Tizenöt éves a MaKOSZ

Elsőnek az Alapszabályt készítettük el, amit a Fővárosi Bíróság elfogadott, és 1994. április 11-én bejegyezte a Szövetséget. Ezt követően az Etikai Kódex kidolgozására helyeztük a hangsúlyt, amely rövid időn belül el is készült. Sajnálatos módon azonban sok szakmabeli, de több MaKOSZ tag sem tartotta vagy tartja be. Mivel a MaKOSZ társadalmi szervezet, és nem kötelező tagságú kamara, az Etikai Kódex is csak ajánlás.

A Szövetség hatékony működésének biztosítása érdekében alapvető fontosságú volt, illetve alapvetően fontos mind a mai napig a megfelelő anyagi háttér biztosítása. A Szövetség működését elsősorban a tagdíjakból fedezi, de az egyéb finanszírozási lehetőségek felkutatása és biztosítása egyre nagyobb jelentőséggel bír, különösen az utóbbi időben. A MaKOSZ biztonságos anyagi hátterét elsősorban a gazdaságilag is sikeres nemzetközi rendezvények megszervezése eredményezte. Ennek révén vált lehetővé 2003-ban, hogy önálló irodát nyitottunk az Üllői úton, egy részmunkaidős alkalmazott foglalkoztatásával. Ez óriási előrelépést jelentett a korábbi évekhez viszonyítva.

Az eredményes működés biztosítása érdekében sikeresen pályáztunk állami támogatásért működési költségekre, CEPA tagdíjra és különféle kiadványok megjelentetésére is.

Szövetségünk sokat és kiemelten foglalkozott a kártevőirtási szolgáltatási árak és a tisztességtelenül alacsony vállalási árak kérdésével. Ez több előadásnak is kiemelt témája volt, illetve 2004-ben kidolgoztuk mind a szúnyogirtási munkák, mind a terménygázosítás javasolt minimál árait.

A szúnyogirtások hatékonyságának növelése, illetve a közbeszerzési pályázatok könnyebb és igazságosabb elbírálása érdekében szakemberekkel közbeszerzési pályázati mintákat készítettünk, amelyeket a kiíró önkormányzatoknak, valamint a kistérségi társulásoknak díjmentesen megküldtünk. Néhány önkormányzat örömmel fogadta ezt a segítséget.

A MaKOSZ tevékenységének kétségkívül egyik legjelentősebb területe az egészségügyi kártevőirtó szakképzésben történő aktív közreműködés. Első jelentős feltűnést keltő javaslatunk az volt, amikor 1995-ben kezdeményeztük - sok európai országban bevett gyakorlatnak megfelelően - a moduláris képzés bevezetését, és ennek alapján a kétszintű szakképesítési rendszer létrehozását. Sok vita és nagyfokú ellenkezés után 1999-ben államilag is elismerésre került az egészségügyi kártevőirtó szakmunkás (régi OKJ szám 31500204) szakképesítés.

1993-ban jelent meg az új szakképzési törvény, amely megszüntette a képzésben fennálló korábbi állami monopóliumot. Az új alapokon szükségessé vált a korábbi képzés felülvizsgálata, és új kétszintű szakmai és vizsgakövetelmény rendszer, illetve ún. központi programok (képzési) kidolgozása. Ezek során késhegyig menő vitákat folytattunk az Országos Epidemiológiai Központ és esetenként az ÁNTSZ képviselőivel. Végül is elkészültek a központi programok, és megkezdődhetett a korszerűsített egészségügyi gázmesteri, majd később a kártevőirtó szakmunkás képzés.

Minden hatékony képzés alapját a megfelelő oktatási anyagok, jegyzetek képezik. Csakhogy ezek nem álltak rendelkezésre abban az időben, és nem volt olyan intézmény Magyarországon, amely finanszírozni tudta volna megjelentetésüket. A probléma megoldását a MaKOSZ vállalta magára, mert 2000 és 2004 között négy új jegyzet kiadását finanszírozta, közel 8,5 millió forint értékben. Ma is ezekből a jegyzetekből tanulnak a leendő kártevőirtó szakemberek.

