Brit Nemzeti Rágcsálóirtó Tanulmány (Németh M.)

Az Egyesült Királyság Nemzeti Rágcsáló Felmérés 2004. évi beszámolóját ez év januárban jelentette meg a Nemzeti Kártevőirtó Technikusok Szövetsége (National Pest Technicians Association ¦ NPTA), amely arra figyelmeztet, hogy a tavalyi évhez képest újabb 2 %-kal nőtt az Egyesült Királyságban a vándorpatkány (Rattus norvegicus) fertőzöttség. Ezt a 2 %-ot hozzáadva az előző öt év felméréseinek a számaihoz, úgy - 1998 óta - 34 %-os riasztó mértékű növekedés tapasztalható.

Az ún. „nyári” patkányok esetében szintén az előző öt év felméréseinek a százalékszámait összeadva még nagyobb, 59 %-os fertőzöttség-növekedési rátát mutat!

A háziegér populáció nagyságában örvendetes csökkenés történt, 1998-tól 2003-ig - 8,5 %-os csökkenéssel.

Nem szabad elfelejteni azonban, hogy mind a vándorpatkány, mind az ún. „nyári” patkány, mind a háziegér populáció vonatkozásában ezek a számok az Egyesült Királyság egészére, általában vonatkoznak, és az egyes tartományokban ezek a számok eltérőek.

A tanulmány felsorolja azt a 12 legfontosabb okot, amelyek a patkánypopuláció folyamatos növekedését okozzák. Ezek a következők:

• Költségpolitika: ez az aggasztó irányzat elterjedni látszik az Egyesült Királyság önkormányzatainál, amely szerint a vezető tisztségviselőik nagyon költségcsökkentő szemléletűeknek tűnnek.
• Klímaváltozás: mialatt folynak a viták, hogy az időjárás változásának előidézője az emberi beavatkozás, vagy a természet maga, a tény az, hogy az Egyesült Királyságban a téli átlaghőmérséklet növekedését tapasztaljuk, és ez lehetővé teszi, a patkányok egész évben történő szaporodását.
• A szennyvízhálózat megelőző kezelésének csökkentése: ellentétben azzal a javaslattal ¦ amely egy nemrégen megjelentetett Vízügyi Vállalatok megbízásából készült tanulmány tartalmaz - úgy tűnik, hogy a kuratív célból és a preventíven végzett éves csatornakezelésekre szánt támogatások általánosan csökkentek a privatizált vízügyi vállalatoknál. Ez a régiók többségében, rendkívül komoly visszalépés. Továbbá a preventív munka elhagyása, teljességgel ellentétes a tapasztalt és professzionális környezetvédelmi és egészségügyi képzettséggel rendelkező szakemberek által képviselt megelőző közegészségügyi szemlélettel.
• A madarak túletetése: mind több helyi hatóság jelenti, hogy szoros összefüggés van a „vadmadarak”, illetve „a vízimadarak túletetésével a kisebb-nagyobb tavakon” és a patkányok száma között, mert ez folyamatos és bőséges élelemforrást jelent az utóbbiak számára is.
• Dominó effektus: nyilvánvaló, hogy a köz csatornahálózatban az aktiv, és a megelőző patkányok elleni kezelések számának csökkenése, illetve elmaradása, dominó effektussal bír a több tízezer kilométer hosszúságú, a 60-as években épült magán szennyvízcsatorna hálózatra és ezeknek a magánházakhoz, illetve a kereskedelmi tulajdonban lévő szennyvízelvezetők kivezetésére. A vízelvezető csatornák meghibásodásai megkönnyítik a patkányok számára a mozgást.
• Gyorséttermi kifolyó nyílások: a gyorséttermi kifolyó nyílások mind a vidéki, mind a nagyvárosok területein, együtt járnak a szeméttel vagy az elégtelen hulladék kezeléssel, ezzel nagy mennyiségű élelemmel látják el a kártevőket.
• Omladozó szennyvízcsatornák: egy új szervezet, amely magát CROSS-nak hívja (Campaign for the Renewal of Older Sewerage Systems – Mozgalom a Régi Szennycsatorna Rendszerek Megújításáért) a „Today’s Technician” magazin 2004. októberi számában jelentette meg publikációját, amelyben felhívja a figyelmet arra, hogy a brit köz- és magán szennyvízcsatornák időzített bombák. „Amit nem látunk, az nincs” – jelentették ki nyilvánosan, így jellemezve a kormány hozzáállását az omladozó Viktoriánus és Edward korabeli szennyvízcsatornákkal kapcsolatban. A krízis elkerülése érdekében, jelentős beruházásokat és helyreállításokat sürgetnek.
• A földtulajdonosok hanyagsága: az Egyesült Királyság bizonyos területén néhány földtulajdonos hanyagsága ¦ különösen a vasúti töltések, vízlevezető csatornák, vízmosások tekintetében ¦ lehetővé teszik a patkányok nagy számban történő tartózkodását mind a lakóhelyek, mind a kereskedelmi tulajdonban álló létesítmények közelében.
• Régi szennyvízelvezetők és régi magán csatornák: a vándorpatkány élőhelyek azért szaporodhattak ismét fel mind a vidéki városokban, mind a nagyvárosokban, mert a régi szennyvízelvezetők és csatornák nem csatlakoznak a közcsatornákhoz és ez lehetővé teszi a patkányoknak a felszínre jutását.
• Gazdátlan területek: a helyi hatóságok, amelyek továbbra is megengedik, a hanyagságságot és, hogy gazdátlan területek létezzenek a körzetükben, nem vonják be azokat a területfejlesztési terveikbe, ezáltal is növelik a kártevők élőhelyeinek a számát.
• Komposztálás: a jelenlegi irányzat, hogy a komposztálható anyagokat, beleértve az élelmiszert is újrafelhasználják, hozzájárul a kártevők élelem- utánpótlásához. A komposztáló tartályokat ésszerűen kellene használni.
• Alacsony karbantartást igénylő földek: az építészmérnökök és tájrendezők jelenlegi irányzata az alacsony karbantartást igénylő talajtakaró növények és cserjék alkalmazása felé fordul és ezek elburjánzására szintén hozzájárul a kártevők számára ideális élőhelyek kialakulásához.

Természetesen nem csak ez a 12 ok járult hozzá a patkánypopuláció általános növekedéshez, csupán a tanulmányt készítők ezeket találták a leggyakoribb okoknak.

Németh Mária