Hírek; Tallózás a hazai és nemzetközi médiából

Kelet Magyarország, 2004. július 14.

Bogaras esküvő

„Sérelmesnek tartom, hogy a lányom szombati, fél öttől kezdődött esküvőjén hívatlan látogatók jelentek meg. A városháza dísztermének nevezett helyiségben sok volt a csótány, amiből a plafonról még a pezsgőspoharas tálcára is jutott. Pironkodtam a rokonok előtt. A több tízezer forintból juthatott volna rovarirtásra is!”
K.J., Nyíregyháza

Hajdú-Bihari Napló, 2004. július 21.

Nem nyerő a patkányos makaróni
Akciós áron kínálták a húsos "csemegét"

Grenoble (MTI) - Bűzlő döglött patkányt talált egy frissen vásárolt makaróni lezárt zacskójában egy francia férfi, aki ezért bocsánatké­résre szólította fel a termé­ket előállító céget.
A jónevű Panzani francia tész­tagyár vezetője kikérte magának a feltételezést, az echirolles-i ká­rosult lakására kiküldött vállala­ti ellenőr pedig az első szemrevételezés után azt a szakvéle­ményt adta, hogy a szóban forgó rágcsáló nem is patkány, csak egy "mezei" háziegér. A pórul járt makarónikedvelő, akinek a Pan­zani-cég előzőleg 100 eurós vásár­lási utalványt ajánlott fel jóváté­tel gyanánt, to­vábbra is ahhoz ragaszkodik, hogy a Panzani kövesse meg őt.
Pierre Tabourot, a vevő külö­nösen feldúlta magát azon, hogy amikor először jelentkezett pana­szával a vállalat fogyasztóvédelmi osztályánál, az illetékes hölgy az­zal próbálta elintézni az ügyet, hogy emlékeztette: a terméket ak­ciós áron, 33 százalékkal olcsób­ban kínálták.

Képes Bulvár 2004. július 18.

Csótánytartó

Háziállatként tartott nagyjából 200 ezer csótányt egy magányos pekingi nyugdíjas. A férfi felesége halála után kezdte etetni a szapora rovarokat, amelyeket aztán háziállatként tartott. Az egészségügyi hatóság munkatársai órákon keresztül irtották a csótányokat, majd fertőtlenítették a lakást.

RTL-Klub Híradó 2004. 09. 16. 18.30

Alig 1 hónap alatt 28 embert, főként fiatalt szállítottak a kelet-szlovákiai michalovcei kórházba vírusos agyhártya gyulladással. A betegek többsége gyerek, illetve 30 évesnél fiatalabb. A járvány más szlovákiai településekre is átterjedt, ám a szakemberek azt mondják, hogy Magyarországig nem ér el a járvány. A betegek minden esetben fejfájásra, hányingerre és magas lázra panaszkodtak. A fertőzőosztály főorvosa szerint ez a betegség enyhébb lefolyású mint a gennyes agyhártya gyulladás, de felületes kezelés esetén az idegrendszerben ez is maradandó károsodásokat okozhat.

Azt hogy mi okozza a járványt egyelőre nem lehet tudni, a laboratóriumi vizsgálatok eredménye a hétvégére készül el. Addig azt sem zárják ki a szakemberek hogy az árvíz után elszaporodó szúnyogok okozzák a megbetegedéseket.

Petőfi Népe 2004. szeptember 4.

Lángtenger a szúnyog ellen

Dohányos ember ne használjon vegyi fegyvert. Ez lehet az alábbiak tanulsága. Egy japán fiatalember abbéli igyekezeté­ben, hogy megszabaduljon egy szúnyogtól, porig égette apja házát Macujama város­ban. Oniszi Tacuo apja háza mellett lepar­kolt, s szeretett volna egy kicsit szunyókál­ni autójában. Terveit azonban egy szemte­len szúnyog hiúsította meg. A férfi szúnyogirtót fújt szét a kocsiban. Majd elégedetten rágyújtott. Ezt vesztére tette, mert a cigivel együtt a szétfújt vegyszer is belobbant, s a tűz átterjedt a házra is. Oniszi Tacuo megúszta kisebb égések­kel, a ház azonban porig égett. Hogy édes­apja mit mondott ügyes finak, ez családi titok.
De a szúnyognak annyi!

Délmagyarország 2004.Szeptember 8.

