Cím: 1117 Budapest, Budafoki út 183., 223-as szoba
Telefon/fax: +36-1-464-5241
Balogh Istvánné Marika: +36-30-873-4670
E-mail: makosz__kukac__tlt.hu
Ügyfélfogadás: kedd, péntek: 8-12 óráig
Számlaszám: MKB 10300002-20360210-00003285
Adószám: 18054231-2-43
A tartalom megtekintéséhez az Adobe Flash Player szükséges.
2009. február 05., Velvet.hu
Összesen 39.650 patkánnyal végzett az a földműves, akit bajnokká avattak Bangladesben. Az akciót az ázsiai ország kormánya hirdette meg a rágcsálók féktelen tombolása miatt. A 40 éves Binoy Kumar Karmakar főként csapdák és mérgek segítségével kezdett irtóhadjáratba, miután a bangladesi kormány meghirdette versenyét. Az egyéves program során a patkányok levágott farkaival kellett bizonyítani a vadászat sikerességét. "Földműveseink 25 millió patkányt öltek meg ez idő alatt" - mondta Abdul Halim, a mezőgazdasági minisztérium szóvivője hozzátéve: "Binoy Kumar Karmakart bajnoknak nyilvánítjuk 39.650 példánnyal".
Teljesítményéért egy kisméretű színes televízióval jutalmazták a boldog gazdát. A hivatalos becslések szerint a patkányok az ázsiai ország termőföldjein óriási pusztítást végeznek. A termés több mint 10 százalékát falják föl a rágcsálók hordái. Tavaly a dél-keleti Chittagong városának környékén akkora volt az invázió, hogy több faluban éhínség ütötte fel fejét. A helyzet olyan súlyossá vált, hogy az ENSZ Világélelmezési Alapjának kellett 120 ezer embert négy hónapon át ellátnia - adta hírül a Független Hírügynökség
2009. április 19., betegszoba.hu
Az amerikai hatóságok hadiösvényre léptek a gyanútlan amerikaiakra leselkedő, a mobiltelefonokról, billentyűzetekről és matracokról támadó szerény ágyi poloska ellen, amely két évtized után ismét megjelent.
Az apró vérszívók az elmúlt húsz évben nem mutatkoztak, azonban most "generációnk számára a legnehezebb, legtöbb kihívást jelentő kártevőkké váltak" - mondta el egy konferencián Mike Potter, a Kentucky Egyetem entomológusa. "Véleményem szerint nem lehet megoldani ezt a dolgot anélkül, hogy a kártevőirtó iparágat ne engednénk háborút indítani."
A kedden és szerdán lezajlott, a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) által első Nemzeti Ágyi Poloska Csúcsnak keresztelt összejövetelen elhangzott, hogy a rovarok gyorsan terjednek és megfertőzik a középületeket és közösségi tereket. "Még sohasem láttunk ilyesmit" - nyilatkozta Mike Deutsch, az Arrow Exterminating entomológusa, aki hozzátette, hogy ágyi poloskákat találtak lámpákban, órás rádiókban, televíziókészülékekben, sőt még könyvek lapjaihoz simulva is. "Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy az ágyi poloskák nemcsak az ágyakban és a kárpitozott bútorokban élnek, de most olyan helyeken találjuk meg őket, ahol sohasem gondoltuk volna."
A párbeszéd célja "az ágyi poloska terjedésének megszüntetésére és megelőzésére irányuló ötletek és lehetőségek felvázolása; a felvilágosítás stratégiáinak kigondolása; és a cselekvésre felszólító ajánlások kidolgozása" - olvasható az EPA közleményében.
Szállodákban és éttermekben folyamatosan találnak ágyi poloskákat, amelyek most már nagy problémát jelentenek szerte az Egyesült Államokban. Ahogyan a nevük is sugallja, ezek a rovarok elsősorban az ágyak matracaiban találhatók és éjszaka aktívak, akkor szívják a gyanútlanul alvó emberek vérét. Legalábbis a következő reggelig gyanútlanok, ameddig fel nem fedezik a vörös csíkokat a bőrükön.
Az Amerikai Orvosszövetség szerint a lapos, ovális alakú, vörösesbarna színű, körülbelül 5 milliméteres nagyságú lények nem terjesztenek semmilyen betegséget. Azonban vér- és székletnyomokat hagynak a párnákon és a lepedőkön, továbbá a fertőzött szoba kellemetlen bűzt áraszt. Most az apró vámpírok kirajzanak a hálószobákból olyan helyekre, mint a képek és a plüssállatok. És senki nem menekülhet, mivel az ágyi poloskák a luxushotelektől kezdve a hajléktalanszállókig bárhol előfordulhatnak. "A Long Island északi partján álló ötmillió dolláros házak és a New York-i hajléktalanszállások egyaránt érintettek" - mondta el Deutsch.
