Magyar Kártevőirtók Országos Szövetsége

Cím: 1117 Budapest, Budafoki út 183., 203-as szoba

Levelezési cím: 1447 Budapest, Pf. 467.

Telefon/fax: +36-1-464-5241

E-mail: makosz__kukac__tlt.hu

Ügyfélfogadás: kedd, péntek: 9-13 óráig

Hírek; Tallózás a hazai és nemzetközi médiából

Budapesti Reggel, 2005. március 29.

 

Az éghajlati felmelegedés hangyaáradattal fenyeget

 

 

A globális melegedés a rovarvilág váratlan fe­nyegetési hullámát indít­hatja el, figyelmeztetnek amerikai kutatók.
A legújabb kutatások szerint a közeljövőben jelentős hangyain­vázióval kell számolni. A kutatók 665 hangyakolóniát vizsgáltak meg a trópusi esőerdőktől egészen a hideg, tundrai éghajlati övig. Arra a következtetésre jutot­tak, hogy afelmelegedési hullám­tól összezsugorodik a hangyák teste, viszont a számuk a sokszo­rosára nő. – Mivel a hangyák már ma is az elözönlés mesterei, a szerzett adatok szerint egyre nagyobb veszélyt jelentenek - mondta Michael Kaspari, az Ok­lahomai Egyetem szakembere.

 

Kaspari úgy találta, hogy a hangyák és a kolóniák mérete je­lentősen eltér akár az ötven eltérő ökológiai rendszert felvonulta­tó Amerikában is. Átlagosan 63 dolgozó hangya van egy kolóniá­ban a hideg éghajlatú fenyőer­dőkben, míg a meleg, forró hőmérsékletű, sivatagos területen több mint kilencezer.

 

A dolgozó hangyák mérete a mikroszkopikustól egészen a hü­velykujj nagyságáig terjedhet­nek. Ezek a drámai nagyságbeli eltérést mutató hangyák a trópu­si éghajlaton együtt élnek. A trópusi hangyák mérete jóval nagyobb, mivel a melegövi környezet több élelmet tud biztosítani számukra. Ám itt a dolgozó hangyák mérete kisebb. A magasabb hőmérséklet kétélű kardként működik: egyrészt lehetővé tesz a választékosabb táplálkozást másrészt a fokozottabb anyagcserétől többet is használnak el.

 

A kutatás kimutatta, hogy méretük előre megjósolt módon változik, nemcsak az élőhelyüktől, hanem a hőmérséklettől függően is. Francis Ratnieks, a Sheffieldi Egyetem brit szakembere is úgy látja, hogy szoros összefüggés van a hangyák táplálkozása és a felmelegedés között.

 

Somogyi Hírlap, 2005. március 22.

 

EU előírásokra hivatkozott a csaló rágcsálóirtó férfi

 

Nógrád megyében idén már má­sodszor bukkant fel olyan csaló, aki európai úniós előírásokra hi­vatkozva csapja be a hiszékenye­ket - adta hírül a HavariaPress. Néhány hónapja a rétsági rend­őrök fogtak el egy férfit, aki Rétság környékén több faluban is tucatnyi idős embert károsí­tott meg a trükkel. Most Cser­háthalápon, a helyi óvoda sze­mélyzetét szedte rá egy ismeret­len férfi. A bűnöző azt állította, hogy az EU-s előírások alapján a falu összes közintézményében rágcsálóirtást kell végeznie. Bár nem mutatott erről semmilyen iratot, az alkalmazottak hittek neki. A férfi erre egy műanyag tartályból vélhetően szappanos vízzel körbepermetezte a sarko­kat a konyhában és a mellékhe­lyiségben. A "munkáért” 78 ezer forintot kért és kapott. A Balas­sagyarmati Rendőrkapitányság csalás vétségének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást.

 

CASH-FLOW, 2005. március 8.

