Kémiai biztonság a hatóság szemével

A kémiai biztonság szabályozásának érdekében került kiadásra a kémiai biztonsági törvény, több európai parlamenti és tanácsi rendelet, -határozat, -irányelv, valamint miniszteri- és kormányrendelet.

• 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról
  • 25/2000. (IX.30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról;
  • 41/2000. (XII.20.) EüM-KöM együttes rendelet az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról;
  • 44/2000. (XII.27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól;
  • 38/2003. (VII.7.) ESzCsM-FVM-KvVM együttes rendelet a biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről;
  • 3/2006. (I.26.) EüM rendelet az Európai Unióban osztályozott veszélyes anyagok jegyzékéről;
  • Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (REACH) (2006. december 18.);
  • 224/2008. (IX.9) Korm rendelet a kémiai terhelési bírság alkalmazásának részletes szabályairól.

A jogszabályok megvalósításának célja a veszélyes anyagok káros hatásainak megállapítása és ennek ismeretében az ártalom megelőzése, csökkentése és elhárítása.

Veszélyesség szerinti osztályozás

A kémiai biztonságról szóló törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 1. § (2) bekezdése meghatározza a veszélyes anyag, veszélyes készítmény fogalmát:

• veszélyes anyag: valamennyi, a 3-5. §, illetőleg – külön jogszabály vagy közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában – a 2000. december 31-ig irányadó jogszabályok alapján veszélyesként osztályozott anyag
• veszélyes készítmény: egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék vagy oldat, amely az osztályozás során veszélyes besorolást kap

A Kbtv. 3. §-a értelmében veszélyes anyagok/készítmények veszélyességi besorolása

• fizikai, fizikai-kémiai és kémiai tulajdonságok alapján, tűz- és robbanásveszélyesség szerint:
  • robbanó
  • oxidáló
  • fokozottan tűzveszélyes
  • tűzveszélyes
  • kismértékben tűzveszélyes
• toxikológiai tulajdonságok, sajátosságok alapján:
  • nagyon mérgező
  • mérgező
  • ártalmasak
  • maró (korrozív)
  • irritáló
  • túlérzékenységet okozó
  • karcinogén
  • mutagén
  • reprodukciót és az utódok fejlődését károsító
• környezetkárosító (ökotoxikológiai) tulajdonságok alapján:
  • környezetre veszélyes

A biocid termékek előállításának és forgalomba hozatalának feltételeiről szóló 38/2003. (VII.7.) ESzCsM-FVM-KvVM együttes rendelet 20. § (1) bekezdése alapján a biocid termékek osztályozására a Kbtv. és a Vhr. rendelkezései megfelelően irányadóak. A 44/2000. (XII.27.) EüM rendelet – amely veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szól – 12. § (3) bekezdése értelmében a biocid termékek tekintetében e rendelet rendelkezéseit a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Veszély szimbólumok és jelek

Veszélyes anyagokkal/készítményekkel végzett tevékenység bejelentés

A Kbtv. 1. § (2) bekezdés g) pontjában definiálja a veszélyes anyagokkal/készítményekkel végzett tevékenység fogalmát, mely szerint tevékenységnek minősül az előállítás, a gyártás, a feldolgozás, a csomagolás, címkézés, osztályozás, a tárolás, az anyagmozgatás, a forgalmazás, az értékesítés, a felhasználás, az elemzéssel, ellenőrzéssel kapcsolatos vizsgálat.

A 29. § értelmében az e törvény hatálybalépését követően a hatálya alá tartozó tevékenységet folytatni kívánó természetes vagy jogi személy a tevékenység megkezdésével egyidejűleg ezt köteles bejelenteni az egészségügyi államigazgatási szervnek.

A bejelentést meg kell ismételni a bejelentő, illetőleg a bejelentett tevékenység azonosításához szükséges bármely adat megváltozása esetén.

Az engedély visszavonásáig, illetve érvényességének lejártáig nem kell bejelenteni azt a tevékenységet, amelyet az arra jogosult e törvény hatálybalépésének napján érvényes tevékenységi engedély, illetve országos forgalmazási engedély alapján végez.

