Cím: 1117 Budapest, Budafoki út 183., 223-as szoba
Telefon/fax: +36-1-464-5241
Balogh Istvánné Marika: +36-30-873-4670
E-mail: makosz__kukac__tlt.hu
Ügyfélfogadás: kedd, péntek: 8-12 óráig
Számlaszám: MKB 10300002-20360210-00003285
Adószám: 18054231-2-43
A tartalom megtekintéséhez az Adobe Flash Player szükséges.
A hazai szúnyogirtásnak több évtizedes – sikeresnek nevezhető – múltja van, van jelene, és vannak pontos statisztikai adatok, tényszámok, a kezelt területekről, a felhasznált irtószerekről és a kijuttatás módjáról, a vegyszeres védekezésről, valamint a biológiai lárvairtásról. De ugyanakkor vannak olyan változások – nem is kevés –, amelyek nagyon erősen, sokszor előre nehezen megítélhető módon befolyásolják a jövőt, a jövő szúnyogirtási lehetőségeit.
Vannak az említett gondolatokból eredő megválaszolatlan kérdések. Ezen gondolatok jegyében állt össze a 2009. április 9-én megrendezett országos szúnyogirtási tanácskozás programja. Célja pedig az volt, hogy megpróbáljuk a szúnyogirtási stratégiánkat a változásokhoz igazítani, a jövőnek elébe menni, a várható rendelkezésekhez előre alkalmazkodni.
Dr. Bajomi Dániel, a MaKOSZ elnöke megnyitójában utalt a fenti gondolatokra.
A következőkben Zöldi Viktor (OEK) és Gerő Judit (Bayer) előadását összevontam ismertetem.
A szúnyogirtási statisztikákra a korábbi években is a precizitás ( pontosság) volt jellemző. Ez ma sem változott. Összefoglaló képet kaptunk a szúnyogirtás múltjáról és jelenéről egyaránt. Köztudott, hogy Magyarországon az évtizedekre visszatekintő szúnyogirtás az alábbi sarokszámokkal jellemezhető:
| Év |
Imágóirtás |
Lárvairtás |
|---|---|---|
| 1988 |
148.000 |
1.500 |
| 1991 |
114.000 |
3.800 |
| 2000 |
338.000 |
27.000 |
| 2006 |
534.000 |
31.800 |
| 2007 |
176.000 |
|
| 2008 |
444.000 (ebből 313.000 ha deltametrinnel kezelt) |
A kijuttatás elsősorban légi úton történt, ULV formulációjú szintetikus irtószerekkel: bendiocarb, diklorfosz, malation, de elsősorban piretroidokkal: permetrin és az éllovas deltametrin formulációval a K-Othrin-nal.
Kétségtelen hogy a deltametrin hatóanyagú ULV formulációkban is volt lényeges előrehaladás, hiszen az említett előadásban is vázolt, ún. FFAST technológia (Film Forming Aqueous Spray Technology – azaz Filmképző Vízbázisú Permetezési Technológia) lényegesen kedvezőbb, mint a korábban alkalmazott olajos bázisú formulációk. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy alapvetően az említett irtószer-hatóanyagok nem a környezetkímélő, nem a jövőben az EU által támogatott szelektív, integrált (IPM) vagy bio kategóriába tartoznak.
Ugyanakkor a Bacillus Thuringiensis var. Israelensis (BTI) környezetkímélő biológiai szúnyoglárvaölő szerekkel végrehajtott védekezések részaránya elenyésző. (A legkedvezőbb a 2000. év volt, amikor az összesen kezelt területhez viszonyítva közel 10 %-ot ért el).
Pedig az engedélyezett BTI formulációk variációja évek, illetve lassan évtizedek óta lehetővé tennék széleskörű alkalmazásukat: folyékony, akár ULV-formulációk nyílt vízfelületek kezelésére: Teknar, Skeetal, Vectobac-12 AS, különböző formulációk a növényzettel borított mocsaras területek kezelésére granulátum formulációk: Vectobac-G, Vectobac-CG, Vectobac-TP homok granulátum.
További szelektív lárvairtási lehetőségeket kínálnak a piriproxifen illetve a metopren hatóanyagok.
