Hogyan tovább a biocid rendelet hatálybalépése után? (Dr. Szlobodnyik Judit, Dr. Erdős Gyula)

Az egészségügyi kártevők elleni védekezés gyakorlati végrehajtását alapjaiban érintő biocid rendelet hatályba lépése óta, több, mint egy év telt el.

Jelen előadásunkban, részben a jogszabály gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban szerzett tapasztalatainkról, részben a 2003. évi Tájékoztató kiadását követő irtószer-választék helyzetéről és néhány aktuális kérdésről kívánunk áttekintést adni.

1. Forgalomba hozatal
Az irtószerek forgalomba hozatalára vonatkozó jogszabályokban változás nincs. Az engedélyezés – várhatóan 2010-ig – a tisztiorvosi, illetve a kémiai biztonsági törvény előírásai alapján, a biocid és az irtószer rendeletekben foglaltak szerint történik. Az irtószerek forgalmazási kategóriákba történő besorolásakor (minősítésekor) pedig a veszélyes anyag rendeletben foglaltakat vesszük figyelembe.

A hazai irtószer forgalmazók számának jelentős mértékű növekedése miatt az engedélyezés rendszerének gyakorlati útmutatóját „Módszertani levél az irtószerek forgalomba hozataláról” címen, Epinfo különszámként jelentettük meg.

2. Reklámozás
Az irtószerek reklámozásának kérdését a biocid rendelet 22. §-a egyértelműen rögzíti. Az előírások részben a termék biztonságos használatát teszik lehetővé, részben a korábbi, megalapozatlan humán- és állategészségügyi toxikológiai, illetve környezetvédelmi jellegű utalások feltüntetését tiltják.

Örvendetes, hogy a rendeletben megadott tilalmakra már jóval a jogszabály megjelenése előtt, a címkefelirat szövegének engedélyezésekor figyelmet fordítottunk.

3. Hatóanyag-készítmény bejelentése
Az irtószereket forgalmazók részére részben a készítményekre, részben az abban levő hatóanyagra a jogszabály bejelentési kötelezettséget írt elő.

Ennek a kötelezettségnek a forgalmazók maradéktalanul eleget tettek.

A néhány, kizárólag a lakossági felhasználására szolgáló termék forgalomba hozatali engedélyének visszavonása megtörtént.

Az Országos Kémiai Biztonsági Intézettel történő egyeztetést követőn a 2003-évben forgalomban levő, illetve az újonnan, 2004-ben engedélyezett készítmények adatait a táblázatban foglaltuk össze.

4. Engedélyezett rágcsálóirtó szerek
Az engedélyezett rágcsálóirtó szereket tartalmazó 1. táblázat adataiból látható, hogy a formulációk száma 10 év alatt megnégyszereződött és a világszerte tapasztalt tendenciának megfelelően ezen belül különösen a tasakolt pépek száma emelkedett jelentős mértékben.

Rágcsálóirtó szerek

1 táblázat

5. Engedélyezett rovarirtó/riasztó/ragasztószerek
A 2. táblázatból kitűnik, hogy az engedélyezett készítmények száma 10 év alatt megduplázódott, és az elmúlt évhez viszonyítva évente kb. 10 %-kal növekedett. Jelenleg, döntően lakossági felhasználásra 335 termék áll rendelkezésre.

Rovarirtó/riasztó/ragasztószerek

2 táblázat

6. Szakemberek részére újonnan engedélyezett készítmények
A 2003. évi Tájékoztató megjelenése óta, a képesített szakemberek általi felhasználásra alkalmas készítményeket tartalmazó 3. táblázat adataiból látható, hogy a 7 készítményből 1 a szúnyog imágók, 1 a szúnyoglárvák, 3 a rejtett életmódú rovarok, 1 a repülő rovarok irtására alkalmas, 1 pedig a házi legyek ellen védekezésben használható fel.

A rejtett életmódú rovarok irtására alkalmas készítmények közül két új hatóanyagra, a lambda-cihalotrinra és a béta-ciflutrinra kívánjuk a figyelmet felhívni, ami a csótányokban kialakuló rezisztencia késleltetése szempontjából tűnik jelentősnek.

A 2003. évi tájékoztató megjelenése óta a szakemberek számára
engedélyezett készítmények

3. táblázat

7. Állategészségügyi célú termékek forgalomba hozatala
Az állategészségügyi célra szolgáló (többek között az állatokon élősködő ektoparaziták és a penészevő gabona vagy alombogár) készítmények forgalomba hozatalára vonatkozóan egyeztetett álláspont alakult ki.