A csótányirtó darázs mérge irányt mutat

Izraeli tudósok úgy látják, hogy egy bizonyos darázsfajt esetleg fel lehet használni a csótányok irtásához, bár a felfedezés egyelőre még nem alkalmas a csótányok elleni nagyobb hadjáratra. A kutatók szerint a trópusi Ampulex-darázs a fullánkján lévő anyaggal a darázsfészekbe csalogatja a csótányt. A fészekben aztán a darázs a méregtől időközben megbénult áldozata testére rakja petéit, s az abból kikelő lárva felzabálja a csótányt. Ram Gal, a dolgot felfedező kutatócsoport vezetője elismerte: mivel egy darázs csak egyetlen csótányt öl meg, a természetes módszer nem alkalmas egy csótányok elleni nagyobb hadjáratra, de az Ampulex-darázs mérgének felfedezése újabb irányokat nyit a csótányok elleni szerek érdekében folyó kutatás számára.

Napló 2004. október 12.

Az egerek megmenekültek, a csalók nem

Mostanában igencsak elszaporodhattak a rágcsálók Tégláson, erre lehetett következtetni abból, hogy az idén már másodjára irtották volna a kártékony négylábúakat. Legalábbis egyes helyeken. Később azonban kiderült: nem való sok, hanem hátsó szándék, azaz csalás vezetett két férfit egy téglási presszóba.

1. Az alkalmazott igen meglepődött, amikor azzal állítottak be, hogy ők rágcsálóirtók, és tegyék számukra lehetővé a munkát – tudta meg a Napló Molnár Sándor főhadnagytól, a hajdúhadházi rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetőhelyettesétől. A dolgozó „zöld utat” adott nekik, s a jövevények két perc alatt szétspricceltek valami folyadékot a sarkokba.
2. A két férfi ezután közölte, hogy mindez 15 ezer forintba kerül – mondta el Molnár Sándor. Az alkalmazott nem fizetett, ugyanis három-négy hónappal korábban ugyanígy átverték őket.

Azt mondta tehát a párosnak, hogy másnap menjenek vissza a pénzért. Közben értesítette a történtekről a tulajdonost, akinek az említett alkalommal 25 ezer forintja bánta jóhiszeműségét. A csalók akkor számlát is adtak, de mint kiderült, a papíron szereplő cég nem létezik.
A másnapi fizetéskor tehát már a rendőrök is várták a „rágcsálóirtókat”, akik közül az egyik megszökött, a másikat azonban sikerült elfogni, s a számlatömböt is megtalálták. A fülön csípett csaló beismerő, társára nézve terhelő vallomást tett. A nyomozás során azt is megtudták, hogy az elfogott férfit a debreceni, az egri és a váci rendőrkapitányság egyaránt körözi hasonló módon elkövetett csalások miatt.
A főhadnagy azt tanácsolja: csakis előzetes megrendelést követően, megfelelő igazolvánnyal rendelkező szakembereket engedjünk be.

HáziPatika.com 2005. január 4.

Afrikai vírus pusztít a fejlett világban

1999. nyarán szokatlanul gyakorivá vált New York City Queens negyedében az agyvelőgyulladás. A mikrobiológiai vizsgálatok hamarosan kimutatták, hogy a járványért, a fejlett világban addig nem mutatkozó Nyugat-Nílus-vírus (WNV = West Nil vírus) a felelős.

A vírus megismerésének története
A WNV-t elsőször 1937-ben mutatták ki egy ugandai asszonynál. A vírus a flavivírusok nemzetségébe tartozik, többek között a japán agyvelőgyulladással rokon. Az első komoly járvány az ötvenes évek elején Izraelben következett be. A WNV eddig 16 országban fordult elő. 1996-ban Romániában és Oroszországban, majd 1999-ben az Egyesült Államokban jelent meg. Az Egészségügyi Világszervezet legfrissebb adatai szerint átlépte a kanadai határt is.
Az 1999. évi New-York-i esethalmozódás mindössze negyed négyzetmérföldnyi területen következett be. Ezzel egy időben a szomszédos Bronx-i állatkertből tömeges madárpusztulást jelentettek. A DNS-vizsgálatok egyértelművé tették, hogy a két eseményt egyazon kórokozó, a WNV okozta. A megbetegedettek környezetében végzett vérvizsgálatok kimutatták, hogy a fertőzések jelentős száma tünetszegény, megfázásszerű betegség formájában zajlott le. Tudósok azt is kimutatták, hogy a fertőzés szúnyogcsípéssel terjed, és a fertőzést közvetítő szúnyog képes túlélni a New-York-i telet.