 

SHARON Stone a davosi világ­gazdasági fórumon gyűjtött ado­mányokat. Az összegyűlt egy­millió dolláron szúnyoghálókat vásárolnak a betegség által legin­kább fenyegetett afrikai országok lakosainak. Az emberbaráti cse­lekedet hatásos PR-fogás, de a malária felszámolásához legalább tízmilliárd dollár lenne. Az egy­millió dollárból legalább kétszáz­ezer szúnyoghálót lehet vásárolni. Így mintegy negyedmilliónyi ember juthat védelemhez az áldo­zataikra főként éjjel rátámadó anopheles szúnyogok (a maláriát okozó lázállatka köztesgaz­dáinak) szúrásaitól. Az ENSZ maláriaalapítványa szerint a feke­te földrészen harminc másodper­cenként ragad el egy öt év alatti gyermeket a malária – ez napon­ta háromezer kisgyermek halálát jelenti. Tavaly mintegy három­millió áldozatot - gyereket és felnőttet egyaránt - szedett a betegség Afrikában, ez a szám a fertőzöttek számával együtt aggasztóan emelkedik. A kór ál­dozatainak száma hat év alatt tíz százalékkal emelkedett, miközben négyszáz millió a betegek száma. A kór okozta anyagi kár (a nem megtermelt GDP formájában) Afrikában évi tizenkét milliárd dollárra rúg.

 

Színes Lap, 2005. április 13.

 

Emberagyú házilegyek

 

Kutatók embere DNS-sel rendelkező legyeket hoznak létre, majd lézersugárral ingerlik a rovarokat. A szakem­berek a meglehetősen bizarr kísérlettel az emberi ag­resszió és a pszichés elváltozások okát szeretnék kiderí­teni. A tudósok szerint a mutáns legyek segíthetnek a madárinfluenza ellenszerének felfedezésében is.

 

Az amerikai Yale egye­tem munkatársai keresz­tezték a legyek és az em­ber DNS-ét. A létrehozott mutáns rovarok külseje nem különbözik az ismert házilegyektől, ám geneti­kai tulajdonságaik jócskán eltérnek hétköznapi társaikétól. Az "emberi" legyek tudatosabbak, jobb a tájé­kozódó készségük, kifino­multabbak az érzékszer­veik, képesek elkerülni a veszélyt.

 

A szakemberek a mu­táns legyeket lézersugár­ral ingerlik, így kívánják megfigyelni, hogy melyik idegsejtjük felelős az em­beri agresszióért és a különböző pszichés elválto­zásokért.

 

A légykutatás állítólag segíthet megtalálni a ma­dárinfluenza ellenszerét is, hiszen a halálos vírust a napokban egy légyben azonosították. Nem áll fenn ugyan az a veszély, hogy a legyek emberek között terjesztik a beteg­séget, de madarakat meg­fertőzhetnek.

 

Gyógyítás, 2005. április 14.

 

Az emberiség legpusztítóbb betegsége A fekete halál évszázadai

 

A pestisragály pusztításának kitett emberiség számos nevet adott a gyilkos kórnak: nagy halálként, nagy pusztulásként emlegették. Később "fekete halál" lett a pestis neve, azokra a barnás-feketés foltokra utalva, amelyet a bőr alatt sötétlő vér­ömlenyek okoztak.
Nincs még egy olyan betegség, amelyet a Bibliától a krónikákon át a szépirodalomig (Bocaccio, Daniel Defoe, Albert Camus) annyiszor feldolgoztak, mint a pestist. De nincs is még egy olyan betegség sem, amely annyi áldozatot szedett volna az emberiség történetében, mint a rettegett „fekete halál”. A pestisjárványok halottainak száma annyi, mint a világtörténelem összes háborús áldozatáé.

 

Középkor: Isten büntetése

A kórt a középkor keresztényei isteni büntetésnek vélték, ezért vallásos bűnbánó körmenetekkel és a kolostoroknak juttatott ado­mányokkal igyekeztek elnyerni Is­ten bocsánatát. Buzgón imádkoz­tak a pestises szentekhez, Sebes­tyénhez és Rókushoz. A gőzölés és füstölés, a hatalmas, folyton égő utcai tüzek is mind-mind a "nagy halál" visszaszorítására voltak hi­vatottak, jobbára az ájtatosságé­val megegyező hatásfokkal.

