Lakások kártevő-fertőzöttsége és a lakók egészsége

Xavier Bonnefoy úr, a WHO bonni irodájának Európai Környezeti és Egészségügyi Központ regionális tanácsadója, emlékezetes előadást tartott 2004. szeptember 21-én a MaKOSZ XIV. Országos Konfernciáján. Szuggesztív előadásmódja, nagy szakmai ismerete és türelmes, olykor kellemesen szellemes válaszai a feltett kérdésekre, olyan szakember benyomását keltették a hallgatóságban, aki munkánkat kiemelt figyelemmel, nagy hozzá- és megértéssel kezeli.

Bonnefoy úr arról az európai felmérésről tartott előadást, amely a lakás és az egészség összefüggéseit vizsgálja, különös tekintettel a rágcsáló és rovarkártevők előfordulására és azoknak a közvetett hatására. A páneurópai felmérés előkészítését a WHO 2000-ben kezdeményezte. A vizsgálat céljából létrehozott Task Force (az adott feladattal megbízott csoport) megállapította, hogy sem a lakhatás minősége, sem a közvetlen környezet hatása az egészségre nem kellően ismert és dokumentált. Célul tűzték ki, hogy a vizsgálat végén ne csak a felmérés konkrét eredménye váljék ismertté, de legyenek levonhatóak a trendbeli változások is. Kétéves előkészítő munkát követően, a felmérésre végül nyolc (részlegesen kilenc) nagy városban, 3.800 lakásban, 9400 lakó részvételével került sor. Városonként átlagban 400 lakás vizsgálata és 1.000 fő kikérdezése történt meg.

A lakások, a háztartások, a közvetlen és a szélesebb környezet egyidejű vizsgálata mellett, sor került a felmérésben résztvevők egészségi állapotának megállapítására is. A lakásokra vonatkozó kérdéseket személyes kikérdezés, interjúk útján állapították meg, míg az egészségi állapotra vonatkozó kérdésekre maguk a lakók töltötték ki a számukra átadott kérdőívet. A kérdezőbiztosokat a WHO munkatársai képezték ki. A reprezentatív felmérésben a helyi önkormányzatok munkatársai és számos terület szakértője vett részt, mint pl.: statisztikus, allergológus, építész, energetikus, pszihológus, pszihiáter, szociológus, gyerekorvos stb. A kiértékelést a WHO és az önkormányzatok szakemberei együttesen végezték.

A felmérésben részt vett városok a következők voltak:

Bennünket a kártevők okozta következmények érdekeltek elsősorban, ezért Bonnefoy úr az előadásában elsősorban erre a területre összpontosított. Az itt következő táblázatok szinte önmagukért beszélnek, ezért kiegészítő magyarázatot csak ott teszünk, ahol szükségesnek érezzük.

AZ ELMÚLT ÉVBEN TÍZBŐL HAT LAKÁS VOLT FERTŐZÖTT

Budapest a kimutatás szerint átlagosan, 60 %-ban fertőzött. A negatív válaszokat adó kb. 30 – 40 % -ban a nem fertőzött lakások esetében, nehéz elképzelni, hogy semilyen rovar (hangya, légy, szúnyog stb.) nem került be a környezetbe.

AZ ELMÚLT 12 HÓNAP LEGGYAKORIBB KÁRTEVŐI

Az európai nagyvárosokban érezhető az a trendbeli változás, amelynek eredményeképpen a rágcsálók jelenléte csökken, és a hagyományosan erős csótányfertőzöttséget egyre inkább felváltja a hangya, a legyek és az allergia kialakulásában jelentős szerepet játszó atkák elleni küzdelem.

A VÁROSOKBAN ELŐFORDULÓ LEGGYAKORIBB KÁRTEVŐK

Osh-ban (Kirgízia), jól látható a szisztematikus rágcsáló- és rovarirtás hiánya. Itt komoly közegészségügyi problémát okoz a rágcsálók nagyarányú fertőzöttsége.

Budapesten az egér, a hangya és légyfertőzöttség az erős. Budapesten és Pozsonyban a csótányfertőzöttség rendkívül alacsony, ugyanakkor feltünő a rendkívül magas pozsonyi atkafertőzöttség.

EGYÉB ELŐFORDULÓ KÁRTEVŐK

A második helyen szereplő, kiemelkedően magas pók, kígyó, vipera és gyík fertőzöttség generálója bizonyosan a mediterrán országok és a kírgíz Osh, amely hol szerepel a kimutatásokban, hol nem. A molyfertőzöttség, nem újkeletű, gyakorlatilag mindenhol növekvő mértékben van jelen (nem került meghatározásra, de vélhetőleg elsősorban készletkártevőről van szó). Érdekes a galambok viszonylag alacsony jelenléte, ami érthető, hiszen a felmérés nem a közterületekre irányult.

KÁRTEVŐK BEHATOLÁSA A LAKÁSOKBA

Az eredmények nem tartalmazzák az Osh-t.

Az ablak / ajtó elsősorban a repülő rovarok behatolási pontja. A megkérdezettek több mint 10 % jelölte meg a szennyvízelvezető, szemétledobó és a csőrendszereket, ami részben utal azok elavultságára, másrészt arra, hogy van mit fejleszteni és javítani a tervezéskor, illetve a kivitelezéskor.

KÁRTEVŐIRTÓ KEZELÉSEK AZ ELMÚLT 12 HÓNAPBAN

Az irtószermentes és a fizikai, akár házilag összeállított csapdák használatában a statisztika mintha nem tenne különbséget. Érdekes az aránylag alacsony magyar eredmény. Úgy tűnik a felmérésben szereplő kb. 1.000 kikérdezettnél még mindig az aeroszol használata a legnépszerűbb, azaz az azonnali hatást kedvelik.

HÁZI KEDVENCEK A VIZSGÁLT HÁZTARTÁSOKBAN

A statisztika is igazolja a budapesti nagylétszámú kutyaállományt, kétszerannyi van mint Bonnban. Ugyanakkor kevéssé vagyunk madárkedvelőek.

MIGRÉN, KRÓNIKUS ALLERGIÁK, ASZTMA

Megfigyelhető, hogy a vizsgált budapesti lakosság minden tekintetben a középen elhelyezkedő átlagot képviseli.

NÉHÁNY KRÓNIKUS BETEGSÉG

Budapest a krónikus betegségek terén ismét az átlagot képviseli, de egészen feltűnő a magas vérnyomásos megbetegedések száma. Ennek oka bizonyára nem elsősorban a rágcsáló- és rovarfertőzöttségben keresendő. Osh (Kirgízia) a kevéssé krónikus betegségek városa, annak ellenére, hogy a rágcsálófertőzöttség itt a legjelentősebb.