A tizennyolcasról

Miről is van szó a mi „tizennyolcasunkban”? Mint tudjuk a kártevőirtó ipart a különböző szintű hazai törvények és rendeletek szabályozták – jól, rosszul - egészen az Uniós tagságunkig. Miután beléptünk és tagjai lettünk az Európai Uniónak a brüsszeli jogalkotók által előírt ajánlások, direktívák, valamint az ezekkel harmonizáló hazai jogszabályok határozzák meg tevékenységünk jogi hátterét. Így került törlésre az 1995. évi XC. törvény az élelmiszerekről, illetve a 17/1999. (II. 10.) FVM-EüM együttes rendelet helyett életbe lépett a 90/2003. (VII. 30.) FVM-ESZCSM együttes rendelet az élelmiszerek előállításának és forgalmazásának élelmiszer higiéniai feltételeiről, ami - véleményem szerint - a szakma érdekeit elfogulatlanul képviselte. Itt kell megjegyeznem, ennek a 90-es rendeletnek a törlése sokáig váratott magára, „lógott a levegőben”. Ezek a rendeletek helyett került végül hosszú késés után bevezetésre a különböző élelmiszervállalkozásokra vonatkozó Útmutatók, azaz a Helyes Higiéniai Gyakorlat előírásai, amelyek az Európai Parlament és Tanács 82/2004/EK az élelmiszer-higiéniáról szóló (2004. április 29.) direktívája alapján készültek el.

És végül, megjelent a várva várt 13/2008. (IV. 8.) EüM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet módosításáról, ami a legutóbbi módosítással lett úgymond „kerek”. Ma, az egész világ, köztük Magyarország is, hangos az élelmiszerbiztonságtól. Markója tanár úr szavaival élve a „farmertől a konyhaasztalig bezárólag”. Mint tudjuk az élelmiszerek higiéniája szempontjából az egyik sarkalatos pont a kártevő- és vegyszermentes állapot elérése, annak megőrzése és hosszú távú fenntartása. A 18-as legutóbbi módosítása pontot tett és helyzetbe hozta a kártevőirtókat úgymond, miután megjelent az a bizonyos mondat benne, amit a MaKOSZ 1993. év óta folyamatosan képvisel, és amiért többek között dolgozik. Mi is ez? A szakma elismerése, a kártevőirtó munka kikerülhetetlensége! Az „új” járványügyi rendelet megjelenése óta a bennünket érintő részre gondolok, ami már többször is módosítva lett. De a lényeg a legutóbbi módosításban jelent meg. Erre joggal lehet büszke a MaKOSZ!

Három kártevő – légy, csótány és a rágcsálók - esetében történt az érdemi változás. Nézzük meg ezeket, milyen változást értünk el a legutóbbi módosítással. A 4. sz. melléklet 3. pontja a Legyek a következőket tartalmazta: A g)-i) pontokban felsorolt helyeken a házi legyek elleni védekezést rendszeresen, tervezett program szerint kell végezni, amelynek tartalmaznia kell a megelőzési, az ellenőrzési és az ellenőrzés során rovarfertőzöttnek talált helyeken szükséges irtási feladatokat, továbbá az előre tervezett munkavégzési időpontokat. Ez így korrektnek tűnik első ránézésre. De nem így van a gyakorlatban. Mert felmerül a kérdés ki készíti el ezt a bizonyos programot? Mi a helyzet ugyanitt a 4. pont esetében a csótányoknál? Nézzük csak: A c)-e) pontban felsorolt helyeken a megelőzési, az ellenőrzési és az ellenőrzés során rovarfertőzöttnek talált helyeken szükséges irtási feladatokat, továbbá az előre tervezett munkavégzési időpontokat programban kell meghatározni úgy, hogy évenként legalább kétszer a fertőzöttségtől függetlenül irtószeres kezelés végzésére kerüljön sor. A kérdés itt is felmerült, ki készíti el a programot? Ez a kérdés a 7. pontnál a rágcsálóknál is előjött: A h)-j) pontban felsorolt helyeken a megelőzési, az ellenőrzési és az ellenőrzés során rágcsálóval fertőzöttnek talált helyeken szükséges irtási feladatokat, továbbá az előre tervezett munkavégzési időpontokat programban kell meghatározni úgy, hogy évenként legalább kétszer a fertőzöttségtől függetlenül irtószeres kezelés végzésére kerüljön sor. A MaKOSZ-nak ezeket a kérdéseket mielőbb tisztáznia kellett! És elértük a lehetetlent! Mert a rendelet legutóbbi módosítása (13/2008. /IV. 3./ EüM) mindhárom esetben meghatározza nemcsak azt, hogy kinek kell a programot elkészítenie, hanem azt is, hogy kinek kell azt működtetnie. Valahogy így:

A legyek esetében,
„A g)-i) pontokban felsorolt helyekre vonatkozóan a programot a külön jogszabály szerinti megfelelő szakképesítéssel rendelkező személynek kell elkészítenie és működtetnie.”
A csótányok esetében, „A c)-e) pontban felsorolt helyekre vonatkozóan a programot a külön jogszabály szerinti megfelelő szakképesítéssel rendelkező személynek kell elkészítenie és működtetnie.”
És a rágcsálók esetében A h)-j) pontban felsorolt helyekre vonatkozóan a programot a külön jogszabály szerinti megfelelő szakképesítéssel rendelkező személynek kell elkészítenie és működtetnie.

Itt kívánom megjegyezni, hogy a 2008-ban megjelent OEK által kiadott legújabb Tájékoztatóban, a 252-255. oldalakon megjelent jogszabályi idézetek pontatlanok. Hiányzik a legfontosabb szó belőle - mindhárom esetben - a MŰKÖDTETNIE. Feltételezem, hogy ennek oka egyrészt, hogy akkor, amikor a Tájékoztató a nyomdába leadásra került, még nem jelent meg a – MaKOSZ által módosítatott – rendelet, másrészt mert a szerzők csak az OTH által beadott módosítási javaslat birtokában voltak, amely nem tartotta szükségesnek a kártevőirtó szakképesítés előírását a jogszabályban megjelölt feladatok ellátásához.

Tehát kedves szakképesítéssel rendelkező kollegák, - akár MaKOSZ, akár nem MaKOSZ tagok – ez a zsebre menő, a módosított rendeletben szereplő előírás mindenkire vonatkozik! Ezért a szakma hálás lehet a MaKOSZ-nak!

Vogronics László
RONIX Kft. ügyvezetője
MaKOSZ főtitkár