 

A hatalmas középkori járvá­nyon kívül sok más esetben is nagy számban szedte áldozatait a "fekete halál". A legismertebbek az i. e. 6. századi athéni pestis (az 531-580 között dühöngő járvány állítólag a Földközi-tenger vidéké­ről indult, és az öreg kontinens akkori lakosságának felét elpusz­tította), a 14. századi európai "nagy halál" és a 19. században a Kínára, Indiára és Délkelet-Ázsiá­ra kiterjedő járványok. Konstanti­nápolyban 1347-ben naponta ez­rek pusztultak el, majd sorra következtek a zsúfolt nagyvárosok, Asszuán, Damaszkusz, Jeruzsálem, Tunisz és a többi: két év alatt az iszlám világ egyharmada esett áldozatul a kórnak. Hírhedtté vált az 1575-ös velencei vész, amely a feljegyzések szerint 46 721 ember életét követelte. Volt olyan évszázad, amikor a pestis 24-szer ütötte fel a fejét, azaz három-négyévenként ismétlődött a járvány.

 

Beleszólt történelmünkbe

A kontinensünkön dúló pestis­járványok mindegyike eljutott Ma­gyarországra, sőt történelmünket is befolyásolta. Nagy Lajos királyunk felesége 1349-ben pestisben halt meg (a király is megbetegedett, ám ő a csodával határos módon meg­gyógyult). Hunyadi Jánost a nán­dorfehérvári csata után (1456-ban) ragadta el a pestis. Ugyancsak a nagy pestisjárvány volt az oka 1710-ben a Rákóczi-szabadságharc szomorú végének. A járvány ki­mondását – mint dr. Magyary-Kossa Gyula 1929-ben Magyar orvosi emlékek címmel megjelent könyvé­ben olvashatjuk - "mindig nagy drágaság, ínség, a kereskedés és az ipar tökéletes pangása követte. Mindezt elsősorban a szegény köznép érezte meg, ezért tőle telhetőleg leplezte a betegség eseteit.” Például Budán 1738 novemberétől dühöngött a járvány, ám ott maga a városi hatóság titkolta el. Magyarországon egyébként utoljára 1828-ban pusztított a „fekete halál”.

 

Harmat és miazma

Az emberiségfaló betegséggel szemben az orvosok évszázadokig tehetetlenek voltak, és megoszlottak a vélemények a fertőzés terje­dését illetően is. A hippokratészi hagyomány hívei a "fertőző kigőzölgésben" (görögül miazma) lát­ták a járvány okát, mivel egy 1349-ben, személyesen a pápa által elrendelt boncolás semmilyen betegségokot nem tárt fel. A fertőződési elméletet vallók szerint kórokozó (contagium) támadja meg az embert. A középkor seborvosai mindenekelőtt a levegőre gyanakodtak, amely gyorsan terjeszti a kórt. Tekintélyt parancsolódó védőöltözéket, kesztyűt és gyógynövényeket rejtő, hosszú csőrű maszkot hordtak, valamint hosszú nyelű eszközöket, hogy távol tartsák maguktól a betegeket, szemben a később prófataként ismert Nostradamussal. Intelmekben sem volt hiány: „A harmat miatt veszélyes hajnali 3 óra előtt elhagyni a házat – így óvtak a pestistől hajdan az orvosok. – Kövér emberek járjanak sokat a napon. A kedély izgalmi állapota, a harag és az ittasság veszélyes lehet.”

 

Bármikor felbukkanhat

Az utolsó nagy pestisjárvány a 19. század elején Mandzsúriát sújtotta. A 20. században már csak elszórtan jelentkezett a be­tegség; az USA-ban, Dél-Ázsiában és Közép-Afrikában, de nem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy feltűnjön egy új, az eddig megismert kórokozóknál ellenállóbb bacilustörzs és újra nagy pestis­járványok törjenek ki. 1994-ben az indiai Gudzsarat tartomány legnagyobb városában bubó- és tüdőpestis ütötte fel fejét, és a fő­városban, Újdelhiben is karantén­ba kellett zárni néhány személyt, mivel a betegség tünetei jelentkez­tek rajtuk.
A ma már gyógyítható betegség olyan gyorsan kifejlődik, hogy ha a páciens azonnal nem kerül or­voshoz, és nem kapja meg a szük­séges gyógykezelést, meghal.