Az 1993. évi szakképzési törvénynek megfelelően – a korábbi gyakorlattal ellentétben – a hallgatóknak független vizsgabizottságok előtt kell számot adniuk a tudásukról. A vizsgabizottság 3 tagú: az Egészségügyi Minisztérium, a képzést végző intézet (ETI) és a kijelölt szakmai szervezet képviselőiből áll. Az egészségügyi miniszter – a szakképzés terén végzett munkánk elismeréseként – 2000-ben, illetve 2008 augusztusában a vizsgabizottságokban történő részvételre a MaKOSZ-t jelölte ki, amely ennek a feladatnak 2000 óta eredményesen és örömmel tesz eleget.

2005-ben kezdődött meg az új, kompetencia alapú, moduláris szakképzési rendszer kialakítása Magyarországon. Ennek során más szakmai szervezetekkel közösen került kidolgozásra a moduláris rendszer. A 2007-ben elfogadott és a Magyar Közlöny 119. számában (2008. augusztus 14.) 32/2008. (VIII. 14.) EüM rendeletben megjelentetett egészségügyi kártevőirtó-fertőtlenítő szakképzés elfogadott rendszerét a Nemzeti Szakképzési Intézettel (NSZI) közösen a MaKOSZ véglegesítette. Ennek megfelelően kezdődhet meg 2008-ban az új moduláris képzés az ETI szervezésében.

Az egészségügyi gázmester képzésnek sarkalatos eleme az ún. irányított gyakorlat. Ezt 2006-ig kizárólag a Fővárosi KÖJÁL, illetve jogutódja az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete szervezte, illetve bonyolította. Az elmúlt időszakban az ÁNTSZ-nél történt átszervezések és leépítések miatt az irányított gyakorlatok bonyolítása nehézségekbe ütközött, és a gyakorlat hiányában a képzés meghiúsult volna.

Ismét a MaKOSZ segített, amikor az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézetével (korábban ÁNTSZ Fővárosi Intézete) és az ETI-vel korábban megkötött együttműködési szerződés alapján - alvállalkozásban - magára vállalta a gyakorlatok megszervezését és lebonyolítását. Ennek érdekében 3.254.000,- forint értékben megvásárolta a gyakorlat tartásához szükséges eszközöket, gépeket, irtószereket. A MaKOSZ, illetve a tagvállalatai (RONIX, BÁBOLNA BIO, ZEPHYR) által szervezett gyakorlatok jól sikerültek. Különösen a 2008 évi, amikor új rendszer szerint, kiscsoportos foglalkozások kerültek kialakításra.

2008 szeptemberében az Egészségügyi Minisztérium helyzetelemző értékelést készített az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének megváltoz-tatásával kapcsolatban. Ennek keretén belül felkérte Szövetségünket, hogy szeptember 25-ig dolgozzuk ki a változtatásra vonatkozó javaslatunkat, amit időben el is készítettünk.

A MaKOSZ az elmúlt évtizedben nemcsak a hazai szakképzésben vett részt, hanem az Európai Uniósban is. A MaKOSZ tagvállalatán, a BÁBOLNA BIO-n keresztül részt vett az Európai Kártevőirtó Szövetségek Konföderációja (CEPA) által 1998-ban kezdeményezett Leonardo da Vinci project-ben, amelynek célja az egységes európai kártevőirtó szakképzési rendszer kifejlesztése volt a hozzá tartozó oktatási anyagokkal együtt. Ennek keretén belül részt vettünk a kézikönyv, a technikusi kézikönyv, valamint a CD-ROM lektorálásában, majd validálásában. Ezt követően próbaképzésre és vizsgáztatásra került sor Budapesten.

A MaKOSZ másfél évtizedes tevékenységének jelentős hányadát kétségtelenül a jogszabályokkal kapcsolatos tevékenység képezte. A Szövetség nem csak miniszteri rendeletek véleményezésével foglalkozott, illetve foglalkozik, hanem miután 1996-ban tagja lett az Országgyűlés Lobby Bizottságának, a törvények véleményezésére is lehetőséget kapott. Így részt vettünk az 1998. évi XXVIII. sz., az állatok védelméről szóló törvény véleményezésében is.

