Cím: 1117 Budapest, Budafoki út 183., 223-as szoba
Telefon/fax: +36-1-464-5241
Balogh Istvánné Marika: +36-30-873-4670
E-mail: makosz__kukac__tlt.hu
Ügyfélfogadás: kedd, péntek: 8-12 óráig
Számlaszám: MKB 10300002-20360210-00003285
Adószám: 18054231-2-43
A tartalom megtekintéséhez az Adobe Flash Player szükséges.
Azonnali hatállyal betiltotta a szigetszentmiklósi Auchan áruház több részlegét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) a vasárnap délelőtt tartott átfogó ellenőrzést követően - tájékoztatott az ÁNTSZ Pest megyei szolgálata. Az ellenőrök az áruház húsüzemének, grillhús kiadójának és cukrászatának működését tiltotta meg. Az áruház ellen megindították a szabálysértési, a minőségvédelmi és a végrehajtási bírságolási eljárást, és mintegy tizenöt kiló lejárt szavatosságú húskészítményt koboztak el. A pest megyei tiszti főorvos, Tettinger Antal szerint munkatársai a húsos pultban összegyűlt véres vizet találtak, a polcokon elhelyezett egércsapdából kiszóródott a méreg, a cukrászüzemben pedig szobahőmérsékleten tárolták a sütemények egy részét.
A tiszti főorvos, aki maga is részt vett az ellenőrzésen, arról számolt be közleményében, hogy hiányzott a kézmosó, a papír kéztörlő, az áruház egyetlen dolgozójának egészségügyi könyvét sem tudták felmutatni. Az áruház egészére a "takarítatlanság volt a jellemző".
A betiltott részlegek mindaddig nem működhetnek, amíg nem teremtik meg a közegészségügyi előírásoknak megfelelő feltételeket. Az ÁNTSZ, valamint a fogyasztóvédelem egy hónapon belül kétszer is sorozatos hiányosságokat tárt fel az áruházban. A korábbi ellenőrzésen például egérürüléket találtak a babapiskótás pulton.
Aggasztó a nagy áruházláncokban a múlt héten indított soron kívüli fogyasztóvédelmi ellenőrzések eddigi mérlege. A hatóság csaknem 25 millió forint fogyasztóvédelmi és több mint 22 millió forint minőségvédelmi bírságot szabott ki.
A múlt hét elején a nagy áruházláncokban kezdődött soron kívüli fogyasztóvédelmi ellenőrzés eddigi tapasztalatai igazolják azt a sok vásárlói panaszt, kifogást, amely az utóbbi időben az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumhoz, illetve a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez érkezett. – A főfelügyelőség eddig tizenegy áruházlánc 172 boltját ellenőrizte. A vizsgálat az élelmiszerek mellett a könnyűipari, műszaki és vegyipari termékekre is kiterjedt, s az élelmiszerforgalmazás terén számos esetben kirívó szabálytalanságokat talált – ismertette a jövő hét elején befejeződő vizsgálat részeredményeit Göncz Kinga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter. Mint mondta, a tárca, az ellenőrzéseket azért tartja fontosnak - és kívánja a jövőben is rendszeresen megismételni -, mert a hiányosságok nemcsak bosszúságot okoznak, hanem súlyosabb esetben a vásárlók egészségét is veszélyeztetik.
A legtöbb jogsértést Pest megyében találták, a második helyen a főváros van. - Fogyasztóvédelmi Bírságot eddig 82, minőségvédelmi bírságot pedig 218 esetben szabtak ki ellenőreink – közölte Geri István, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség főigazgatója. Elmondása szerint eddig nyolc áruházláncra szabtak ki jelentősebb pénzbüntetést: összesen 24.8 millió forint fogyasztóvédelmi, illetve 22.3 millió forint minőségvédelmi bírságot. A Lidlnek öt-, a CBA-nak három-, a Corának egy-, az Intersparnak 2.6, a Pennynek 2.8, a Coopnak 3.6, az Auchannak 3.75, a Tescónak pedig 20,4 millió forintot kell majd befizetnie.
A főigazgató szerint az áruházláncok még mindig nem eléggé ügyelnek arra, hogy a forgalomba hozott termékek csomagolásán a magyar nyelvű tájékoztató szöveg jól érthető, olvasható legyen. A vásárlói tájékoztató sokszor nem olvasható a csomagolás megsértése nélkül, de gyakori a kék alapon fekete betű. Jelölési hibák miatt a gödöllői Tescóban négyszáz, a szigetszentmiklósi Auchanban száz termék forgalmazását kötötték feltételekhez az ellenőrök. Leginkább a Tesco és Penny Markel üzleteit jellemzi, hogy az árakat megtévesztően tüntetik föl, például egy terméken több árcédula is szerepel. A fogyasztók pedig nem tudják, hogy ilyen esetben a kereskedőnek az alacsonyabb összeget kell számláznia.