 

Mai patkánykórok

A patkány ma két betegség - a leptospirózis és a trichinellózis - terjesztésében számít jelentős tényezőnek Magyarországon. Mindkettő 100-as nagyságrendben fordul elő - az Epinfo adatai szerint Magyarországon 1999-ben 91 alkalom­mal igazolták a leptospirózist.
Éppen ritkasága miatt nehéz felismerni a lep­tospirák (például az L. biflexa) által okozott fer­tőzést, és mire diagnosztizálják, már gyakran művesekezelésre szorul a beteg, vagy a szíve ká­rosodik. A kórokozó a patkányok vizeletével ter­jed, belekerül a rágcsáló környezetében lévő vi­zekbe, a szennyvízbe, a tavakba. A fertőzött vízzel érintkező leptospirák a bőrön keresztül jut­hatnak az emberi szervezetbe.
A betegséget először 1883-ban, csatornamun­kásoknál említik, majd Weil 1886-ban leírta a klinikai jegyeit is (súlyos, akut sárgaság, láz, vér­zés veseérintettséggel). Foglalkozási betegségről az esetek 30-50 százalékában beszélhetünk. Ide tartoznak az állattenyésztők és földművesek, a kisállat-kereskedők, a vágóhídi munkások, a halászok és a halfeldolgozók, sőt egyes országokban a vízvezeték-szerelők, egyes katonai alaku­latok tagjai és Kínában a rizsföldeken dolgozók is. Fejőnőknél a konjunktíván keresztüli behato­lást is leírták, mert a fertőzött tej gyakran az ar­cukba fröccsen. Az ilyen munkások vérében egy vizsgálat eredményei szerint sokkal több a lep­tospira-antitest, mint a kontrollokéban.
A rekreációs betegségek között szintén említik ezt a fertőzését: a meleg éghajlatra utazó kenu­sok, kajakosok, szörfösök, vízisielők, vadvízi raftingosok szintén veszélyeztetettek. A legna­gyobb incidenciát mégis egy brazil nagyváros la­kosai körében írták le, a nagy nyári esőzések ide­jén, amikor a folyók elöntötték a települést.
A Trichinella spiralis okozta nematoda-infek­ció, a trichinellózis terjedése ugyancsak a rágcsálók, többek között a patkányok számlájára írha­tó. A fertőzés a rágcsáló beszáradt ürülékének vagy nyálának levegőbe kerülésével terjed - a por bejut a szervezetbe, és így okozza az agy­hártyagyulladást (ezt sufnikórnak is nevezi a népnyelv), illetve a gasztrointesztinális fertőzést .

 

Halálos bolhacsípés

A "fekete halál" pusztításáért felelős kórokozót Alexandre Emire Yersin svájci származású francia bakteriológus azonosította a hongkongi pestis­járvány során, 1894. június 23-án, sőt, később a védőoltás szérumát is elkészítette. Ő derítette ki azt is, hogy a fertőzés terjesztésében a patká­nyokon kívül a rajtuk élősködő bolháknak is nagy a szerepük. Ma már tudjuk, a pestisbacilus olyan erős és aktív, hogy a laboratóriumi egeret három bacilus képes elpusztítani. A bolhák pe­dig egyetlen csípéssel 24 ezer baktériumot jut­tatnak az ember szervezetébe!

 

Földönfutó baktériumok

Az Országos Közegészségügyi Intézet főorvosa szerint "a pestisbacilus a természeti gócokba visszahúzódva mindaddig nyugalmi állapotban marad, amíg az ökológiai egyensúly sértetlen. Ennek megbomlását okozhatja háború, vagy az adott területen végzett jelentős beavatkozás, például a földterület megmozgatása. Ilyenkor az ott é1ő rágcsálók „földönfutókká” válnak, s be­viszik a fertőzést az emberek közé, de az állatok túlszaporodása is okozhat járványt."

