Magyar Kártevőirtók Országos Szövetsége

Cím: 1117 Budapest, Budafoki út 183., 203-as szoba

Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf. 467.

Telefon/fax: +36-1-464-5241

E-mail: makosz__kukac__tlt.hu

Ügyfélfogadás: kedd, péntek: 9-13 óráig

Hírek; Tallózás a hazai és nemzetközi médiából

Népszabadság, 2004. január 23.
Egy szúnyogháló cseréjén múlt az amerikai húsexport?

Pitiáner magyar hibák, és nem az amerikai diszkriminá­ció az oka a húsexport felfüg­gesztésének - jelentették be tegnap a földművelésügyi tárcánál.

Jelentős kommunikációs zavart okozott az agrártárcánál és a magyar húsipari vezetőknél is a 2004. január 12-én történt – a magyar-amerikai húskereskedelemben első alkalommal – országos exporttilalom értelmezése. Magánvállalatok ügyének állították be, hogy leállították az évente mintegy 5-6 millió dollár értékű magyar húsexportot. Volt, aki nem az üzleti kárt tartotta fontosnak, hanem az országos szállítási tilalmat egyfajta presztízsveszteségként könyvelte el. Mások a magyar szalámi és a dobozos sonka elleni diszkriminatív lépésként értékelték az amerikai hatóság tilalmi rendeletét.

Szanyi Tibor, a földművelésügyi tárca politikai államtitkára 2004. január 22-én sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy a tavaly őszi ellenőrzés során az amerikai hatóság az általuk vizsgált hét üzemből kettőnél súlyos szakmai hiányosságokat talált. Az egyiknél – unió-beli tulajdonos kezén lévő vágóhídon – egy szállítószalag volt hibás. Itt a higiénikusan tisztítható fém alkatrészt egy nem jól tisztítható műanyaggal helyettesítették. A másik – egyébként neves – vágóhíd pedig egy lyukas szúnyogháló miatt akadt fenn a vizsgán. Az ablakon a figyelmeztetések ellenére sem cserélték le a rovarok kiszűrésében nélkülözhetetlen, ám nem éppen magas technológiai színvonalat jelentő, és drágának sem nevezhető eszközt. (A cégek Szanyi Tibor szerint nem nevezhetők meg.)

Az államtitkár tényként említette, hogy a magyar húsiparban nincsenek termékminőségi problémák, ám a szigo­rú szabályozás nem engedi meg a legkisebb technológiai hiányosságot sem. Az amerikai hatóság a bejelentett, február 3-ra időzített vizsgálattal szemben – a magyar szakhatóság számára is váratlanul – a múlt héten meghozta az országos t­iltásról szóló rendeletét, aminek felfüggesztése még akkor is hónapokba telhet, ha a két vétkes cég elhárítja a hibát. Az ügyben egyébként az USA bu­dapesti nagyköveténél ma tájékozódik az FVM vezetése.

Biacs Péter, a Magyar Élelmiszer-biztonsá­gi Hivatal megbízott elnöke lapunk­nak elmondta: a nemzetközi gyakorla­tban az amerikai eljárás rutinügynek s­zámít. Ezt pontosan ismerik azok az élelmiszer-feldolgozók, amelyek Amerikába szállítanak. Az uniós hatóság is hasonlóképpen jár el - érdemes tehát az esetekből tanulni, és javítani az elhanyagolha­tó hibákon.