A konferencián elhangzott első előadást Dr. Tőkés Gábor – a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ, Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága képviseletében – tartotta, „A légi kijuttatás jövője az új EU szabályozás tükrében” címmel. Az Európai Unió szigorodó szabályai által irányított jövőképet vázolta fel, a hatóanyagok és kijuttatás technika vonatkozásában (ami a jövőben várhatóan a szúnyogirtásban is irányadó lesz). Az EU Parlament által még nem megszavazott, új növényvédőszer engedélyezési rendelet tervezete, illetve, az azzal párhuzamosan tárgyalt új peszticid felhasználási irányelv főbb pontjai az alábbiak:
Használati korlátozások:
Integrált növényvédelem végzése (Integrated Pest Management – IPM) megfelelő szintetikus hatóanyagokkal, aránylag környezetkímélő (predator, parazitakímélő) technológiák kidolgozása. 2013-ig az IPM-et előnyben kell részesíteni, 2014-től pedig a hivatásos termelők számára kötelező. Megjegyzés: a szúnyogirtás gyakorlatában ez a biológiai lárvairtás előtérbe helyezését jelenti a jelenleg elterjedt vegyszerezéssel szemben.
Az Uniós irányelv a szúnyogirtást talán legjobban érintő pontja a 9. cikkely, ami a légi kijuttatás tilalmát mondja ki (derogációkkal). Az irányelv alapvetően leszögezi a légi kijuttatás tilalmát, de nem utolsó sorban a magyar érvek, és a széleskörű évtizedes hazai gyakorlat, valamint, ezeknek a nemzetközi tanácskozással egybekötött bemutatása (Öcsény, 2007.szeptember 11-12.) eredményeként, az Uniós irányelv a légi kijuttatás kérdését nemzeti hatáskörbe utalja, és engedélyezi az alkalmazását az alábbi feltételek megvalósulása esetén:
A légi kezelés engedélyezéséhez az alábbiak szükségesek:
Ha a hatóság az elbírálást határidőn belül nem végzi el, azt beleegyezésnek kell tekinteni. Indokolt esetben egyedi kezelés is jóváhagyható.
Külön fejezet foglalkozik a vízi környezet védelméről (bizonyos irtószerek tilalma, védőövezetek, stb.).
További indokok szólnak a légi védekezés mellett :
A légi védekezésnek hazánkban 50 éves múltja van és ezzel kapcsolatban számtalan jogszabály jelent meg, melyek közül – a teljesség igénye nélkül – az alábbiakat sorolom fel:
Az irányelv a 38/2003 (VII .7.) ESzCsM--FVM—KvVM együttes rendeletre vonatkozik (Országos Kémiai Biztonsági Intézet – Biocid Osztály OKBI, OMFI, OKI, OÉTI, OEK szakvélemények).
Végezetül, de a szúnyogirtás szempontjából egyelőre talán a legfontosabb kérdés, hogy:
Az Uniós Irányelv 2 pontja kijelenti: jelenleg ezt az irányelvet a növényvédőszernek minősülő peszticidekre kell alkalmazni. Tehát BIOCID termékekre egyenlőre még NEM VONATKOZIK. Ugyanakkor utalnak rá, hogy a biocidekre való kiterjesztés előbb-utóbb várható.
Más jellegű, de a szúnyogirtást is érintő szabályozás lehet az alábbi:
Az új EU növényvédőszer engedélyezési rendelet tervezete – többek között – az ún. Endocrin Disrupter hatású szerek végleges kivonását tervezi az EU-ból. Többek között a piretroidok (deltametrint tartalmazó K-Othrin) is ebbe a kategóriába tartoznak.
Következtetés:
A szúnyogirtás gyakorlatában fel kell készülni a jövőre, ne érje váratlanul és felkészületlenül a hazai szúnyogirtó társadalmat az említett rendelet. Ezt annál is inkább megtehetjük, mivel az új EU szabályozásnak eleget tevő, kijuttatás-technika és engedélyezett készítmények évek óta adottak, rendelkezésre állnak, engedélyezettek és beszerezhetők.
A konferencián Dr. Frantisek Rettich, a Cseh Köztársaság Közegészségügyi Intézetétől „Az időjárás változásai és a szúnyogok Közép-Európában” című figyelemreméltó előadásában összefoglalta a Föld utolsó 10 ezer éves múltjában regisztrált időjárás változásokat. Megállapítható, hogy a jelenleg észlelhető melegedésnek okozója lehet az emberi tevékenység, de ugyanakkor vitathatatlan, hogy meleg és hideg periódusok többször váltogatták egymást a Föld történetében. Függetlenül a melegedés okától, a melegedés maga változásokat okoz az élőlények fajösszetételében, így többek között a szúnyog populációkra is hatással vannak. Ezen változásokat célszerű figyelembe venni a szúnyogirtási stratégiák fejlesztése esetén.