HírTV Hírek
Percenként két gyermek hal meg maláriában

 

Percenként két gyermek hal meg maláriában világszerte. Az ENSZ Gyermekalapjának új elnöke szerint rendkívül nagy erőfeszítéseket kell tenni a betegség visszaszorítására. A szúnyogok által terjesztett betegséget egyszerűen meg lehetne előzni olcsó gyógyszerrel és szúnyoghálóval.
Gyógyszerhiány, elégtelen finanszírozás. A többi között ezek akadályozzák a maláriával szemben indított kampányt Afrikában. A probléma komolyságát adatok is jelzik: a Földön évente 350 és 500 millió közé teszik azok számát, akik váltólázzal fertőződnek meg. Az Egészségügyi Világszervezet és az ENSZ Gyermekalapjának első malária jelentése szerint a szúnyogok terjesztette kór áldozatainak 80 százaléka a fekete kontinensről kerül ki.
Ann Veneman, az ENSZ Gyermekalapjának elnöke: "Ebben a betegségben minden fél percben meghal egy gyermek. A szám meghökkentő és elfogadhatatlan. A malária következtében a Földön több mint egy millióan veszítik életüket, többségében öt évesnél fiatalabb kisgyerekek. A kórtól pedig további százmilliók szenvednek."
A szúnyogok által terjesztett betegséget egyébként egyszerűen meg lehetne előzni olcsó gyógyszerrel és szúnyoghálóval. Csakhogy ehhez az országok és a gyógyszergyártók munkáját kellene összehangolni. Az ENSZ szerint a globális problémát tovább nehezíti, hogy az adományozók a szükséges pénzösszegnek csak az ötödét folyósították. Mindezek hiányában nehezen lesz teljesíthető az ENSZ azon célkitűzése, hogy tíz éven belül egymillióra csökkentsék a maláriában meghaltak számát.

 

Bihari Napló 2005. május 16.

 

Ismeretlen emlős a piacon

 

Laosz egyik piacán kutatók a tudomány által eddig még nem osztályozott rágcsálóra bukkantak. A helyiek által Kha-nyou néven emlegetett emlős rövid lábakon fut, hosszú farkát pedig vastag bunda borítja, jelentette be a Wildlife Conservation Society (WCS). A rágcsáló a piacon többféle zöldség kíséretében feküdt egy eladó asztalán. Robert Timmins kutató a piacot végigjárva a később Leonastes aenigmamus néven besorolt állat további példányait fedezte fel. A vizsgálatok szerint ezeket mind helyi vadászok fogták be. A Kha-nyou testhossza eléri a 26 centimétert, és ehhez jön a 14 centiméteres farok. A koponya és a csontszerkezet felépítésének eltérései, illetve a DNS-elemzés arra utal, hogy a faj fejlődése több millió évvel ezelőtt elszakadt más rágcsálókétól.
A megtalálásán kívül túl sokat még nem tudnak erről az állatról. A jelek szerint éjszaka aktív, és nem húsevő. Nem ad egyszerre több utódnak életet, hanem egyszerre csak egy kölyköt nevel. Timmins szerint az emlősök utolsó olyan családjáról lehet szó, amely még felfedezésre várt. Arra is figyelmeztetett: az új felfedezés jelzi, milyen keveset tud az emberiség.

 

NÉPSZAVA 2005. május 24.

 

Egértanya lett az Akropolisz

 

Egértanyává vált az athéni Akropolisz, mert a 2004-es nyári olimpia óta nem takarítják a 2500 éves műemléket, és azt a dombot sem, amelyen áll. Az ok: az állam nem fizet annak a magáncégnek, amely korábban évi 15 ezer euróért (3,7 millió forint) takarította az Akropoliszt és környékét, ezért a vállalat beszüntette ottani tevékenységét.

 

KISALFÖLD 2005. június 7.

 

Kismamák kérése: Újszülöttjeiket rovarcsípésektől féltik

 

Szúnyogháló a szülészetre?

 

A győri kórház esztétikai okokra hivatkozva nem rak fel szúnyoghálót! A szülészeten denevéreket, galambokat kerget a személyzet, az inkubátorban a babák mellett éjszakai bogarak hemzsegnek.

 

Kismamák, kisbabák kórtermeiben repkedő denevérekről, galambokról szóló olvasói jelzésnek igyekezett utánajárni a Kisalföld. Kiderült: ugyan bőregér és madár ritkán látogat a szülészetre, de szúnyoghálóra szükség lenne. Ám pénz nincs rá.