Az exportengedélyek megadásának, illetve fenn­tartásának feltétele, hogy előre bejelentett időpontban ellenőrző látogatásokat tesznek az USA-ba exportá­ló vállalkozásoknál. Ha hiá­nyosságot tapasztalnak, ak­kor azok pótlására, kijavítására időt adnak, s ezt ké­sőbb ellenőrzik. Így történt most is, az exporttilalmat kiváltó két esetnél. Most az amerikaiak azt tapasztalták, ­hogy az egyik feldolgozó több hónap alatt sem javította ki megfelelően a szállítószalagot, a másik pedig nem vette a fáradtságot, hogy a szúnyoghálót kic­serélje. Ezek után nem a cégeket, hanem az egész országot kizárták az exportból. Biacs Péter szerint ezzel a döntéssel ­a magyar hatóság utóellenőrzési gyakorlatát is rossznak minősítették az amerikaiak - a hazai hatóságok ugyanis időközben folyamatosan ellenőrizték az érintett cégeket, tudtak a hibákról, azokat az ­amerikai ellenőrök jegyzőkönyvbe is foglalták.


METRO, 2004. január 14.
Csótány járt-kelt az ételek között

A hét végén a Duna Plázában voltam ajándékot vásárolni. Egy idő után megéheztem. Örömmel láttam, hogy főzeléket is lehet kapni. Amikor sorra kerültem, döbbentem láttam: az ételek fölötti üvegfalon egy csótány mászik. El is ment a kedvem az evéstől. Az utá­nam jövő fiatalember is meglátta a csótányt, és megmutatta a kiszolgáló hölgynek. Az szemrebbenés nélkül fogott egy szalvétát, megfogta vele a csótányt, kidobta, majd a következő vendéghez fordult, és meg­kérdezte, mit kér.

Vajon hány ember eszik naponta olyan ételekből, amelyek között csótányok mászkálnak. Ha már a kira­katban ez van, mi lehet a konyhában? Az ilyen csillogó-villogó plázákban igazán lehetne nagyobb a higiénia, arról nem is beszélve, hogy az ott kapható ételek igen borsos árúak. Ajánlom az ÁNTSZ figyelmébe az ilyen étkezdék vizsgálatát.


HírTV 2004. április 20.

Mérgező vegyszerekkel teli táskát emelt el egy tolvaj egy rovarirtó munkástól Szegeden – tudta meg a HavariaPress. Az esetről hétfőn tett bejelentést a csongrádi megyeszékhely rendőrségén a kárvallott kártevőirtó.

Mint kiderült, a férfi a tegnapi napon rovarirtást végzett a Rókusi körút egyik tízemeletes épületében, s a szemétledobó helyiségben kezdte a permetezést, miközben táskáját a helyiség ajtaja előtt hagyta. Amire azonban odabent végzett a permetezéssel, egy egyelőre ismeretlen tolvaj elvitte a táskát a benne lévő veszélyes vegyszerekkel.

A rendőrség szerint a tolvaj feltehetőleg nem tudta, hogy a táskában milyen veszedelmes, mérgező élettani hatású anyagok vannak. Ezért azt kérik, hogy aki bármit tud az eltűnt vegyi anyagokról, illetve magáról a táskáról, jelentkezzen a városi kapitányságon, vagy hívja az ismert rendőrségi telefonszámokat. Kérik továbbá, hogy aki bármiféle ismeretlen eredetű és kiszerelésű szert találna, kellő óvatossággal kezelje azokat.


Mai lap 2004. május 16.
Veszélyes szúnyogirtó

Szúnyogirtásra használt melegködképzó generátort loptak el egy dunaújvárosi telephelyről. A tolvaj is veszélybe kerülhet.
Egy rovar- és rágcsálóir­tással foglalkozó dunaújvá­rosi cég alkalmazottai pén­tek délután észlelték, hogy Akácfa utcai telephelyük nyitott garázsából valaki el­lopott egy német gyártmá­nyú AGA típusú generátort. A készülék használatához különleges szakképesítés szükséges, illetéktelen ke­zében komoly veszélyt je­lenthet. Szakszerűtlen keze­lés esetén belobbanhat a gázolaj, és a több tíz méter­re kicsapódó lángcsóva zárt térben akár embert is ölhet.
A tulajdonos gazdasági társaság ezzel a melegköd­képző generátorral akár ta­lajról is végezheti a szú­nyogirtást. A hordszíjjal vál­lon tartva működtethető be­rendezést benzingenerátor működteti, leginkább a láng­szóróhoz hasonlít. Értéke körülbelül egymillió forint. A rendőrség kéri, hogy aki a tolvajról vagy a készülék hollétéről bármit tud, hívja a 107-es segélykérő telefon­számot.