Egyértelmű állásfoglalás az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer és Takarmányellenőrző Intézettel és az Országos Kémiai Biztonsági Intézettel történő egyeztetés alapján a készítmények forgalomba hozatali engedélye iránti kérelmet – a biocid rendelet 8.§ (2) bekezdés szerinti dokumentációkkal és az ÁOGYI szakvéleményével együtt – a kérelmezőnek az Országos Kémiai Biztonsági Intézetéhez kell benyújtania.
Az engedélyt a Hivatal adja ki.

8. Légi szúnyogirtás
A légi csípőszúnyog-irtás területét érintő két gondolatkörről kívánunk említést tenni.

8.1. Igazgatási szolgáltatási díj
Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által kiadott engedély illetékét, a 2000 forintot korábban okmánybélyegben kellett leróni. Az új jogszabály értelmében engedélyenként 15.000 Ft. közegészségügyi igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelyet ÁFA nem terhel.

Ez a végrehajtók számára költségnövelő tényező.
A költségek megtakarításának lehetősége, ha egy engedély több területen történő munkavégzésre vonatkozik.

8.2. Kémiai és/vagy biológiai irtásban való 5 éves gyakorlat
A szúnyog-irtás területén nyitott kérdés, hogy a tendert kiírók a kémiai és a biológiai szúnyogirtásban való gázmesteri gyakorlatot külön-külön megkövetelik.

Ezzel a helytelen felvetéssel sajnos úgy tűnik mind a mai napig eredménytelenül viaskodunk.

Szakmai álláspontunkat arra alapoztuk, hogy a légi úton történő szúnyogirtásban az egészségügyi gázmesterek közreműködését részben a járványügyi, részben a biocid rendelet szabályozza, amelyek célja, hogy a lakosságot és/vagy a környezetet érintő kiemelt egészségügyi kártevőirtó tevékenység minden veszélyt kizáró módon kerüljön végrehajtásra.

Szakmai megfontolásból ma is egyetértünk azzal a kikötéssel, hogy a légi szúnyogirtást irányító egészségügyi gázmester ezen a szakterületen legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezzen.

Ugyanakkor nincs szakmai megalapozottsága annak, hogy az imágó- és a szúnyoglárva-irtás területén a gyakorlati idő az egészségügyi gázmesterre vonatkoztatva külön-külön kerüljön meghatározásra.

Ezt támasztja alá az előírás, amely a légi úton történő szúnyoglárva-irtásban entomológiai szakképzettséggel rendelkező személy részvételét írja elő.

Az entomológiai szakember feladata a kezelendő terület körültekintő kijelölése, a vízminőség meghatározása és a szúnyoglárva tenyészés figyelemmel követése, majd ennek ismeretében a kijuttatásra alkalmas technológia, illetve a megfelelő készítmény és felhasználási mennyiség kiválasztása, a kezelés optimális időpontjának meghatározása és a kezelés hatékonyságának megállapítása.

A gázmester a szúnyoglárva-irtás területén az entomológiai szakemberre nem háruló szakmai és tárgyi feltételeket (pl. az engedélyben felsorolt előírások meglétét stb.) biztosítja.

Ennek alapján az egészségügyi gázmesternek a szúnyogirtással kapcsolatos gyakorlati idejét a szúnyoglárva-irtásban való közreműködésétől függetlenül kell figyelembe venni.

8.3. Az OTH által kiadott határozatok betartása
2004-ben a légi úton végrehajtott szúnyogirtások alkalmával végzett hatósági ellenőrzések komoly hiányosságokat tártak fel, melyek alkalmával, vállalása ellenére nem működött közre egészségügyi gázmester, a végrehajtás időpontjáról a megyei intézet nem kapott tájékoztatást, illetve az elvégzett kezelések az engedélyben megadott számot túllépték.

A végrehajtók által közismert, hogy légi szúnyogirtás a járványügyi és a biocid rendelet egybevágó előírása szerint kizárólag egészségügyi gázmester szakmai irányításával, szúnyoglárva-irtáskor pedig entomológus szakember közreműködésével történhet.

Az engedély benyújtásakor a gázmester, illetve az entomológus köteles a feladat elvállalásáról nyilatkozatot adni.