 

A panasz kapcán. ami nyilván­valóan nyáron jelenthet igazán gondot, megkérdeztük az osztályt vezető főorvost. Dr. Gandó Sándor elmondta: egy denevér egyszeri berepülését jelezték neki munkatársa. Az inkubátorokba azonban nem juthatnak be még kisebb állatok, azaz rovarok sem. Jogos felvetésnek csak a szúnyoghálót tartja. Ám annak felszerelését tíz éve hiába kéri a kórház vezetésétől, pénz nincs rá. Szerinte is kellemetlen állapotot teremt a hiánya, amit jó lenne megoldani. Akárcsak a párkányokon összegyűlő galambpiszok ügyét, amire véleménye alapján ugyancsak panaszkodhatnak a vajúdás fájdalmain éppen csak túleső kismamák.

 

Kis dolognak tűnik pár nyílászáró beszúnyoghálózása, de mint kiderült, egy akkora intézmény esetében, mint a kórház, semmi sem lekicsinylendő. Dr. Bugovics Elemér főigazgatótól megtudtuk: az ablakok rovarvédelemmel való ellátása az anyagiakon múlik. Ha a szülészeten ezt megoldanák, akkor a többi osztály is joggal várhatná el, az egész épületegyüttes esetében azonban ez már milliós költségeket jelentene. Ráadásul gyakran kellene a szúnyoghálókat portalanítani és fertőtleníteni. A kórház mérete miatt három-négy embernek csak azzal kellene foglalkoznia. Ezért nincs is napirenden a téma.

 

Pedig a szülészeten dolgozók is indokoltnak tartják a probléma orvoslását. Gardó professzor megmutatta azt a május 27-i dátummal ellátott levelet, amiben a szúnyoghálózást legutóbb kérte, a fertőzés és a rovarcsípés veszélyére hivatkozva. A kismamák, akikkel tegnap beszéltünk, kivétel nélkül megerősítették: nagy szükség lenne annak megoldására, hogy a rovarok beengedése nélkül tudják a kórtermeket a nyári melegben szellőztetni. És bár azt valóban nehéz lenne eldönteni, hogy mely osztály élvezzen elsőbbséget e kérdés megoldásakor – a szülészet, a gyerekrészleg, a sebészet vagy valamelyik másik –, de az érthető, hogy a pár órás, napos csöppségeket világra hozóik mindennél jobban féltik.

 

MAGYAR NEMZET 2005. június 11.

 

Megfékezik a maláriát

 

Gombaspórával pusztítják el a kórt terjesztő moszkitókat.

 

Angol kutatók rájöttek, hogy egy gyakori gombafajtával megfé­kezhető lenne a malária. A világszerte évente egymillió halálos áldozattal járó betegséget szúnyogok terjesztik, amelyek kilenc­ven százaléka elpusztítható a biológiai ellenszerrel.

 

Évente legalább száztízmillió ember fertőződik meg a moszkitók terjesztette maláriával (80-85 százalékuk az Egyenlítői Afrikában). A betegség több mint egymillió esetben vezet halálhoz. Az áldozatok többsége gyerek. Az UNICEF, az ENSZ Gyermekalapja kiszámolta, hogy közülük percenként ketten hunynak el a kór miatt világszerte.

 

Komoly nehézséget jelent a vé­dekezés a paraziták ellen, mart na­gyon könnyen immunisakká válnak a kifejlesztett gyógyszerekre. Hasonló a helyzet a kórokozót hordozó moszkitókkal is. A szú­nyogok szintén hamar védettséget szereznek a kiirtásukra szétpermetezett rovarirtókkal szemben.

 

A University of Edinburgh és a londoni Imperial College szakértői olyan szert kerestek, amely al­kalmas arra, hogy megakadályoz­za a moszkitók szétrajzását – adta hírül a Science. A szúnyogok nőstényei, miután belakmároztak embervérrel, nyugodt területre, például a plafonra ülnek ejtőzni. Kiderült, hogy az ilyen helyekre permetezett Beauveria bassiana nevű gombák spórái a kis vérszívók szervezetébe jutva belső támadást indítanak, és kifejlődve szép lassan megeszik a rovar testét. A kísérletekben a gombák nem csak a szúnyogok több mint kilencven százalékával vé­geztek a második hét végére. A rovarok ráadásul az utolsó napokban már alig tudtak repülni, így a kórokozót már ekkor képtelenek voltak terjeszteni. Mindent összevetve, laboratóriumi körülmények között a Beauveria bassiana 98 százalékban volt hatásos – állítják a kutatók.