A bejelentőlap, változás bejelentőlap a 44/2000 (XII.27.) EüM rendelet 13. sz. mellékletében található meg.

Biztonsági adatlap

Kbtv. 1. § (2) f) pontja értelmében a biztonsági adatlap a REACH 31. cikkében foglaltaknak megfelelően összeállított magyar nyelvű dokumentum, a 28. § (3) bekezdés alapján veszélyes anyagokkal/készítményekkel foglalkozásszerűen végzett tevékenység biztonsági adatlap birtokában kezdhető meg.

1907/2006/EK (REACH) rendelet 31. cikk (1), (8), (9) bekezdései a következő előírásokat tartalmazza:

Az anyag vagy készítmény szállítója az anyag vagy készítmény átvevőjét ellátja az II. melléklettel összhangban összeállított biztonsági adatlappal.

A biztonsági adatlapot díjmentesen, papíron vagy elektronikus formában kell átadni.

A szállítók a biztonsági adatlapot a következő alkalmakkor haladéktalanul aktualizálják olyan új információ rendelkezésre állásra esetén, amely hatással lehet a kockázatkezelési intézkedésekre, vagy új veszélyességi adatok rendelkezésre állása esetén.

Az információk új, dátummal ellátott változatát, amelyet „Felülvizsgálat: (dátum)”megjelöléssel látnak el, valamennyi olyan korábbi átvevő félnek díjmentesen, papíron, vagy elektronikus formában biztosítják, akit a megelőző 12 hónapban az anyaggal/készítménnyel elláttak.

A Kbtv. 30. §-a szerint veszélyes anyag/készítmény foglalkozás körében történő felhasználás céljából csak a tevékenység végzésére jogosult és a veszélyes anyag/készítmény biztonságos alkalmazására képes nagykorú személy részére szolgáltatható ki, aki a veszélyes anyag/készítmény átvételére való jogosultságát hitelt érdemlő módon igazolni tudja.

A biocid rendelet 21. §-a értelmében biztonsági adatlapot kell készíteni a veszélyes biocid termékekre, a kizárólag biocid termékekben használt, veszélyes anyagként osztályozott hatóanyagokra. A biztonsági adatlapok tartalmi és formai követelményeit 1907/2006/EK rendelet (REACH) IV. címe és II. melléklete tartalmazza

• 1. Az anyag/készítmény és a vállalat/vállalkozás azonosítása
  • Az anyag vagy készítmény azonosítása
  • Az anyag/készítmény felhasználása
  • A vállalat/vállalkozás azonosítása
  • Sürgősségi telefonszám
• 2. A veszélyek azonosítása
• 3. Az alkotórészekre vonatkozó összetétel/információ
• 4. Elsősegélynyújtási intézkedések
• 5. Tűzvédelmi intézkedések
• 6. Intézkedések véletlenszerű környezetbe engedés esetén
• 7. Kezelés és tárolás
  • 7.1 Kezelés
  • 7.2 Tárolás
  • 7.3 Különleges felhasználás(ok)
• 8. Az expozíció ellenőrzése/egyéni védelem
  • 8.1 Expozíciós határértékek
  • 8.2 Az expozíció ellenőrzése
• 9. Fizikai és kémiai tulajdonságok
• 10. Stabilitás és reakcióképesség
  • 10.1 Kerülendő körülmények
  • 10.2 Kerülendő anyagok
  • 10.3 Veszélyes bomlástermékek
• 11. Toxikológiai információk
• 12. Ökológiai információk
• 13. Ártalmatlanítási szempontok
• 14. Szállítási információk
• 15. Szabályozási információk
• 16. Egyéb információk

A hatályos jogszabályok alapján kidolgozott biztonsági adatlapok lehetővé teszik, hogy a biocid termékek felhasználói a környezet és egészség, valamint a munkahelyi egészség és biztonság védelmének megfeleljenek.

Veszélyes anyagok/készítmények tárolása, szállítása, egészségvédelem

A Kbtv. 15. § A veszélyes anyagok/készítmények tárolásáért szervezett munkavégzés esetében a munkáltató, nem szervezett munkavégzés során a vállalkozó a felelős. A felelős személyek biztosítják, hogy a tárolt veszélyes anyag/készítmény a biztonságot, az egészséget, illetve testi épséget ne veszélyeztesse, illetőleg a környezetet ne szennyezhesse, károsíthassa.