Az Egészségügyi, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumok által kiadott, a MaKOSZ által véleményezett rendeletek száma meghaladja a 80 db-ot. Ezek között voltak, amelyek nem érintik közvetlenül a kártevőirtási szolgáltatást, de természetesen voltak olyanok, amelyek alapvetően befolyásolják, illetve szabályozzák az általunk képviselt egész közegészségügyi kártevőirtó szakmát, de voltak olyanok is, amelyeket többször is megküldtek véleményezésre.

A teljesség igénye nélkül, csak azokat a jogszabályokat sorolom fel, amelyek kiemelt fontosságúak, és amelyek véglegesítésénél jelentős sikereket értünk el:

• 38/2003. (VII. 7.) ESzCsM-FVM-KvVM együttes rendelet a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről

Javaslataink, illetve a javasolt pontosításaink 90 %-ban elfogadásra kerültek.

• 33/2006. (VIII. 23.) EüM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet módosításáról

Javaslatunkra pontosításra került a rendelet tárgya. A legnagyobb előrelépést azonban a korábbi jogszabállyal szemben az jelentette, hogy az évenkénti kötelező kétszeri megelőző irtás mellett - három kártevő esetében (házi légy, csótányok, rágcsálók) - előírásra került a program készítés feladata is. Javaslatunk szerint vagy program szerinti védekezés, vagy megelőző irtás végzését kellett volna előírni, de az nem valósult meg.

Ugyanakkor nem kerültek be a rendeletbe a kullancsok, de kezdeményezésünkre - a magyar közegészségügyi kártevőirtás esetében először - előírásra került, hogy a madarakat távol kell tartani az élelmiszer- és vendéglátóipari egységektől, valamint a piacoktól.

• 2008-ban, hosszas erőfeszítés után a 13/2008. (IV. 8.) EüM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet módosításáról rendeletben sikerült egyértelműsíttetni a program készítés és az évenkénti kétszeri irtás kérdését. Ennek megfelelően, igazodva a nyugat-európai gyakorlathoz, és csökkentve a felesleges környezetterhelést, most már vagy program szerinti védekezést, vagy ennek hiányában évenként legalább kétszer a fertőzöttségtől függetlenül, irtószeres kezelést kell végezni.

Ennél nagyobb eredmény, hogy javaslatunkra - az egészségügyi szakhatóság és szakintézet támogatásának hiányában is - bekerült a rendeletbe, hogy „a programot a külön jogszabály szerinti megfelelő szakképesítéssel rendelkező személynek kell elkészítenie és működtetnie”. Ez jelentős munkaalkalmat teremt minden kollégának és nem csak a MaKOSZ tagoknak!

• 90/2003. (VII.30.) FVM-ESzCsM együttes rendelet az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer-higiéniai feltételeiről

Szövetségünk javaslata alapján a korábbi jogszabályhoz viszonyítva lényegesen bővebben, összesen 9 pontban (bekezdésben) került szabályozásra az élelmiszeriparban végzendő kártevőirtás kérdése. Bár ez a 2003 évi rendelet jelentős előrelépést jelentett a korábbihoz viszonyítva, nem volt teljesen egyértelmű, illetve ellentmondásokat tartalmazott az érvényben lévő egészségügyi minisztériumi rendeletekkel szemben, ezért különböző fórumokon több alkalommal is kezdeményeztük a pontosítást és kiegészítést.

2007-ben úgy tűnt, hogy sikerült egyezségre jutni a tárcákkal, de az általunk kezdeményezett módosításra végül nem került sor, mert az EU jogharmonizáció miatt az egész rendelet visszavonásra került 2008-ban. Azóta a Jó Higiénés Gyakorlat-i útmutatók szerint kell végezni a kártevőirtást az élelmiszeriparban.