 

Kelet Magyarország 2005. június 16.

 

Sörkorcsolya a csótány

 

Moszkva (MTI) - Főleg sör­rel szereti fogyasztani ezt a csemegét. A 21 éves Makszim Nazarov a csótánykészítés számtalan receptjét ismeri, ­lehet sütni, szárított formá­ban kitűnő sörkorcsolya, de a füstölt rovar sem utolsó. A fiatalember egyik receptje sze­rint az olívaolajban sütött rovarpecsenyét csípős papri­ka, paradicsom, szójaszósz és fokhagyma hozzáadásával le­het pikánssá tenni.

 

A sörkorcsolyaként szolgáló szárított csótányokat előzőleg sós vízben célszerű áztatni. A sós csemegére ugyanis jól csú­szik a folyékony kenyér, de nem megvetendő a tábori kö­rülmények között, tűzön füstölt rovar sem - állítja Makszim, aki leginkább az egzotikus, 5 – 10 centiméteres fajtákat ked­veli. Szavai szerint a csótány­nak igen magas a fehérjetar­talma, ezért elég 8-10 rovar, hogy valaki teljesen jóllakjon. A fiatalember egyetlen bána­ta, hogy szülei rosszul vise­lik táplálkozási hóbortját, így Maxim csak az ősök távollé­tében adhatja át magát a gasztronómiai élvezeteknek.

A természet lidercei

 

A National Geographic Channel legrejtettebb félelmeinkbe enged bepillantást pénteken reggel nyolctól este nyolcig. Elsőként a pokoli szúnyogok nyomába ered­hetünk dr. Nigel Hill, a Londoni Hi­giéniai Iskola és Trópusi Betegsé­geket Kutató Intézet vezető rovar­tudósa segítségével, aki szerint a világ leghatalmasabb gyilkosa, e malária kordában tarásának kulcsa az ősi kultúráknál keresendő. Elu­tazhatnak dr. Hill-lel a Föld négy különböző pontjára, ahol megvizs­gáljuk, miként küzdenek a helyiek a malária és a dengue-láz ellen.

 

Ezt követően fullánkos gyilko­sokkal szállunk szembe, kiknek szúrása fájdalmas és veszedelmes. Az emberek halálos ellenségüknek tekintik őket. A lódarazsak és az emberek közötti viszály csaknem olyan ősi, mint maga a Jordán völ­gye, amely a kelet-afrikai árok­rendszer része. Filmünk betekintést nyújt e lódarazsak életébe. Meg­figyelhetik életüket a kikeléstől egészen az új kolóniába szerveződésig. Megismerhetik tudomá­nyukat, melynek segítségével töké­letes vadászokká váltak. Tartsanak velünk és megtudhatják, miként működnek a fájdalmas fullánkok és marcangoló állkapcsok!

 

A délelőtt folyamán A hangya, amely felfalta Amerikát című film­ben megismerhetjük az emberiség örökös harcát a hangyákkal. Vajon lehetnek-e ezek az aprócska lények az ember méltó ellenfelei? Az Egyesült Államok délkeleti részén a vörös tűzhangyák állandó ve­szélyt jelentenek. Megdézsmálják a termést, rongálják a elektromos vezetékeket és fájdalmas, égető csípésük elől nincs biztonságban se állat, se ember. A déli lakosság nap mint nap találkozott velük, mígnem egyszer betelt a pohár: megkezdő­dött a kémiai és biológiai háború. Mindkét fél károsult a harcban, nem lehet tudni, ki került ki győzte­sen. Találkozzanak a vörös tűzhangyákkal és ismerjék meg, miképp válhattak ezek az aprócska teremt­mények a világ legutálatosabb ro­varaivá!