A gyakori külföldi utazások és szállodai tartózkodások segítettek az ágyi poloskáknak visszatérni az Egyesült Államokba, miután ott már csaknem kiirtották őket, potyautasként utaztak vissza az országba a bőröndökben. A rovarok újbóli megjelenése egybeesik az olyan drasztikus vegyszerek piacról történő kivonásának, mint a DDT, amely elpusztította ugyan az ágyi poloskákat, ám a környezetet is károsította. A megmaradt vegyszerek közül nagyon kevés bizonyult hasznosnak az apró behatolók ellen, néhány fajta egyenesen rezisztenciát fejlesztett ki a kártevőirtók ellen.
Egy demokrata képviselő most azt tervezi, a Kongresszus minden hatalmát beveti az apró csípős rovarok ellen és újra felveti a "Ne hagyd, hogy megcsípjenek az ágyi poloskák 2008-as törvényét". A törvényjavaslatot a múlt évben elutasították, azonban anyagi támogatást nyújtana a lakáskezelőségeknek, hogy kiirtsák a hívatlan látogatókat.
2009. április 28. hvg.hu
A globális felmelegedés nemcsak elősegíti a különböző vérszívók szaporodását, de egyes példányaik ma már olyan helyeken és kontinenseken is előfordulnak, ahol ez korábban elképzelhetetlen volt. A kullancsok és a szúnyogok is súlyos betegségek okozói lehetnek, ezért alaposan fel kell készülnünk, hogy megvédhessük magunkat.
A klímaváltozás eredményeképpen a melegkedvelő vérszívó fajok száma a közelmúltban jelentősen megnövekedett, így jóval szélesebb körben terjesztik az általuk hordozott fertőző betegségeket. E fajok közé tartozik a kullancs és a szúnyog is. Ezek a rovarok könnyebben vészelik át az enyhe teleket, az esős időjárás pedig kedvez a szaporodásuknak, így akár egész évben veszélyt jelenthetnek emberre és állatra egyaránt.
A kullancsok és szúnyogok növekvő egyedszámuk miatt olyan régiókban és területeken is felbukkannak, ahol korábban csak hírből ismerték őket. Németországban például már feltűntek az első japán szúnyogkolóniák, és várhatóan a távol-keleti tigrisszúnyogok is egyre nagyobb számban jelennek majd meg Európában. Magyarország is veszélyeztetett, ma már a városok parkjai, a strandok és a kis kertek sem jelentenek biztonságot.
A kullancsok riasztó hányada agyhártya-, illetve agyvelőgyulladást okozó vírussal fertőzött, és majdnem minden ötödik állatban megtalálható a Lyme-kór baktériuma. „A kórokozókat hordozó kullancsok számának emelkedésével az általuk az emberek és állatok körében terjesztett megbetegedések száma is sohasem látott méreteket ölt” – figyelmeztet Kapiller Zoltán, a Kullancsszövetség elnöke. A Lyme-kór ellen nem létezik védőoltás: a betegség lappangási ideje több év is lehet, következményei pedig kezelés nélkül végzetesek.
Mára az eddig elbagatellizált szúnyogcsípés is első számú veszélyforrássá lépett elő. A szúnyogok által terjesztett betegségek közé tartozik a nyugat-nílusi láz, a malária, illetve a tularémia nevű fertőzés is. A mindeddig egy térségre korlátozódó kórokozók mára az egész világon megjelentek, Amerikában például számos nyugat-nílusi láz fertőzéssel találkoztak, melyek az esetek nagy részében halállal végződtek. A veszélyes kórokozókat terjesztő szúnyogfajok már a szomszédos Ukrajnába is eljutottak. Ha a szúnyogcsípéseket rosszul kezelik, elvakarják, a helyükön orbánc vagy ótvar is kialakulhat. Mivel a szúnyogok központilag irányított irtása nem tud lépést tartani az egyedszám növekedésével, az egyéni felelősségvállalásnak fontos szerepe van a védekezésben.