A Kbtv. 14. § (5) Eredetileg élelmiszerekhez gyártott, illetve használt csomagolóeszköz veszélyes anyag vagy veszélyes készítmény tárolására nem használható.

A Kbtv. 16. § …szállítás során az élet, a testi épség, valamint a környezet veszélyeztetésének kockázatát a minimálisra kell csökkenteni. A csomagolást, illetőleg a szállítóeszközt úgy kell megválasztani, hogy a szállított anyag, készítmény a rakodás és szállítás során az egészséget, illetve a környezetet ne veszélyeztethesse, illetőleg ne károsíthassa.

A Kbtv. 21. § (3) A veszélyes anygok/készítmények felett rendelkezési jogosultsággal rendelkező személy, valamint akinek munka-, illetve feladatkörébe tartozik ezen anyagok, illetve készítmények megfelelő őrizete, gondoskodik arról, hogy azok a megszerzésükre jogosulatlan vagy biztonságos alkalmazásukra nem képes személyek birtokába ne kerüljenek.

A Kbtv. 21. § (4) A veszélyes anyagot/készítményt az eredeti csomagolóeszközből tárolás, illetve továbbadás, forgalmazás céljából más, az azonosítást szolgáló feliratozás (címkézés) nélküli csomagolóeszközbe áttenni nem lehet.

A Kbtv. 17. § (1) Bármely bejelentéshez kötött tevékenység csak a (2)-(8) bekezdés szerint feliratozott (címkézett) veszélyes anyaggal/készítménnyel végezhető.

A Kbtv. 17. § (2) A felirat (címke) magyar nyelven jól olvashatóan és letörölhetetlen módon tartalmazza

• a termék nevét, a benne lévő veszélyes anyag megnevezését
• forgalomba hozatalért felelős személy megnevezését és teljes címét, telefonszámát
• veszély megjelölését, -szimbólumát
• R mondatokat
• S mondatokat

A biocid rendelet 20. § (2) A biocid termékek csomagolását a Kbtv.-nek és a Vhr.-nek megfelelően kell elvégezni, azzal hogy

• élelmiszerrel, állatok itatására szolgáló folyadékkal vagy takarmánnyal összetéveszthető termékeket úgy kell csomagolni, hogy az összetévesztés valószínűsége a lehető legkisebb legyen
• élelmiszerrel, itallal vagy takarmánnyal összetéveszthető, mindenki számára hozzáférhető termékeknek olyan összetevőket kell tartalmazniuk, amelyek fogyasztásuktól elriasztanak (pl. Bitrex).

A biocid rendelet 20. § (3) A biocid terméket a Kbtv. és a Vhr. rendelkezéseinek megfelelően kell feliratozni, illetve címkével ellátni, mely nem tartalmazhatja a

• kis kockázattal járó biocid termék
• nem mérgező
• ártalmatlan jelzéseket.

A biocid rendelet 20. § (3) A címkének egyértelműen, magyar nyelven, jól olvashatóan és eltávolíthatatlan módon tartalmaznia kell

• hatóanyag és mérhető egységekben kifejezett koncentrációját
• OTH engedélyezési vagy regisztrációs számát
• készítmény típusát (pl. por)
• alkalmazásokat, melyekre a biocid terméket engedélyezték, illetve regisztrálták
• használati utasítást, mérhető egységekben kifejezett adagolási arányát – az engedélyben, regisztrációban szereplő – minden egyes felhasználáshoz
• valószínűsíthető közvetett vagy közvetlen káros mellékhatások jellegét és az elsősegélynyújtási rendelkezést
• ha tájékoztatót mellékelnek, akkor a „Használat előtt olvassa el a mellékelt használati utasítást!” feliratot
• biztonságos ártalmatlanítására vonatkozó előírásokat
• gyártási tétel számát, vagy jelzését és a lejárat idejét
• biocid hatás kifejtéséhez szükséges időt, várakozási időt, illetve azt az időt, amelyet követően ember (egyéni védőeszköz nélkül), illetőleg állat beléphet a kezelt területre
• szennyezés-mentesítés módjait és eszközeit, a kezelt terület szellőztetéséhez szükséges időtartamot, az alkalmazott berendezés megfelelő tisztításának részleteit, a felhasználás, tárolás, szállítás alatti óvintézkedéseket (pl. egyéni védőeszközök)
• felhasználói kört, amelyre a biocid termék használatát korlátozták
• információt minden meghatározott környezeti veszélyről

Összességében a címke-felirat nem lehet félrevezető, nem túlozhatja el a termék hatását.