Az Európában a klímaváltozás által érintett vektorok – többek között – az alábbiak:
A klímaváltozás eredményeként az időjárás rapszodikussá vált (áradások és aszályok), ami kihat a szúnyogpopulációkra. A melegedés eredményeként adott régióban néhány faj eltűnhet, de ugyanakkor a déli fajok észak felé vándorolnak (pl.: Anopheles hyrcanus, vagy Culiseta Longiareolata), amelyek jelenlétét már Magyarországon és Szlovákiában is észlelték. De elterjedhetnek behurcolt egzotikus szúnyogfajok is, mint pl.: Aedes albopictus, Aedes japonicus, és természetesen új – szúnyogok által – terjesztett betegségek is megjelenhetnek.
Az eddigieket összefoglalva megállapítható: kétségtelen hogy a jövőkép formálásában az EU alapvető törekvése a fenntarthatóság, és azon belül a környezetvédelem. A növényvédelmi tevékenység, és azt követve minden más hasonló tevékenység – a szúnyogirtás is – ezen törekvéseket kell hogy kövesse. Az is kétségtelen tény, hogy a jelenlegi hazai szúnyogirtás elsősorban a szintetikusan előállított, kevéssé szelektív irtószerekkel, és csupán nagyon kis mértékben biológia védekezési eljárásokkal (elsősorban BTI-re alapozott lárvairtásra gondolok, mint a jelenlegi tudásunk szerint legkörnyezetkímélőbb eljárásra) történik, de természetesen más hatóanyagok is számításba jöhetnek, mint pl.: piriproxifen, metopren, Bacillus phericus, stb. A biológiai védekezés nagyon alacsony részesedésének több oka van – a teljesség igénye nélkül említek néhányat –: hektárra vonatkoztatott költség, technikai, szakmai felkészültség, illetve a szúnyog tenyészőhelyek felkutatásának racionális, gazdaságos módszere.
Ez utóbbi témakör volt „A BTI kezelések célterület-térképezésének legújabb eredményei”. című előadás témája.
Régóta ismert, hogy hatékony biológiai gyérítések csak pontos tenyészőhely-térképek birtokában végezhetők. A vonatkozó térképezési munkák a közelmúltig jelentős időráfordítással, zömmel standardizált módszerek és távérzékelési adatok használata nélkül folytak. Munkacsoportunk az utóbbi időben a témával kapcsolatban több új fejlesztést hajtott végre.
A háttérmintázat-feltárás során igazolásra került, hogy a csípőszúnyog közösségek ismétlődő mintázatként bizonyos növényzeti típusok előfordulásához kapcsolódnak. Az a növényzetmintázat, melyet a csípőszúnyog-közösségek mintázata követ, háttér-mintázatnak tekinthető; ezáltal e háttér-mintázat térképezése egyben a biológiai kezelések potenciális helyszíneinek a térképezését is jelenti. A módszer alkalmazásával a BTI kezelések célterületei azok inaktív időszakaiban is meghatározhatóvá válnak, továbbá a térképezési munkára alkalmas időszak 6 hónapról 12-re nő.
A spektrális elemzéssel kapcsolatos eredmények szerint a tanulóterületek kijelölésével elvégezhető a légi fotók gyepterületekre szűrt adatállományának színképelemzése, majd a színképelemzés eredményeinek vektorizálása által objektív módon meghatározhatók a vízállásos gyepek csípőszúnyog tenyészőhelyei. A színképelemzés alkalmazásával lehetővé válik a mocsár típusú vízállások, illetve a csapadékvizes pocsolyák elhelyezkedésének teljes körű, térképhelyes, automatizált és gyors meghatározása (különösen gyepterületek dominálta célterületeken).
A fentiek ismeretében is fontos megjegyezni, hogy a legpontosabb tenyészőhely-térképek birtokában is szükséges a tenyészőhelyek rendszeres vizsgálata, mert a hatékony szúnyoggyérítés csak vízborításos állapotban, megfelelő korú lárvák, megfelelő egyedszámú jelenléte esetén valósítható meg.
Összegezve, az elhangzott előadásokból kirajzolódik a szúnyogirtás fejlesztésének fő iránya: az EU előírásokat követő, a szúnyogpopuláció változásait figyelembe vevő, környezetkímélőnek nevezhető eljárások fejlesztése és alkalmazása, illetve környezetkímélő kezelések (beleértve a már engedélyezett készítményekkel végrehajtott kezeléseket is) részarányának növelése, új, a terepadottságokhoz igazodó kijuttatási eljárásokkal.
Ez nem kis feladat, hanem sokoldalú nagyon összetett feladat, de előbb-utóbb muszály meglépni, mielőtt az EU szabályozás tilalmai ellehetetlenítik a hazai szúnyogirtást.
Dr. Horn András
a MaSZOSZ elnöke