. Saját irodával rendelkezik, aktívan részt vesz a jogszabály alkotásban és a véleményét többé-kevésbé sikerül elfogadtatni. Rendszeresen megjelentetjük kiadványainkat, aktívan részt veszünk a nemzetközi kártevőirtó szervezetek munkájában is. A szakmai kamarává alakulás lehetősége még nyitott kérdés.
Célkitűzéseink a következők: a kártevőirtó szakma rangjának a növelése, nagyon fontos, hogy megfelelő, korszerű ismeretekkel lássuk el a szakma művelőit. Vállaltuk, hogy — most már állami segítséggel — a szakképzéshez hiányzó többi jegyzeteket is megjelentetjük. Fontosnak tartjuk, hogy a hatósági ellenőrzési és a vállalkozási tevékenység teljesen elválasztásra kerüljenek. Nem mondtunk le a javasolt minimál árak meghatározásáról. Szeretnénk a szélhámosok tevékenységét még jobban visszaszorítani. Fontosnak tartjuk, hogy megfelelő statisztikai adatokkal rendelkezzünk a hazai kártevőirtó iparról. A médiával megfelelő a kapcsolat, de ugyanakkor a tagsággal is szeretnénk szorosabb kapcsolatot kiépíteni.
Dr. Bajomi Dániel
elnök