A csípések ellen hatásos lehet, ha ügyelünk a megfelelő ruházkodásra: ha zokniba tűrjük nadrágunkat és karimás kalapot húzunk, megakadályozhatjuk, hogy a kullancs utat találjon magának. Nagy Katalin bőrgyógyász szerint a megelőzés másik módja is hatékony: bizonyos esetekben a testre permetezhető riasztószerek jelentik az egyetlen kényelmes és hatásos védelmet. Ám vásárlás előtt érdemes átfutni a címkét is, a dietil-toluamid hatóanyagot tartalmazók hatékonyak, mégis kíméletesek a bőrhöz, így akár érzékeny bőrűek is használhatjuk, a pikaridin-tartalmúak pedig fokozott igénybevétel esetén ajánlottak.
2009. május 05., rtlhirek.hu
Egy csótányt a kenyérbe sütő pékség lett az egyik legújabb üzlet, amely felkerült az ausztráliai Új-Dél-Wales állam élelmiszerbiztonsági hatóságának nyilvános szégyenlistájára, ahol az előírásokat megszegő étkezdéket jegyzik. A rendkívül népszerű listát 2008. júliusában kezdték el feltölteni nevekkel, és már majdnem 550 üzlet szerepel rajta, több mint kilencszáz büntetéssel.
A Ballina városában működő pékség 550 ausztrál dolláros pénzbüntetést kapott, amiért belesütöttek egy csótányt kenyerükbe, egy „sebtapaszos pizzát” felszolgáló pizzériát pedig 1100 dolláros bírsággal sújtottak. Az igazi büntetést azonban a szégyenlistára kerülés jelenti. Az ausztráliai Új-Dél-Wales állam tíz hónapja, 2008. júliusában indította azt a weboldalt, ahol bárki megnézheti melyik éttermet, pékséget, vagy kávézót büntették meg az élelmiszerbiztonsági szabályok áthágása miatt, és az oldal rendkívüli népszerűségnek örvend: már novemberben egymillió látogató kereste fel.
„A kenyérbe sütött csótány esete egy újabb példa arra, amiért a lehető legtöbb információt adjuk a vásárlóknak, hogy el tudják dönteni, hogy hol egyenek” – közölte Ian Macdonald iparügyi miniszter közleményében. A weboldalon szereplő üzletek listája annak indítása óta rohamosan bővül: már az első két hónap alatt elérték a százas határt, és mostanra már 547 üzlet került fel a szégyenlistára, összesen 922 büntetéssel. Macdonald elmondta, hogy jó úton haladnak afelé, hogy már az első évben elérjék az ezer szabálysértést, „mint ahogy az várható is volt”.
A már több mint másfélmillió látogatóval büszkélkedhető oldalon szerepel a megbüntetett üzlet és tulajdonosának neve, a pénzbírság értéke, és annak leírása, hogy milyen szabálysértést miatt került fel a szégyenlistára. A nemrég újragondolt oldalon már üzletnév, irányítószám, dátum és a szabálysértés alapján is lehet keresni a megbüntetett helyek között. Macdonald elmondta: a szégyenlista egyik célja, hogy helyes cselekvésre ösztönözzék az üzleteket.
A kirívó esetek mellett, mint például amikor egy cigarettacsikket találtak egy pékség kenyerében a legtöbb büntetést a nem megfelelő higiéniás körülményekért kapták a felsorolt üzletek. Található a listán olyan – nyers hallal dolgozó – sushi-étterem, ahol nem megfelelő hőmérsékleten tartották az alapanyagokat, éttermek, ahol „elpusztult és élő csótányok voltak a konyhában”, vagy „egérürüléket és legyeket”, „férgekre utaló nyomokat”, és koszos felszereléseket találtak az ellenőrök. Sok helyet egyszerűen a nagy kosz miatt kellett büntetni. Még egy gyógyszertár is felkerült a listára, ahol lejárt szavatosságú gyerektápszert árultak.
2009. június 10., news.bbc.co.uk
Egy férfi élete legnagyobb megrázkódtatását élte át, amikor kicsomagolt egy vekni kenyeret, és a belsejében egy egész egeret talált.
Az észak-írországi Antrim város törvényszéke hallott róla, hogy egy férfi egy szupermarketben vásárolt egy, a Hyndman cég által sütött malátaveknit. Mindez még 2007 karácsony előtt történt. Amikor kicsomagolta a veknit, felfedezte a kicsi élettelen emlőst, a kenyér aljába ágyazódva.
A bíró a D. Hyndman és Fia Vállalatot 1,000 angol font (mintegy 325.000,- Ft) plusz a perköltségek megfizetésére büntette nem biztonságos élelmiszer piacraviteléért.