A New-York-i vírus eredete
A virológiai vizsgálatok szerint a Queens-ben bekövetkezett esethalmozódást okozó vírus Izraelből került az Egyesült Államokba. A vírus valószínűleg a költöző madarak közvetítésével kelt át az óceánon. A valószínűsített madár az eurázsiai kacsa, mely Izlandon és Szibériában szaporodik, de a telet a Közel-Keleten és Közép-Kelet-Afrikában tölti. A madarak egy része az Egyesült Államok keleti partjain is megjelenik. Egy másik teória szerint a vírus fertőzött emberekkel érkezett és a madarak fertőzése másodlagosan következett be. Az sem kizárt, hogy a vírus madarak importja révén érkezett Amerikába. 1999-ben mintegy 13.000 madár fordult meg a JFK Repülőtéren, hogy az ország más pontján értékesítésre kerüljön.

Az WNV fertőzés tünetei
A fertőzés az esetek 80%-ában tünetmentes. A fertőzöttek 20%-ánál alakul ki a nyugat-nílusi láz. A betegség lappangási ideje 2-14 nap. Legfontosabb tünetei a láz, fejfájás, gyengeség, bőrkiütések, megduzzadt nyirokcsomók, szemfájdalom. Súlyos esetben a vírus az agy vagy a gerincvelő gyulladását is előidézheti. A központi idegrendszer érintettségének legjellemzőbb kezdőtünete az erős fejfájás. Ezt követően tudatzavarok, végtagbénulás, agyideg-sérülés, tremor (remegés) és mozgászavarok jelentkeznek.
A gerincvelő gyulladása ritkább jelenség. Legfontosabb tünete a végtagok aszimmetrikus bénulása, melyet sok esetben idegfájdalom előz meg. A bénulás más tünetek (láz, fejfájás, stb.) nélkül, önmagában is előfordulhat. A legsúlyosabb betegség tünetei a következők: láz, gyomor-bélrendszeri tünetek, mozgásszegénység, mozgásszabályozási zavarok, szemideg-gyulladás, epilepsziaszerű görcsök, izomgyengeség, értelmi zavarok, gerincvelő gyulladás. Olykor a nyakon, a törzsön, karokon és az alszárakon foltos vagy kanyarószerű kiütések jelentkezhetnek. A legutóbbi járvány során, 1993-ban szívizom-gyulladást, hasnyálmirigy-gyulladást és viharos lefolyású májgyulladást is megfigyeltek.

Járványügyi helyzet
Míg az első esethalmozódáskor, 1999-ben 59 ember betegedett meg és heten haltak meg, addig 2003-ban már 9862 esetet jelentettek be az illetékes amerikai közegészségügyi hivatalnak. Ebből 264 fő halt meg. A nem végleges, 2004. évi adatok 2359 megbetegedésről és 84 halálesetről tudósítanak. A vírus terjedése jól nyomon követhető a véradók szűrésével. Kalifornia államban 68 frissen fertőződött donort szűrtek ki az idén.

Mi a helyezet Magyarországon?
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Járványügyi Osztályától kapott információink szerint eddig hazánkban agyhártya-gyulladás négy esetében sikerült igazolni a WNV-fertőzést. Mivel a betegek nem jártak külföldön, vélhetően a vírus hazánkban is fellelhető. Az esetek többségében nem azonosított influenzaszerű betegség, megfázás diagnózisa kerül felállításra. A betegeket ellátására és az esetek pontos diagnosztizálására a Fővárosi Szent László Kórházban van lehetőség.

Kilátások
Korai lenne még riadót fújni, a WNV-fertőzés népegészségügyi, járványügyi jelentőségét ma még nem ismerhetjük kellően. Annyi azonban már biztosnak látszik: léteznek olyan trópusi járványt okozó kórokozók, melyek nem respektálják a kontinenshatárokat, könnyen alkalmazkodnak a hidegebb éghajlathoz, megtalálják a megfelelő közvetítőt, rugalmasan képesek alkalmazkodni az emberi és az állati szervezethez egyaránt. Felbukkanásuk a világ bármely pontján előfordulhat. Hatékony védőoltással mindezidáig nem rendelkezünk.

Fejér megyei Hírlap 2004. december 20.

Szúnyogbírság

Szingapúr: megbírságolják februártól azokat a családokat, amelyek hagyják, hogy otthonukban, illetve annak környékén a súlyos, gyakran halálos fertőzést, a dengue-lázat terjesztő szúnyogok tenyésszenek.