Az OTH határozat a kezelésekért felelős egészségügyi gázmestert, illetve lárvairtás esetén az entomológust név szerint feltünteti, amelyek részvételét minden kezeléskor biztosítani kell.
Miután a Hivatal által kiadott határozat minden esetben rögzíti, hogy a kezelések tényleges időpontjáról az ÁNTSZ területileg illetékes megyei intézetét előzetesen értesíteni kell, ezért ennek az előírásnak eleget kell tenni.

A Határozat rögzíti, hogy hol, mekkora területen és hány alkalommal lehet a kezelést végrehajtani, amelytől eltérni csak a határozat módosításával lehet.

10. Kártevőirtó tevékenységi engedély - Bejelentés
Annak ellenére, hogy erre vonatkozóan az Epidemiológiai Központ és az OTH Jogi főosztályának egyeztetett álláspontját a 2003. évi OEK Tájékoztatóban megjelentettük, ezt a kérdést, aktualitása miatt újólag tárgyalnunk kell.

A jelenlevők előtt közismert, hogy a Minisztérium hivatalos állásfoglalása szerint az egészségügyi kártevőirtási tevékenység nem tartozik az egészségügyi szolgáltatások közé, és a továbbiakban az irtószerekkel végzett tevékenységre a kémiai biztonsági törvény, illetve a törvény végrehajtására kiadott rendeletek előírásai vonatkoznak.

Ennek megfelelően 2003-tól a „Kártevőirtó tevékenységi engedély” kiadására nincs lehetőség, ugyanakkor a korábban kiadott engedélyek, a kémiai biztonsági törvény vonatkozó rendelkezése szerint változatlanul hatályban maradnak!

Ugyanakkor az egészségügyi kártevőirtással foglalkozni kívánó új egyéni/társas vállalkozásokat ez irányú tevékenységük megkezdése előtt a törvényben foglaltaknak megfelelően a telephely szerint illetékes ÁNTSZ városi/fővárosi kerületi intézetéhez bejelentési kötelezettség terheli, melynek formáját a veszélyes anyag rendelet melléklete tartalmazza.

Az is egyértelmű, hogy a bejelentett tevékenység azonosításához szükséges bármely adat megváltozásakor a bejelentést meg kell ismételni.

Állandóan előjön a veszélyes anyaggal végzett tevékenységnek, illetve a légi úton történő szúnyogirtásnak a végrehajtás helye szerint illetékes városi/fővárosi kerületi intézeténél történő bejelentés kérdése, amelynek célja, hogy a kémiai biztonság helyzetéről az intézet megfelelő információval rendelkezzen.

Erre vonatkozóan szakmai álláspontunk a következő.

A veszélyes anyagok közé toxikológiai szempontból a II. forgalmazási kategóriájúnak minősített irtószerek, valamint környezetszennyező tulajdonságuk miatt a légi szúnyog imágó-irtásban felhasznált készítmények tartoznak.

A II. forgalmazási kategóriájú formulációkat szinte kizárólagosan élelmiszer-higiéniai céllal alkalmazzák. Ezeknek az élelmiszeripari és élelmiszerkereskedelmi üzemekben, üzletekben, raktárakban, vendéglátó-ipari egységekben, közétkeztetési helyeken, illetőleg fekvőbeteg ellátó- és gyermekvédelmi intézményekben történő felhasználásakor – a biocid rendelet előírásainak megfelelően – esetenként az ÁNTSZ felhasználás helye szerint illetékes városi/fővárosi kerületi intézetét az alkalmazás előtt 48 órával tájékoztatni kell. Külön bejelentés megtételének tehát érdemi oka nincs.

A szúnyogimágó-irtás alkalmával a környezetet veszélyeztető szúnyogirtó szer légi úton – a járványügyi rendelet előírása alapján ¦ csak az Országos Tisztifőorvosi Hivatal határozat formájában kiadott engedélyével juttatható ki a környezetbe.

Miután a kérelmező az engedély iránti kérelmet az ÁNTSZ területileg illetékes megyei intézetnek nyújtja be és a kiadott engedély 1 példányát a Hivataltól a megyei intézet is megkapja, tehát az ellenőrzés lehetősége a megye egész területén az érintett városi intézetek számára is adott. Külön bejelentés megtétele tehát itt sem indokolt.

A biocid rendelet igazi célját csak akkor éri el, ha az egészségügyi kártevőirtással foglalkozó egyéni és/vagy társas vállalkozások a biocid rendelet 8. számú mellékletében és a mindenkor hatályos „Tájékoztató az engedélyezett irtószerekről és az egészségügyi kártevők elleni védekezés szakmai irányelveiről” című, mindenkor hatályos OEK kiadványban foglaltakat betartják.