A cég ügyvezető igazgatóját beidézték a bíróság elé, hogy válaszoljon a vádra.
A védelem ügyvédje elmondta a bíróságon, hogy a vállalatot sokkolta az eset. Felvetette, hogy lehetséges, az egeret szándékosan tették a sütőformába, azért, hogy „szabotálják” a péket, aki 60 éve működik a szakmában és soha nem volt ellene semmilyen panasz.
A bírónak megmutatták a kenyérben lévő egérről készült képeket. A bíróságnak tudomása volt arról, hogy a sütőformákat előző éjjel olajjal kenik mi, mielőtt a tésztával megtöltik őket.
A vád képviselője azt mondta, az egér valamikor a sütőformák kiolajozása és tésztával való megöltése közötti időben kerülhetett a sütőformába. „Legyünk méltányosak az alperessel, hiszen szerződtettek egy rovarirtó szolgáltatót, amely rendszeresen átvizsgálja az üzletet, és ez az incidens előtt is megtörtént.” –
A védőügyvéd elmondta, hogy kéthetente „kimerítő vizsgálatot” tartanak a pékségnél, és évente két terepbiológus is részt vesz a vizsgálatban. Jelenleg 131 csalétekállomás van a területen.
A pékség alkalmazottai naponta vizsgálatot tartanak, és két takarítót foglalkoztatnak teljes munkaidőben (8 óra naponta).
A bírság kiszabásánál a bíró figyelembe vette mind a köz-aggodalmat, mind a vállalat által, a megfelelő higiénia biztosítása érdekében megtett lépéseket.
2009. június 17., hirado.hu
Az afrikai ország egészségügyi minisztere nem kommentálta azt a hírt, mely szerint hárman már életüket vesztették a betegség miatt
Eddig 13 bubópestises esetről tudnak a hatóságok Líbiában, amelynek az egyiptomi határhoz közeli részén jelent meg a betegség. Az észak-afrikai ország egészségügyi minisztere szerint nincs ok a nyugtalanságra, mert a hatóságok ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet.
A 13 betegből tizenegyet sikerrel kezeltek, ők már el is hagyták a kórházat, az érintett körzetekben pedig kiterjedt fertőtlenítő kampány folyik. Az egészségügyi miniszter szavai szerint a járvány oka, hogy nőtt a patkányok száma. Mint mondta, egy külföldi céget is bevontak a rágcsálók irtásába, és a műveletet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) munkatársa és egy francia szakértő felügyeli. A miniszter nem kommentálta a líbiai média hírét, hogy három ember már belehalt a kórba.
Líbiában az 1970-es és 80-as években volt bubópestis járvány. A bolhák által terjesztett bubópestis baktérium emberről emberre nehezen kerül át, de ha nem kezelik, akkor cseppfertőzéssel is terjedni képes tüdőpestissé alakulhat át. A bubópestis volt a fekete halál a középkorban, amely három különböző időszakban Európa lakosságának egyharmadával végzett. A bubópestis halálozási arány 50-60 százalékos is lehet, amennyiben nem lépnek fel hatékonyan ellene.
2009. június 17., Telesport.hu
A rovarok igen jól érezhették magukat a gyepen, mivel nem hagyták el a játékteret, így a játékvezető 45 perc várakozás után lefújta a meccset.
Feldühödött méhek vetettek véget egy mérkőzésnek Zimbabwéban - jelentette szerdán a helyi The Herald című újság. A méhcsalád az alacsony osztályú mérkőzés 23. percében lepte el a pályát, a bíró pedig azonnal félbeszakította a találkozót, és a játékosokkal együtt az öltözőkbe menekült.
A rovarok igen jól érezhették magukat a gyepen, mivel nem hagyták el a játékteret, így a játékvezető 45 perc várakozás után lefújta a meccset. A találkozót egyébként a Chishamiso-stadionban játszották, amely a helyi nyelven csodát jelent. A támadásban egyébként senki sem sérült meg súlyosan.
2009. június 18. index.hu
Munka Veronika
A Levegő Munkacsoport szerint az EU-ban betiltott, rákkeltő és az immunrendszert károsító hatóanyagokkal végeztek szúnyogirtást több Budapest-környéki településen. Az ÁNTSZ cáfolja a zöld szervezet állítását, szerintük nem tiltották be az említett hatóanyagokat, és azok nem is rákkeltőek.