Természetesen a MaKOSZ aktívan részt vett a Jó Higiéniai Gyakorlat útmutatók kártevőirtásra vonatkozó részének kidolgozásában a Campden & Chorleywood Élelmiszeripari Fejlesztési Intézet Magyarország Kht-val együttműködve. Ebben az esetben is több változat készült és több egyeztetésre volt szükség.

A Magyar Kártevőirtók Országos Szövetsége az alapszabályában foglaltaknak megfelelően az érdekképviseletet is kiemelten fontos feladatának tartja. Ebben a témakörben is több alkalommal fel kellett emelnünk a hangunkat. Az egyik legfontosabb eset az volt, amikor a terménygázosítást végző tagjaink 2006 év elején kifogásolták, hogy az SGS Hungária Kft. a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízása alapján a tárolt gabona minőség (rovarmentesség) ellenőrzését végzi, de ugyanakkor megkezdte a kártevőirtási (gázosítás, rágcsálóirtás) szolgáltatás végzését is, sok esetben ugyanazoknál a partnereknél.

Ezért a MaKOSZ tárgyalásokat folytatott az SGS vezetésével és a probléma megszüntetése érdekében megállapodást kötöttünk. Sajnos azonban az SGS nem teljesítette szóbeli ígéretét. Ezért 2006 szeptemberében az FVM-nél kezdeményeztük, hogy vizsgálja felül a 66/2004. (IV. 29.) FVM rendeletben foglaltakat, az SGS kiemelt minőségellenőrzési jogosultságát. Az FVM-től kapott, gyakorlatilag egyetértő válaszlevelet követően az SGS ezért a lépéséért - a tisztességtelen piaci magatartásra hivatkozva - beperelte a MaKOSZ-t. Ellenkérelmünk benyújtását követően az SGS végül is elállt a pertől, és 2007 februárjában a Fővárosi Bíróság a pert megszüntette és az SGS-t 72.000,- Ft költségtérítésre kötelezte.

A MaKOSZ nemcsak Magyarországon képviseli a közegészségügyi kártevőirtó ipart, hanem az egész világon, de különösen Európában. Szövetségünk már 1994 tavaszán felvételt nyert a brüsszeli székhelyű Európai Kártevőirtó Szövetségek Konföderációjába (CEPA). Ez akkor történt, amikor még Magyarország messze nem volt tagja az Európai Uniónak, sőt a volt szocialista országok közül is az első CEPA tagok voltunk.

A CEPA-ban kifejtett tevékenységünk, illetve az egész magyar kártevőirtás elismeréseként 1996-ban az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy Dr. Bajomi Dánielt, a MaKOSZ elnökét választották meg a CEPA alelnökének. A két éves alelnökséget követően 1998-1999-ben Dr. Bajomi Dániel volt az Európai Konföderáció elnöke, majd ezt követően azóta is az Igazgató Tanács tagja.

Dr. Bajomi Dániel jelentős szerepet vállalt a CEPA és a MaKOSZ tevékenységének megismertetésében sok európai ország kártevőirtással kapcsolatos rendezvényein, a következők szerint: Németország (1996), Lengyelország (1999, 2003), Olaszország (1999, 2008), Bulgária (2001), USA (2003), Szlovákia (2004, 2006, 2008) Csehország (2006).

A MaKOSZ rendszeresen részt vesz az Európán kívüli nemzeti és nemzetközi kártevőirtással kapcsolatos rendezvényeken is. Ezek közül kiemelkedik az NPMA (USA) (National Pest Management Association / Amerikai Kártevőirtó Szövetség) évenkénti rendezvényén történő megjelenés. Magyarország 2002-ben – az elsők között – részt vett az ún. Orlando Protokoll aláírásában, amely a közegészségügyi kártevőirtás nemzetközi etikai kódexe. Hasonló célzattal, Európára vonatkoztatva került létrehozásra és aláírásra 2008-ban a Róma Protokoll.

Különösen szoros kapcsolat alakult ki a MaKOSZ és a Hong Kong-i Kártevőirtó Szövetség (Hong Kong Pest Management Association) között. Ennek keretén belül 2005-ben a Hong Kong-i Szövetség Budapesten egy alkalommal, míg a MaKOSZ Hong Kong-ban két alkalommal tartott előadást. Ezen túlmenően MaKOSZ előadások tartására került sor a Távol-Kelet más országaiban is: 2000-ben Szingapúrban és 2006-ban Ausztráliában.