 

Ezután a rettegett pókok világá­ba csöppenünk. A film a nyolclábú szörnyek mikroszkopikus világába kalauzolja a nézőket, hogy haszná­lat közben mutassa be ezen apró harcosak több százmillió év sarán kifejlődött félelmetes fegyverarze­nálját. Találkozhatunk hatalmas termetű, ám rosszul látó madárpókokkal, melyek kémiai jelek kibo­csátásával tájékozódnak, és áldozatukat a szó szoros értelmében pé­pesre verik, láthatunk kiváló látású, vérszívással táplálkozó pókokat, és megismerkedhetünk halálos mé­reganyaggal megáldott nyolclá­búakkal is, melyek félelmet keltő eszköztárát elszakíthatatlan hálók és ötletes álcázási technikák teszik tökéletessé. Műsorunk bravúros képkockái azt a soha véget nem érő evolúciós küzdelmet mutatják be, melyet a pókok vívnak áldozataik­kal a túlélésért és egymás legyőzé­séért.

 

Délben testközelből láthatjuk rémálmaink szereplőit, kóros félel­meink tárgyait. Ha érdekeik úgy diktálják, ellenségeiket könyörte­lenül rászedik, megölik vagy meg­csonkítják. Előfordul, hogy olyan hatalmas számban érkeznek, hogy elsötétedik tőlük az ég, máskor pe­dig apró testek tengerévé változtat­ják az anyaföldet. Kísérjék el Phil DeVriest rovarországba, ahol meg­ismerkedhetnek az állatvilág legvi­tatottabb megítélésű tagjaival. Mert ahol mi visszataszító lényeket látunk, ott DeVries a teremtés re­mekműveit fedezi fel, és ahol mi félelmet érzünk, az ő szívét öröm tölti el. A tudomány szolgálatában a ku­tató újabb és újabb veszélyes talál­kozókat szervez a világ legelkerülendőbb rovarfajaival - ezeken most mi is részt vehetünk, méghoz­zá a lódarázscsípés legkisebb koc­kázata nélkül...

 

A természet lidérceinek sorában végül a pokoli kártevőket ismerhet­jük meg. A filmben a biológus Jake Willers Nagy-Britanniába látogat, hogy szemtanúja legyen annak a szélmalomharcnak tűnő, soha vé­get nem érő küzdelemnek, melyet az ember a kártevők ellen folytat. Megismerkedve a patkányok és az egerek szaporodási szokásaival, valamint azzal a könnyedséggel, mellyel ezek a rágcsálók a legbiz­tonságosabbnak hitt otthonokba is képesek behatolni, Jake egyre na­gyobb tisztelettel tekint házigaz­dáira, Chris Woodardra és dr. Steve Haversre, akik életüket tették fel e számtalan betegség terjesztéséért felelős kártevők visszaszorítására. Egy amerikai vadászgép fedélzetén levegőbe emelkedve Jake Mike Pelletier kapitánytól azt is megtud­ja, hogy a halál nem csak rágcsálók képében tűnhet fel az ember kör­nyezetében: egy madárral való üt­közés a levegőben ugyanis végze­tes következményekkel járhat...

 

A természet lidércei című tematikus nap során tehát sok olyan ál­lattal találkozhatunk, amelyeket nem szeretnénk közelről látni.

 

Az Amerikai Kártevőirtó Szövetség (National Pest Management Association - NPMA) adta hírül:

 

George Bush, az Amerikai Egyesült Államok elnöke elismerően nyilatkozott a kártevőirtó szakmáról és szakemberekről, a közegészségügy megóvásával kapcsolatos erőfeszítéseikről

 

Az NPMA egyik célja, hogy megismertesse az amerikai lakossággal a kártevőket és az általuk okozott betegségeket, ezért kezdeményezte a “A kártevőirtás iskolába jár” elnevezésű közoktatási programot.

 

A program részeként kártevőirtó szakemberek általános iskolákba látogatnak el, hogy ismertessék a kártevők viselkedését, ökológiáját, és felhívják a figyelmet a kártevők által terjesztett betegségek elleni védekezésre. Létrehoztak egy interaktív weboldalt is, ahol a gyerekek játékos formában tudhatnak meg mindent a kártevőkről: egerekről, csótányokról, hangyákról, stb.