A Levegő Munkacsoport és a Tudatos Vásárlók Egyesülete Dr. Fülöp Sándor, zöld ügyekért felelős országgyűlési ombudsmanhoz fordult az általuk rákkeltőnek nevezett szúnyogirtó szerek ügyében. Simon Gergely, a Levegő Munkacsoport környezetkémikus szakértője egy irtószert (Reslin Premium) és az abban található két problémás hatóanyagot nevezett meg, az esbiolt (S-bioalletrint) és a permetrint, amelyek tavaly augusztus óta nem árusíthatóak az Európai Unió területén, mégis több magyar városban - legutóbb például Lábatlanban, Pomázon, Szentendrén, Sződligeten, Szigetmonostoron és Dunaújvárosban – irtottak szúnyogot vele.
A Levegő Munkacsoport és az ÁNTSZ egymással szöges ellentétben álló egészségügyi minősítéseket közöl a permitrin nevű szerről. A Zöldhullámon [1], amely a Greenpeace, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország közös blogja [2], az alábbi szöveg olvasható: „Azok a mérgek, amelyekkel a szúnyogokat eddig irtották, bizonyítottan rákkeltő hatásúak, az immunrendszerünket gyengítik, vagyis miattuk a szervezetünk nem lesz képes védekezni egyes betegségekkel szemben. Az S-bioalletrin bizonyítottan rákkeltő hatású, míg a permetrin rákkeltő hatása mellett hormon- és lehetséges immunkárosító anyag, amelyet ráadásul az EU-ban már hat évvel ezelőtt betiltottak. Nálunk mégis használják."
A fent olvasható "bizonyítottan rákkeltő hatású" kitételt Simon Gergely finomította, amikor elmondta, a Levegő Munkacsoport az EPA, amerikai környezetvédelmi ügynökség adataira [3] hivatkozva azt állítja, hogy a két anyag állatkísérletek során rákkeltőnek bizonyult. Véleményük szerint ebből az következik, hogy az anyagok emberen is nagy valószínűséggel rákkeltőek. A szervezet azért fordult a zöld ombudsmanhoz, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy az ÁNTSZ engedi, hogy Magyarországon elavult hatóanyagú szereket fújjanak a levegőbe. „2005-ben kezdtünk el tiltakozni az ÁNTSZ engedékenysége ellen, akkor a diklórfosz hatóanyag használata miatt léptünk fel [4]" - fogalmazott.
Dr. Szlobodnyik Judit, az irtószerek szempontjából illetékes ÁNTSZ - Országos Epidemiológiai Központ osztályvezetője az Indexnek határozottan cáfolta, hogy a Levegő Munkacsoport által említett két hatóanyag bármelyike rákkeltő lenne. „Az unióban toxikológiai szempontból négy fő kategória szerint osztályozzák a hatóanyagokat. Az első osztályban vannak a bizonyítottan humán rákkeltő anyagok, a másodikban és harmadikban azok, amelyeknél az állatkísérletek alapján gyanú merül fel, a negyedik csoportban pedig azok, amelyek nem rákkeltőek. A nemzetközi rákkutató ügynökség és az EU rendszeresen közzéteszi ezeket a minősítéseket, és toxicitás szerint veszélyjelekkel, a kockázatokra felhívó mondatokkal látják el a hatóanyagokat. Az Európai Unió az S-bioalletrint és a permetrint a nem rákkeltő kategóriába sorolja" – fogalmazott.
Az ÁNTSZ tehát hivatalos EU-s adatokat vesz alapul, a zöld szervezetek azonban az amerikai EPA oldalán is megtalálható amerikai vizsgálatot [5], amely egereken rákkeltőnek mutatta a permetrint. Ez azonban nem elegendő tudományos eredmény ahhoz, hogy bárhol a világon az anyag toxikológiai besorolásán változtassanak.