Az Európai Kártevőirtó Szövetségek Konföderációja (CEPA) felkérése alapján a MaKOSZ, illetve Dr. Bajomi Dániel képviseli rendszeresen az egész európai kártevőirtó ipart az Egészségügyi Világszervezet Globális Együttműködés a Közegészségügyi Irtószerek Fejlesztéséért (GCDPP = Global Collaboration for Development of Pesticides for Public Health) munkaértekezletein, Genfben. A GCDPP fő célja, hogy

• tanácsokkal szolgáljon az irtószerek és az irtószerek kijuttatására szolgáló berendezések fejlesztésével és használatával kapcsolatban a WHO globális betegségmegelőző stratégiájával összefüggésben,
• tanácsokkal szolgáljon a tevékenységek relatív elsőbbségéről a GCDPP rendelkezésén belül,
• támogassa az irtószerek fejlesztésével és biztonságos használatával kapcsolatos tevékenységek összehangolását,
• megfelelő források mobilizációjával támogassa a legmagasabb színvonalú munkavégzést.

A MaKOSZ alapvető feladata a tagjai számára az ismeretterjesztés, a probléma felvetés és főleg a különböző kérdésekre történő válaszadás. Erre a célra kiválóan alkalmasak a 2-3 napos országos konferenciák, amelyekből az elmúlt 15 évben 18 került megrendezésre. Tekintettel arra, hogy konferenciánként átlagban 24 előadásra került sor, ez azt jelenti, hogy a MaKOSZ megalakulása óta kb. 430 előadás hangzott el magyar és külföldi előadóktól. Annak érdekében, hogy tagjaink megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek arról, hogy mi történt a nagyvilágban az elmúlt 5-6 évben, évente 2-3 rangos, a szakmájában kiemelkedő külföldi előadót hívtunk meg. A konferenciák helyszíneit a következő táblázat tartalmazza:

Éveken át komoly problémát jelentett az élelmiszer előállító és forgalmazó helyeken végzendő kártevőirtás módjának tisztázatlansága, illetve az ilyen egységek hatósági ellenőrzésének kérdése. Ezért kezdeményeztük, hogy az Országos Élelmiszervizsgáló Intézettel, és az akkori ÁNTSZ Fővárosi Intézetével közösen szakmai napot – kerekasztal konferenciát szervezzünk. Ez a rendezvény olyan jól sikerült, és olyan hasznos volt, hogy elhatároztuk, hogy az illetékes, vidéken dolgozó hatósági állatorvosoknak és ÁNTSZ dolgozóknak is átadjuk a korszerű kártevőirtással kapcsolatos ismereteket. Ezért 2005-ben Dr. Szántai Károly hathatós segítségével HACCP Szakmai Nap címmel, ún. RoadShow-ra került sor négy városban: Győrött, Pécsett, Szegeden és Miskolcon. A két szakterület képviselői nagy lelkesedéssel vettek részt a rendezvényeken és köszönetüket fejezték ki, hogy olyan korszerű ismeretekhez jutottak, amelyek nagyban segítik őket az ellenőrzési munkájukban.

Szövetségünk nagy jártasságra tett szert a sikeres nemzetközi rendezvények megszervezésében is. Az első ilyen rendezvényre 1995-ben került sor, amikor a budapesti Stefánia palotában megszervezett, országos konferenciánkhoz kapcsolódott a Kártevőirtó Szövetségek Európai Konföderációjának (CEPA) az éves közgyűlése.

Az előzőnél lényegesen nagyobb konferencia és kiállítás volt az 1999-ben Siófokon megszervezett International BudaPest Control Conference and Exhibition (Nemzetközi BudaPest Kártevőirtó Konferencia és Kiállítás). A rendezvény olyan sikeres volt, hogy az a nemzetközi kártevőirtó körökben fogalommá vált.