Súlyos vétség a minőségmegőrzési idő utáni árusítás is. Az ellenőrök kiemelt szabálysértést tapasztaltak például az egyik Hajdú-Bihar megyei Tescóban, ahol a saját márkás szalámi lejárati idejét több mint egy hónappal hosszabbították meg önkényesen. Sok helyütt alkalmazzák azt a megoldást is, hogy egy még jó és egy lejárt szavatosságú terméket egybe csomagolva próbálnak értékesíteni, s emellett még a csomagolóanyag súlyát is hozzámérik az áru nettó tömegéhez. Utóbbira a Bács megyei Tescóban és a Sparban találtak példát az ellenőrzés során.
A termékek megnevezésével több Lidl áruház is szabályt sértett: narancslé és őszibaracklé elnevezéssel forgalmaztak a hatályos jogszabályok szerint csak gyümölcsitalként árulható termékeket, mivel gyümölcstartalmuk csak a 25 és a 20 százalékot érte el. A fogyasztóvédők a tejtermékeknél is hasonló jelenséggel találkoztak. Leggyakrabban a növényi zsírt is tartalmazó árukat próbálták sajtként eladni - ez főleg a Tesco-, a CBA- és a Lidl-üzletekben fordult elő -, de volt rá példa, hogy az egyik CBA-üzletben a margarint próbálták vajként értékesíteni.
Az egyik legkirívóbb s az egészséget is veszélyeztető szabálytalanságra a szigetszentmiklósi Auchan áruházban bukkantak a fogyasztóvédők; itt az édesipari termékek polcán, a babapiskóták mellett találtak jelentős mennyiségű egérürüléket.
A maláriával fertőzött egyének vonzzák a kórt terjesztő anopheles szúnyogokat - állítja a párizsi Marie Curie Egyetem kutatócsoportja az amerikai PloS Biology című egészségügyi szaklapban. A kórokozók valószínűleg megváltoztatják a megfertőzöttek testszagát, hogy odavonzzák a többi rovart, kedvező körülményeket teremtve ezzel a szaporodáshoz.
A kutatók maláriával nem fertőződött kenyai gyerekeket vizsgáltak, összehasonlítva a már vírushordozó, de nem beteg társaikkal. A kutatók éhes szúnyogokat zártak egy külön erre a célra készített sátorba, amelyben hálóba ütköztek, mielőtt a gyerekekhez értek volna, és a hálón megszámlálták őket. Kiderült, a fertőzött gyerekeket sokkal több rovar támadta meg. Egy maláriaellenes kezelés után megismételték a kísérletet: akkor a szúnyogok már nem válogattak.
Sok ezernyi túlfejlett házi egér lakomázik veszélyeztetett tengeri madarak fiókáiból, miközben azok védtelenül ülnek a fészkükben.
Az eszeveszett zabálás kipusztíthatja azokat a madárpopulációkat, amelyek az Atlanti-óceán déli részén lévő, rágcsálókkal fertőzött Gough-szigeten fészkelnek, figyelmeztetnek a természetvédők.
Az egerek évente több mint egymillió viharfecske-, albatrosz- és vészmadárfiókát falnak föl a szigeten, állítják az angol Royal Society madárvédelemmel foglalkozó (Royal Society for the Protection of Birds – RSPB) kutatói.
Mielőtt az egerek, a múlt század folyamán hajótörések és bálnavadász hajók közvetítésével, megérkeztek volna, a Gough-szigeten nem éltek emlős ragadozók, így ideális helynek számított az olyan madarak fészkeléséhez, amilyenek az albatroszok.
Az albatroszfiókák jószerivel mozgásképtelenek, és a szülők gyakran hagyják magukra őket kiszolgáltatott helyzetben. A felnőtt madarak ugyanis kénytelenek sokszor hosszú óceáni táplálékkereső utakra indulni. A fiókák nyolc hónapot töltenek a fészekhez kötve, eközben a szülők hozzák nekik az ennivalót.
A gough-szigeti egerek háromszor nagyobbak, mint angol rokonaik, tömegük elérheti a 35 grammot. Az albatroszfiókák tömege akár 10 kg is lehet, és felállva 1 m magasak, azaz 250-szer nagyobbak, mint rágcsáló támadóik. Az egereket azonban nem riasztja el a tagbaszakadt zsákmány, és összeharapdálják az élő fiókákat, amelyek néhány nap alatt elpusztulnak a rajtuk tátongó sebektől. Az RSPB csapata úgy véli, hogy mintegy 700 000 egér él a szigeten, amelyek megtanultak ilyen hátborzongató módon l„Kicsit ahhoz hasonlít a dolog, mintha egy cirmos cica megtámadna egy vízilovat” – nyilatkozta Geoff Hilton, a RSPB vezető kutatója.
