Cím: 1117 Budapest, Budafoki út 183., 223-as szoba
Telefon/fax: +36-1-464-5241
Balogh Istvánné Marika: +36-30-873-4670
E-mail: makosz__kukac__tlt.hu
Ügyfélfogadás: kedd, péntek: 8-12 óráig
Számlaszám: MKB 10300002-20360210-00003285
Adószám: 18054231-2-43
A tartalom megtekintéséhez az Adobe Flash Player szükséges.
Három évvel ezelőtt, 2001-ben az ausztrál kontinensen megjelent egy addig ismeretlen “közellenség” a TŰZHANGYA. Az ausztrál hatóságok mindennemű importtal szembeni szigorúsága és ellenőrzési rendszere közismert, mégsem sikerült időben észrvenni és megakadályozni rohamos terjedésüket.
A XX. század eléjéig a tűzhangya a Dél-Amerika-i kontinens őshonos hangyája, de az egyre terjedő kereskedelemi hajózás révén 1918-ban behurcolásra került az Egyesült Államok déli kikötőibe. A túzhangya ma már kb. 105 millió hektárt tudhat magáénak és meghódította Floridát, Georgiát, Dél-Karolinát, Tennesseet, Alabamát, Mississippit, Arkansast, Texast és Oklahomát.
A tűzhangya, ha a bolyt megzavarják aggressziven támad. Bolyba lépés esetén a támadó lábát villámgyorsan ellepik és harapásuk izzó fájdalommal, gyulladással jár. Allergiás érzékenység esetén ritkán ugyan, de halálos is lehet.
Egy átlag boly 100 - 500,000 dolgozót, néhány száz szárnyas hangyát és általában egy, de esetenként több királynőt foglal magába. A dolgozók életkora kb. 180 nap, míg a királynő akár 6 évig is élhet. A szárnyas tűzhangyák párosodnak, a hímek meghalnak, míg a nőstények királynőkké válnak és új kolóniát alapítanak. Egy királynő naponta kb. 800 tojást termel. Az egy hektárra jutó bolyok száma elérheti a 400-at, amely kb. 80 millió hangyát jelent.
Kártételük jól érzékelhető a jobb oldali képen. A termőterület megművelését ellehetetlenítik, az ilyen területen megtermelt termékek félő, hogy tűzhangyával fertőzöttek és terjedésükhöz a szállítás révén maga az ember járul hozzá. A tűzhangya által okozott károk egyedül Texas államban meghaladják az évi 1.2 milliárd dollárt.
Az Egyesült Államokban – több, elsősorban az 50-es, 60-as években készült horror filmnek is köszönhetően – a tűzhangya irtása ma már állami szinten is kötelező. Fokozatos északi irányba történő terjedésüknek azonban úgy tűnik egyelőre csak az időjárás állhatja gátját mivel a tűzhangya eddigi ismereteink szerint nem hidegtűrő.
Irtásukra számos csalétek, granulátum és permetezőszer ismert. Az Egyesült Államokban a tűzhangya elleni harc szinte kötelező és jobb híján még a hypót és a forró vizet is ajánlják.
A szakértők azonban ma már abban bizonyosak és egyetértenek, hogy a tűzhangya irtása csak akkor lehet eredményes, ha a dolgozókkal együtt a bolyban mélyen és rejtetten élő királynőt is sikerül elpusztítani.
Az ausztrál hatóságok, okulva az amerikai tapasztalatokon, a fertőzöttség felismerésekor azonnali cselekvésre szánták el magukat.
2001 februárjában, közel a Brisbane folyó torkolatához fedezték fel az első kolóniákat és ez a tény egyaránt megdöbbentette a tudományos és mezőgazdasági köröket. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a tűzhangya katasztrofális hatással lehet a hagyományos ausztrál szabadidős (szabadtéri) életformára, a környezetre és a mezőgazdasági termelésre.
Az ausztrál hatóságok létrehozták az un. Nemzeti Tűzhangya Felszámolási Programot és a Queensland-i kormányzatot bízták meg annak végrehajtásával, mivel ebben a tartományban jelent meg elsőként a tűzhangya. A program elsődleges célja a fertőzés lokalizálása, majd lehetőség szerinti teljes felszámolása, eredikációja. A programalkotók felismerték a veszedelmet, hiszen nemcsak az emberre jelent közvetlen veszélyt a tűzhangya, de az őshonos ausztrál állat- és növényvilágra, a mezőgazdasági termelésre és a berendezésekre egyaránt. A szisztematikus irtási periódust 5 évre tervezték és e célra kezdetben 124 millió ausztrál dollár (kb.18.6 milliárd Ft.) került elkülönítésre.
További magyarázat helyett álljon itt néhány igen beszédes adat:
A felsoroltakból megállapítható, hogy a tűzhangyát Brisbane államban közellenségként kezelik, hogy az irtás végzését központilag irányítják és finanszírozzák, hogy arra szisztematikusan kerül sor, hogy a helyi lakosság lehető legszélesebb bevonásával megy végbe és, hogy súlyosan szankcionálják a rendelet megszegőit.
A 2003 – 4 évekre tervezett 380 tonna irtószer legjelentősebb része kukorica pehelyre (morzsalékra) felvitt S-metoprén. A metoprén elsőgenerációs juvenoid hormon analóg, amelynek ölőhatása nincs, de a tűzhangya továbbfejlődését megakadályozza. A táplálékot elfogyasztó hangyák fejlődése fokozatosan leáll és nem válnak ivaréretté, a királynő pedig – akinek a táplálékot a dolgozók szállítják – elveszti peterakó képességét. A boly összetartó erejét és fő tevékenységét a királynő és a peték biztosítják. Az S-metoprénnel átitatott táplálék tehát ezt a tevékenységet olyan módon befolyásolja, hogy idővel a boly fenntartása elveszti értelmét és fokozatosan kihal. A bolyból kirajzó királynők meddők, ezért hamarosan elpusztulnak.
A programigazgató tavaly őszi helyzetjelentése szerint „...a folyó csata most az embernek kedvez ugyan, de a háborúnak koránt sincs vége”. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért, ez év kora tavaszán a korábbi a 143 millió ausztrál dollár költségvetést, megtoldották további 40 millió dollárral ( ez összesen több mint 27 milliárd Ft 5 évre).