Szlobodnyik Judit elmondta, a Levegő Munkacsoport által említett egyik hatóanyag, az S-bioalletrin valóban lekerült tavaly augusztusban a forgalmazható anyagok listájáról, de ez nem betiltást jelent, ahogy azt a zöld szervezet több fórumon is hangsúlyozta. „A hatóanyagok regisztrációja hosszadalmas, drága folyamat. Ebben az esetben a gyártó döntése volt, hogy nem frissítette a dokumentációt. Gazdasági és nem toxikológiai okok vezérelték – mondta Szlobodnyik, majd hozzátette, a hatóanyagokat folyamatos toxikológiai- és hatásvizsgálatoknak vetik alá, az engedélyeztetési rendszer is ehhez kötődik. Ha egy hatóanyagot valamilyen okból kivonnak a forgalomból, az általános mód az, hogy először a hatóanyag forgalmazását tiltják be, ezt követi a készítménygyártás kifutása. Ha egy kereskedő bizonyítottan a kivonás előtt vásárolta a szert, a hatályos jogszabályok szerint a maradékot, annak szavatossági lejártáig az EU-ban bárhol elhasználhatja, hacsak rendkívül terhelő egészségügyi, környezeti adat nem indokol azonnali kivonást. Ilyen e két hatóanyag esetében nem volt.
A hatóanyagok regisztrálása költséges folyamat, elsősorban azért, mert számos mellékhatás-vizsgálatot kell elvégeztetni hozzá. Az itthon még használatos hatóanyagot a gyártó tavaly tehát valamiért kivonta a forgalomból, azt azonban nem lehet tudni, hogy azért vonta ki, mert az EU-s bürokrácia és regisztráció költségei visszatartják, vagy, mert nem bízik a sikeres hatásvizsgálatokban.
A Levegő Munkacsoport és a Tudatos Vásárlók Egyesületének másik nagy problémája, hogy az irtáskor a kipermetezéshez használt gázolaj vitathatatlanul rákkeltő anyag. Az általunk megkérdezett, irtással foglalkozó gázmesterek elmondták, a kifogásolt eljárást melegködös földi irtásnak nevezik, amelynél az gépből olajjal keverve füstszerű anyag tör fel. A Levegő Munkacsoport szerint ehhez ma is a rákkeltő gázolajat használják, a gázmesterek azonban állítják, három éve a gázolajat az egészségügyi szempontból alkalmasabb, ám drágább ipari fehérolajra cserélik.
Megkérdeztünk a Levegő Munkacsoporttól és az ÁNTSZ-től független szakértőt, a Növényvédelmi Kutatóintézet ökotoxikológus kutatóját az említett hatóanyagok ügyében. Dr. Fekete Gábor elmondta, a korábban szúnyogirtásban alkalmazott diklórfosz (DDVP) hatóanyag valóban emberen lehetséges rákkeltőnek minősül, ezért be is tiltották. A most kifogásolt permetrin és S-bioalletrin azonban a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC, WHO) adatbázisa szerint nem osztályozott rákkeltőként, vagyis a már említett egérkísérleteken kívül nem állrendelkezésre olyan vizsgálat, amely karcinogén hatásra utalna.
Azt is hozzátette, hogy a tavaly augusztusban forgalomból kivont szerek felhasználása idén valóban jogszerű. „A Levegő Munkacsoport állítása annyiban helytálló, hogy nem szerencsés az általános rovarölő szerek túlzott használata, főként a szúnyogirtáskor érintett lakott környezetben. Létezik humán-egészségügyi és környezetvédelmi szempontok szerint is megnyugtatóbb megoldás, a csípőszúnyog lárvák elleni védekezés, ami minimális környezeti beavatkozást jelent. Ennek elterjesztése lehet a hosszú távú megoldás" – fogalmazott.
2009. június 18., Magyar Online
Megkezdődött a patkányirtás a Békés megyei Gábortelepen, ahol egy tavaly decemberi disznótor után heten betegedtek meg trichinellózisban, miután fonalféreggel fertőzött húskészítményt ettek. A faluban hatvanöt sertést állami kártalanítás mellett levágtak, és teljes körű patkányirtást rendeltek el, mivel a vizsgálatok szerint a fertőzést a rágcsálók terjesztették el. A kártevők kiírtása közel kétmillió forintba kerül, és az állam fizeti.
Gábortelepen 160 portát érint a rágcsálóirtás, az utókövetéssel együtt két hónapig tart majd. Varga Gábor a település polgármestere elmondta: úgy érzi ezzel pont kerül az ügy végére, és megnyugodhatnak a Gábortelepen élők. Tavaly év végén egy disznóvágás után heten kerültek kórházba, akiknél trichinellózist, fonalféreg fertőzést állapítottak meg. Ők valamennyien meggyógyultak. A fertőzést patkányok terjesztették el. A faluban 160 sertésből 24 volt fertőzött, végül 65 állatot vágtak le állami kártérítés mellett. A fonalféreg fertőzés csak fertőzött hús fogyasztásával kapható el, emberről emberre, vagy állatról emberre nem terjed.