2005-ben Budapesten került megrendezésre a 5th European Vertebrate Pest Management Conference (5. Európai Gerinces Kártevőszabályozási Konferencia), a MaKOSZ, Magyar Parazitológusok Társasága, valamint a Magyar Természettudományi Múzeum közös szervezésében. A konferencián 24 ország 109 küldötte vett részt, 61 szóbeli előadás hangzott el (ebből négy magyar), és 18 poszter (ebből kettő magyar) került kiállításra.

2008. július 13-16. között, Budapesten került megrendezésre a MaKOSZ szervezésben a 6th International Conference on Urban Pests (6. Városi Kártevők Nemzetközi Konferenciája), amelyen 69 előadás hangzott el és 28 poszter került kiállításra. A világ 41 országából több min 250 résztvevő - egyetemi kutatók, kormányzati szervek képviselői, irtószer gyártó vállalatok kutatói és gyakorlati kártevőirtó szakemberek - érkezett Budapestre.

A MaKOSZ egyik fontos célkitűzése az, hogy a közegészségügyi és kártevőirtó gyakorlati és elméleti szakembereket megfelelő belföldi és külföldi információval lássa el. Ezért már 1994-ben – nem kevés anyagi ráfordítással – megkezdtük a Kártevőirtás című szakmai – információs lap megjelentetését. Eddig XV. évfolyamban összesen közel 45 lapszám jelent meg.

A Kártevőirtás rendszeres, valamint a gázmesteri jegyzetek kiadásán túl két rangos és szép kiadványt jelentettünk meg. Az egyik ilyen a CEPA által a Leonardo Project keretében készített, ún. Európai Kártevőirtási Kézikönyv (European Pest Control Booklet), amely hasznos segédlet a területen dolgozó kártevőirtóknak, mert 72 kártevő fényképét, leírását, biológiáját, sajátosságait, kártételét, megelőzését és az irtására vonatkozó ismerteket tartalmazza röviden és könnyen kezelhető formában. További előny, hogy a regiszteres forma miatt az egyes oldalak cserélhetők, korszerűsíthetők.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kizárólag a városi kártevőkkel és az általuk okozott problémákkal kapcsolatos szakkönyvet jelentetett meg 2008 júliusában. A 30 szakértő és 16 lektor által készített könyv a legkorszerűbb szakmai megoldásokat és irányelveket javasolja, annak érdekében, hogy a közegészségügyért felelős szakemberek, a településvezetők és kormányok képesek legyenek a szükséges ellenőrzéseket elvégezni, és rendelkezzenek megfelelő tervekkel (védekezési stratégiákkal) a váratlan körülmények esetére.

A WHO által kiadott Public Health Significance of Urban Pests (A városi kártevők közegészségügyi jelentősége) 569 oldalas kézikönyvről a Chartered Institute of Environmental Health (CIEH), London (Minősített Környezetegészségügyi Intézet) egy 45 oldalas összefoglalót jelentett meg. Annak érdekében, hogy a közegészségügyi kártevőkkel foglalkozó illetékesek a lehető legkönnyebben hasznosítani tudják az angol nyelvű kiadvány tartalmát, a Magyar Kártevőirtók Országos Szövetsége rekordgyorsasággal lefordíttatta magyar nyelvre, és azt saját finanszírozásban megjelentette.

A leírtak alapján egyértelműen megállapítható, hogy a Magyar Kártevőirtók Országos Szövetsége sokoldalú és kiterjedt munkát végzett az elmúlt másfél évtizedben. Ez a munkavégzés nem csak tagjainknak volt hasznos, hanem az összes hazai és nemzetközi közegészségügyi kártevőirtással foglalkozó vállalkozás és szervezet számára is. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy a MaKOSZ sok olyan tevékenységet is átvett és végez, amelyek korábban állami feladatok voltak.

Köszönet illeti azokat a MaKOSZ tagokat, akik hatékonyan közreműködtek a leírt események megvalósításában. Mindannyian büszkék lehetünk az elért eredményekre!

Dr. Bajomi Dániel
a MaKOSZ elnöke