Népszava 2004. június 9.
Lapiták népesítették be Polinéziát?

Újra és újra felmerül a kérdés: honnan származnak a polinéziaiak? Tudósok úgy vélik, a rágcsálók adhatják meg a választ. A legtöbb kutató úgy véli, a polinéziai népek az úgynevezett lapita­kultúra leszármazottai. A lapiták mint­egy 3500 évvel ezelőtt tűntek fel az óceániai szigetvilág nyugati részén. Ausztrál régészek nemrégiben meg­ próbálták rekonstruálni a lapiták arcát. Ehhez olyan háromdimenziós agyagarc-töredékeket használtak fel, ame­lyeket néhány évvel ezelőtt találtak Pápua Új-Guinea partjainál, a Boduna szigetnél. A kutatók azóta hasonló, kü­lönleges leletek után kutatnak.
A lapitaősök orra hosszú és hangsú­lyozott, szemeik nagyok és mélyen ülők. A lapita népesség gyönyörű agyagedényeket készített. Ennél töb­bet jószerivel nem is tudunk róluk, mi­vel faházakban éltek és faeszközeik voltak. Feltételezhető róluk az is, hogy az évszázadok folyamán gyakorta tűn­tek fel Polinézia különböző szigetein.
Hajókkal közlekedtek, ám hogy a hosszú utat átvészeljék, se haljanak éhen, állatokat vittek magukkal. Ked­venc eledeleik közé a patkányok tartoztak. Az állat (pontosabban a Rattus exulans faj) valóságos ínyencfalatnak számított a derék lapiták körében. Ezért ennek nyomai minden olyan szi­geten megtalálhatóak, ahol letették névjegyüket a lapiták.
A tudósok szánára a patkányok ko­moly segítséget, árulkodó jelet jelentenek, hiszen szűk közösségben éltek: úszni nem tudtak, a helyi fajokkal pe­dig nem párosultak, így DNS-ük alap­ján akar messzemenő következtetése­ket is le lehet vonni. Az örökítőanyag tanulmányozása során a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a pat­kánypopulációk a későbbi évezredek­ben is egymástól elkülönülve éltek. Az elemzések során arra is rájöttek, hogy – a korábban véltnél – a lapiták sokkal lassabban, bonyolultabban hálózták be a polinéziai szigetvilágot. A lapiták eredetéről az ismert tudós, Matisoo-­Smith és csapata próbál újabb infor­mációkat megtudni, genetikai kutatá­sok és az összehasonlító nyelvelemzé­sek révén.


Napi Gazdaság 2004. május 27.
Évi félmilliárd forintba kerül a küzdelem Idén kevesebb jut szúnyogirtásra