Kémiai kockázatelemzés

A munkahelyek kémiai biztonságról szóló 25/2000. (IX.30.) EüM-SzCsM együttes rendelet 3. §-a meghatározza a veszély, kockázat fogalmát:

• veszély: egy lehetséges sérülés vagy egészségkárosodás forrása
• kockázat: veszély megvalósulásának a valószínűsége.

A Kbtv. 19. § (1) …tevékenység megkezdése előtt a tevékenységet végző az adott tevékenység emberi egészséget és környezetet károsító kockázatairól értékelést készít, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban Mtv.) rendelkezéseire figyelemmel. A kockázatértékelés elvégzéséért szervezett munkavégzés esetén a munkáltató, egyéb esetben a vállalkozó, nem vállalkozás keretében végzett tevékenység esetén a tevékenységet végző a felelős.

A Kbtv. 19. § (2) A kockázatbecslés érdekében a következők elvégzése szükséges:

• veszély azonosítás
• expozíció-hatás (koncentráció/dózis-hatás) összefüggés elemzés
• expozíció becslés
• kockázat minőségi, illetve mennyiségi jellemzése

A Kbtv. 19. § (5) a veszélyes anyaggal/készítménnyel tevékenységet végző a kockázat kezelése, csökkentése érdekében intézkedéseket dolgoz ki.

A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.

A Mtv. 8. §-a szerint munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladat munkavédelmi; munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladat, munkaegészségügyi (foglalkozás-orvostan, munkahigiéne, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan) szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztethető.

A Mtv. 54. § (5) a kockázatértékelés eredményeként a munkáltató felelőssége legalább a következők dokumentálása:

• kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai
• veszélyek azonosítása
• veszélyeztetettek azonosítása, érintettek száma
• kockázatot súlyosbító tényezők
• kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése
• szükséges megelőző intézkedések, határidő és felelősök megjelölése
• tervezett felülvizsgálat időpontja
• előző kockázatértékelés időpontja

A 25/2000. (IX.30.) EüM-SzCsM együttes rendelet 5. §-a értelmében a kockázatértékelést dokumentálni kell.

A 25/2000. (IX.30.) EüM-SzCsM együttes rendelet 6. § (2) A munkáltató köteles

• a veszélyes anyagok által okozott kockázatokat megszüntetni
• amennyiben ez nem lehetséges, a kockázatokat az egészséget nem károsító vagy eltűrhető szintre csökkenteni

1. munkafolyamatok megtervezésével és megszervezésével
2. megfelelő védőeszközök biztosításával
3. karbantartási feladatok elvégzésével
4. expozíciónak kitett munkavállalók számának minimumra csökkentésével
5. expozíció intenzitásának és időtartamának a lehető legkisebb mértékűre történő csökkentésével
6. megfelelő higiénés feltételek biztosításával (dohányzás, étkezés, italfogyasztás, kozmetikai szerek használata, élelmiszer tárolás megtiltása)
7. műszaki intézkedésekkel
8. vegyi anyagok mennyiségének a minimálisra történő csökkentésével (munka jellegének megfelelően)
9. munkafolyamatok meghatározásával (a veszélyes anyagok és ezeket tartalmazó hulladékok biztonságos kezelését, tárolását és szállítását)

Korábbiakban nem alkalmazott veszélyes anyaggal tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha a kockázat értékelése megtörtént, és a kockázat kezelésére a megfelelő intézkedéseket meghatározták, dokumentálták, illetve bevezették.