Egy szingapúri lap szerint az intézkedés célja a 2004-ben ismét fokozottan terjedő dengue-láz megfékezése. A szúnyogirtás elmulasztásában első alkalommal bűnösnek talált személyek 100 szingapúri dollár (mintegy 11.200,- Ft) pénzbüntetést kapnak, a visszaesőkre kétszer ennyi bírságot szabnak ki. A kicsi, mintegy négy millió lakosú ázsiai országban 2004-ben csaknem 8600 dengue-láz megbetegedést regisztráltak, ami mintegy 80 %-kal több, mint 2003-ban volt. A szúnyogok által terjesztett fertőzésnek eddig hárman estek áldozatul. A gondot az okozza, hogy sokan nem tisztítják meg a szúnyogok által kedvelt nedves helyeket, elsősorban álló vízzel teli üregeket, tartályokat, tavakat, esőcsatornákat.

Színes lap 2005. Február 2.

Különleges rovarok élőhelye – Új légyfaj a Marosban

A Maros folyó vidékén több különleges állat él, köztük olyanok is, amelyek máshol ismeretlenek. A vé­dett halak aránya is nagy a többi folyónkhoz képest.
A Marosnak sok holtága van, amelynek vize kön­nyebben felmelegszik, ezért tavakra jellemző élőlények is élnek bennük, például hí­nárok is. A holtágak egy ré­sze úgynevezett szentély jellegű, vagyis nem szabad megváltoztatni, megbolygatni az élővilágukat. A Ma­rosban és a környékén is él­nek különös állatok. Pár éve például új légyfajra bukkan­tak a folyó torkolatánál.
- Európai nyelesszemű légynek hívják, mert a csa­ládja Európában addig ismeretlen volt. Jó lenne máshol, a többi élővíznél is figyelni, hátha él másutt is - mondja Paulovics Péter, a Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesü­let társelnöke.
Nemcsak a Tiszában él tiszavirág - védett kérész­faj -, hanem a Marosban és a Körösben is, ezekben a szintén védett dunavirág is feltűnik. De nem csupán ezek a védett rovarok a környék vizeiben.
- A karmos vízibogárnak két védett faja is van, ötven­ezer forint az eszmei érté­kük. Oxigénigényesek, a tiszta vizeket kedvelik. Arról kapták a nevüket, hogy nagy karmokkal kapasz­kodnak az áramló vízben a víz alatti tárgyakba. A Ma­rosban a gyorsabb folyókat kedvelő négypúpú mellett nagy karmosbogár is él, a Tiszában csak az utóbbi - mondja Paulovics Péter.
Érdekes folyó menti ro­var egy különös, egészen lapos, inkább apró rákra emlékeztető lárvájú, apró kérész. Egyedi poloskafaj is megtalálható a Marosban: a fenékjáró poloska a folyó fenekén lakik. Lárvá­kat eszik, és levegőért sem jön fel a víz a1ó1, mert a pot­roha alján 1évő oxigéncse­rélő szerv segítségével lé­legzik.

Élet és Tudomány 2005. január 28.

A patkányok is felismerik a nyelveket

Spanyol kutatók bebizonyították, hogy a patkányok megtaníthatók emberi nyelvek megkülönböztetésé­re. Ezzel a patkány az ember és a tamarin majmok után a harmadik emlős, amelyről tudjuk, hogy képes erre. A mostani vizsgálatokkal első íz­ben sikerült ezt a képességet egy ala­csonyabb rendű emlősnél kimutatni .
Juan M. Toro és munkatársai a BarcelIonai Tudományos Parkban hatvannégy patkányon végeztek kísérleteket, ame­lyek során holland vagy japán nyelven szóltak az állatokhoz. E nyelvek hang­zása erősen eltér egymástól ritmusban és szerkezetben is. A két csoportra osztott állatokat jutalmazással arra ta­nították be, hogy vagy csak a japán vagy csak a holland nyelven elhangzott mondat hallatán nyomjanak le egy kart. A már beidomított patká­nyok a későbbi megfigyelések szerint már csak arra a nyelvre reagáltak, amelynek felismeréséért korábban ju­talmazták őket. Az azonos hangon előadott holland és japán mondatokat meg tudták különböztetni, de a visszafelé játszott magnófelvételeken hallottakat már nem.
Az ember számára a nyelv felismeré­sének képessége előfeltétele mindenféle nyelvtanulásnak. Mivel a patká­nyok nem tudnak nyelveket elsajátí­tani, a kutatók azt gyanítják, hogy a nyelv használatához szükséges képes­ségek némelyike az állatvilágban jóval előbb kialakult, mint maga a nyelv. Toro szerint az állatvilág ilyen vonatkozású vizsgálata segíthet az em­beri beszéd kialakulásának megértésében is.