A szokatlanul csapadékos tavaszi időjárás miatt a szúnyogok irtását - elsősorban a lárvák úgynevezett biológiai irtását - már május elején elkezdték azok az önkormányzatok vagy önkor­mányzati társulások, amelyek időben lebonyolították erre a köz­beszerzési eljárásokat.
Ám néhányan ezt még nem tették meg vagy elhúzódik a pályáztatás, mivel a vesztes cé­gek több esetben a Közbeszer­zési Döntőbizottsághoz fordul­tak jogorvoslatért.
A gazdasági tárca tulajdoná­ban lévő Magyar Turizmus (MT) Rt. idén 210 millió forintot kü­lönített el a szúnyogirtás támo­gatására, 90 millióval keveseb­bet az előző évinél - mondta la­punknak Oláh László,az MT ki­emelt termékek igazgatója. Idén összesen 25 önkormányzat és önkormányzati társulás csak­nem 80 ezer hektáron végez szúnyogirtást - elsősorban az üdülőövezetekben -, ehhez nyújt az MT 50 százalékos támo­gatást. (Tavaly 24 társulás 70 ezer hektáron gyérítette a vérszí­vókat.) A másik 50 százalék az önkormányzatok önrésze, ám ennek előteremtése egye nehe­zebb. Így idén mintegy félmilli­árd forint juthat a szúnyogok el­leni küzdelemre.
A Balatonnál a tulajdonos ön­kormányzatok alkotta Balaton Szövetség koordinálja a szú­nyogirtást, a 7200 hektárnyi te­rület védelméhez az MT idén p5tl százalékban) 26 millió fo­rinttal járul hozzá. (Az MT ta­pasztalatai szerint a turisták mo­tivációját nem befolyásolja a szú­nyogok elleni védekezés, illetve annak hatékonysága, ám kom­fortérzetüket jelentősen javítja).
Az MT kizárólag a 80 százalék feletti hatékonyságot tekinti megfelelő eredménynek.
A szervezett irtás érdekében az MT szakértőket alkalmaz; idén a vegyszeres és biológiai, földi gépes, valamint légi úton történő imágó- (kifejlett szú­nyog) és lárvairtás szakértői fel­adatait a Pannónia Kht. végzi el, a cég nyerte meg a hektáronkén­ti nettó 295 forintos ajánlatával az erre kiírt közbeszerzést.
A Nyugat-Európában ma már szinte mindenhol alkalmazott biológiai - még lárvaállapotban, az élőhelyen végzett - irtást a magyarországi önkormányzatok mindösszesen 10 százalékban igényelték - tette hozzá Oláh. Ennek ugyanis feltétele az éven­te aktualizált lárvatenyészhely-­térkép, ám ez eddig csak a Bala­ton és a Tisza-tó esetében készült el. A biológiai kezelés költsége jelenleg csaknem háromszorosa a kémiainak, így a forráshiányos önkormányzatok gyakrabban ez utóbbit választják.


National Geographic 2004. július
A kor kórral jár

Az idősödő csótányt is kínozza a csúz

Merőben valószínűtlen, hogy egy svábbogár láttán arra gondoljon az ember: Nicsak, de megöregedett! vagy: Bizony ez is elhullatta rnár a csikófogait... Nem – inkább az jut az eszünkbe: Jaj, hová is tettem azt a rovarirtót?
Most épp ez a visszataszítónak tartott állat segíthet megoldani az emberi öregedés egynémely kérdését. Vajon a korosodást elsősorban az izületek és izmok mechanikai kopása okozza? Avagy inkább elhasználódott agyunk mélyén rejlik valahol – s nagyobb – a baj?
A csótány azért kiváló kísérleti alany, mert elég testes rovar, s az idegrendszere is egyszerű, így vi­szonylag könnyen tanulmányoz­ható. Túl sok gondoskodást sem igényel. Vígan elvan egy szeme­tesvödörben is, csak – hogy el ne szökjön – egy kis vazelinnal kell bekenni a vödör peremét. Időn­ként odaszór neki az ember némi kutyatápot, s azzal beéri...
Számos oka van, hogy a csótá­nyok több mint 300 millió évig fennmaradtak. Az egyik: bámulatosan gyorsan el tudnak iszkolni a veszély elől. Bár a legfürgébb példány is mindössze öt kilométert tesz meg óránként, ez bőven elég ahhoz, hogy elérje a legközelebbi rést a padlón.
Az Illinois-i Egyetem (Chicago) kutatója, Christopher Comer a csótányok menekülési reakcióit tanulmányozza. "Ha ráfúj az ember egy csótányra, az 50 milli­szekundumon belül eliramodik – magyarázza Comer. – Ha hirte­len megérintjük a csápját, 15-20 ezredmásodperc alatt megfordul és elszalad. Gyorsabban egy szem­villanásnál." Összehasonlításul: az emberi agynak általában 200 milliszekundumba, azaz a má­sodperc ötödrészébe telik, míg reagál egy-egy ingerre.
Ám a csótány is éppúgy öreg­szik, mint bárki más. Angela Ridgel, a Case Western Reserve Egyetem kutatója nemrégiben egy átlátszó padlójú szűk járatban lefelé szaladó csótányokról készített 125 kép/másodperc sebességű videófelvételeket. Ridgel észrevette, hogy mint­egy hatvan héttel a végső vedlése után a csótány botladozni kezd – szó szerint összeakadnak az elülső és középső lábai. A fölfelé kapaszkodó idős állatok pedig meg-megcsúsztak néha.
Comer és Ridgel vizsgálatai további jelét is fölfedték a csótányok öregedésének.
Az idősebb példányok kevésbé "megbízható­an” reagálnak a fújásra vagy érintésre. Néha elszaladnak, néha meg csak állnak egy helyben.
Az emberi öregedés tanulmányozásán túl, állítja Comer, a csótány­kutatás hasznára lehet az űrprogramnak is. A csótány menekülési mechanizmusa szinte minden körülmények kőzött működik. A csápok és a rovar potroháról lelógó fartolda­lékok szőrei két külön érzékelő­rendszerhez kapcsolódnak. Így az állat akkor sem kerül bajba, ha kiiktatják az egyiket. Néme­lyik kísérletben eltávolították a rovar fejét, ám a csótány még így is elboldogult.
"Tegyük föl, hogy egy marsjá­róhoz akarunk vezérlő áramkört építeni – magyarázza Comer. – Ennek tervét akár a rovarok kettős kapcsolására is lehetne alapozni. Egyszerű idegrendsze­rével a csótánynak meglehetősen kifinomult vezérlést sikerült kifejlesztenie."
Ha meg a marsjáró netán föl­mondja a szolgálatot, legföljebb majd kibogarásszák a hiba okát tervezőmérnökök.