Munkavállalók oktatása

A 25/2000. (IX.30.) EüM-SzCsM együttes rendelet 9. § a munkáltató gondoskodik az oktatásról, tájékoztatásról a veszélyes anyagok okozta kockázatokról, határértékekről és egyéb előírásokra vonatkozó adatokról, kötelezettségekről; védőintézkedések és egyéb teendőkről; biztonsági adatlap tartalmáról.

Orvosi alkalmassági vizsgálatok

A 33/1998. (VI.24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 4. § (1) bekezdése értelmében előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően. Ugyanezen rendelet 6. § (1) bekezdése alapján a szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatottak időszakos alkalmassági vizsgálaton vesznek részt a munkaköri alkalmasság újbóli véleményezése céljából.

A biológiai monitoring vizsgálatok azon az elven alapulnak, hogy bizonyos anyagok, vagy metabolitjaik megjelennek a vérben, vizeletben, és onnan vizsgálatokkal kimutathatóak.

A 25/2000. (IX.30.) EüM-SzCsM együttes rendeletben meghatározottak alapján szerves foszforsav-észter expozíció esetén biológiai monitoring vizsgálatot kell végezni. A monitorozás vérből történik, acetilkolineszteráz (AChE) aktivitás meghatározást jelent, amely során aktivitáscsökkenést vizsgálnak az expozíció előtt mért alapaktivitáshoz viszonyítva.

A 33/1998. (VI.24.) NM rendelet 3. számú melléklete szerves foszforsav-észter, és karbamát típusú növényvédőszer expozíciónak kitett munkavállaló esetében meghatározza a biológiai monitoring vizsgálatok gyakoriságát, típusát:

• gyártás, formulázás, kiszerelés - félévente AChE meghatározás
• irtószerrel végzett manipuláció (hígítás, keverés, felhordás, permetezés) - évente AChE meghatározás
• raktározás, szállítás, gépkezelés, laboratóriumi munka - évente AChE meghatározás

Szankciók

A kémiai terhelési bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló 224/2008. (IX.9.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése értelmében aki a Kbtv.-ben és a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, valamint a 1907/2006/EK (REACH) rendelet, illetve a veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló 304/2003/EK rendeletben meghatározott kötelezettségét elmulasztja, megszegi, vagy más módon megsérti a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel 50.000-5.000.000 forintig terjedő bírsággal sújtható.

Ugyanezen rendelet 1. § (3) 100.000-10.000.000 forintig terjedő bírság szabható ki, ha a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

• a biztonsági adatlapra vonatkozó követelményeket, így különösen a REACH rendelet 31. cikkében előírt kötelezettségeket megsérti, vagy a biztonsági adatlapon valótlan információt közöl;
• a veszélyes anyagokkal/készítményekkel folytatott tevékenységek bejelentésére vonatkozó kötelezettségét megsérti;
• a biocid rendeletben megfogalmazott, az engedéllyel történő forgalomba hozatalra és felhasználásra vonatkozó előírásokat megsérti;
• a szállítói lánc tagjainak adatszolgáltatási kötelezettségét meghatározó előírásokat megsérti;
• a kockázatcsökkentési, kockázatkezelési intézkedések meghatározására, alkalmazására és ajánlására vonatkozó kötelezettségeket meghatározó rendelkezéseket megsérti;
• a forgalomba hozott veszélyes anyag/készítmény csomagolására, jelölésére, feliratozására vagy reklámozására vonatkozó előírásokat megsérti

A kémiai biztonság megvalósításának érdekében szükséges a veszélyes anyagok/készítmények nyomon követése az előállítás-gyártástól a felhasználásig.

A különféle veszélyes anyagok/készítmények életciklusából (előállítás-gyártás-feldolgozás-csomagolás-anyagmozgatás-raktározás-forgalmazás-tárolás-értékesítés-felhasználás) eredő kockázatok elkerülését, csökkentését célzó jogszabályi rendelkezések betartása igényli a megfelelő egészségügyi szemléletet és szakismeretet, valamint a területi egészségügyi hatósági ellenőrzéseket.

Az előadás a MaKOSZ 2008. október 14-16-án Debrecenben megrendezett konferenciáján hangzott el.

Kerek Krisztina, Gálffy György András
ÁNTSZ Budapest IV.-XV. Kerületi Intézete