Csótányvédelmi rendszer

Hogyan lehetséges, hogy egy csótány, amely mintegy öt kilo­méter/óra sebességgel szalad, mégis eltűnik, mielőtt eltapos­hatná az ember? Úgy, hogy fartoldalékának finom szőreivel érzékeli a levegő rezgéseit. A közelgő cipő a rendes légmoz­gásoktól eltérő, kisfrekvenciájú fuvallatot kelt, s amint a rovar érzékeli a gyanús szellőt, elinal. A csótány védelmi rendszerét úgy lehet például kijátszani, ha por­szívócsövet irányoz rá az ember. A szívást ellentétes irányú fuvallat­ként érzékeli a rovar – egyenest a cső felé menekül.


Népszabadság, 2004. június 30.
Szúnyogcsípés nyomán: féreg a szemben

A szakirodalomban is példátlan betegség­re derült fény a napokban a fővárosi Szent János Kórházban: tíz-tizenkét centiméter hosszú fonálférget távolítottak el egy idős férfi beteg szemüregéből. Szigeti Zoltán osztályvezető főorvos – a kórház által ado­mányozott szakmai elismerés, a Semmel­weis-aranygyűrű idei nyertese – lapunk­nak elmondta: a begyulladt szemű beteg tünetei a kezelések ellenére sem múltak el, s csak hosszas vizsgálatok után derült ki, hogy a panaszokat a szemüregben, a kötő­hártya alatt kifejlődött fonálféreg okozta. A féreg mozgott is a kötőhártyában, emiatt csak a második műtét volt sikeres. A sze­mész főorvos elmondta, szinte biztos, hogy a fonalféreg szúnyogcsípés nyomán került a beteg szervezetébe. A szúnyogok a kóborló, különféle betegségekkel és fertő­zésekkel sújtott állatokról az emberre is át­vihetnek bizonyos kórokozókat. Ez eset­ben is ez történt: a szúnyog a szem környékén csíphette meg a beteget. A szakember szerint ez a példa is bizonyítja, hogy közegészségügyi szempontból szükség van a szúnyogirtásra.