Az egerek farkasétvágya katasztrofális lehet a szigetre nézve, amely 20 tengeri madárfajnak ad otthont. A Tristan da Cunha csoport részét képező Gough-szigetet emberek nem lakják, viszont a világ Tristan-albatrosz és atlanti viharfecske populációjának – a leggyakrabban megtámadott madarak – 99 százaléka itt él. A Tristan-albatroszból csupán 2000 szaporodó pár maradt. Hilton szerint, az egerek okozta katasztrofális helyzet évtizedeken belül több faj kihalásához vezethet.
A kutatók beszámolója szerint 2000 és 2001 között 700 000 atlanti viharfecske-fióka – a sziget populációjának mintegy 60 százaléka – pusztult el kitollasodás előtt, feltehetőleg az egerek miatt. Az egerek felelősek évi mintegy 1000 Tristan-albatrosz haláláért is.
Az RSPB támogatást kapott az angol kormánytól további kutatások folytatására a Gough-szigeten, és azért, hogy igyekezzenek kidolgozni valamilyen módszert a további, egerek okozta pusztítások csökkentésére, illetve megszüntetésére
Legalább 204 ember halt meg agyvelőgyulladásban Nepál déli részén június közepe óta, amikor a szúnyogcsípéssel terjedő betegség ismét felütötte fejét a himalájai királyságban – jelentette a nepáli sajtó.
A járványban elhunytak számát a Gorkhapatra című újság közölte az egészségügyi miniszter helyettesét idézve, aki elmondta, hogy a halottakon kívül 1249 személyt fertőzött meg a a szubtrópusi éghajlatú délnyugati országrészben a monszun időszak beköszöntése óta. Az egészségügyi hatóságok bejelentették, hogy rovarirtószerek és szúnyoghálók szétosztását kezdték meg a betegség terjedésének megfékezéséhez.
Hivatalos közlés szerint a tavalyinál sokkal több halott a védőoltások késedelmes beadásával magyarázható. A múlt évi monszunidőszakban hetven halálos áldozatot követelt a járvány.
A szomszédos indiai szövetségi államban, Uttar Pradesben több mint 700 ember, zömében gyermek, halt meg agyvelőgyulladásban a múlt hónapban. Az agyvelőgyulladás az agyállomány súlyos, gyulladásos megbetegedése, am ely az esetek nagy részében az agyburkolatot is érinti. Kórokozói többnyire (szúnyog vagy kullancs által terjesztett) vírusok, de baktériumok, gombák, egysejtűek és férgek is előidézhetik.
Tünetei a fejfájás, hányás, magas láz, tarkómerevség, zavartság, eszméletlen állapot. Gyógyulhat nyom nélkül, sok esetben azonban súlyos maradandó károsodással kell számolni.
Az 1918-19-es spanyolnáthaként emlegetett influenza világjárvány több embert ölt meg, mint az első világháború. Aggasztó hírek érkeznek a Távol-Keletről, miszerint az ott terjedő madárinfluenza hasonló globális katasztrófát okozhat.
Új vírusmutáns megjelenését prognosztizálják már régóta. Az influenzás időszak beköszöntése előtt minden évben szükségszerűen felmerül a kérdés, hogy vajon mikor támad megint egy spanyolnáthához hasonló járvány. Az H5N1-es szerotípusú influenzavírus eddig nem mutatta meg igazi arcát. Lehetséges, hogy a Távol-Keleten már ismert, igen magas halálozású madárinfluenza vírus okozhatja a következő, spanyolnátha súlyosságú világjárványt.
Az 1918-19-es influenzajárványt "spanyolnátha" ("La Grippe") néven említi a történelem. Halálos áldozatainak számát 20-40 millió közöttire becsülik. Egyetlen év alatt több áldozatot szedett, mint a négy évig tartó, 1347-1351-ig tartó, egész Európát sújtó bubópestis járvány vagy maga az I. világháború. Ezzel a spanyolnátha tartja a halálozási világcsúcsot az összes fertőző betegség között.
A spanyolnátha-járványt követően az emberi szervezet valamelyest védetté vált az influenzavírusokkal szemben, ezért a spanyolnáthához hasonló kórokozók nem okozhatnak járványt. Most azonban új vírusmutáció kelt ismét aggodalmat, mely ma még csak a Távol-Keleten szórványosan szedi áldozatait. A vírus terjedése valójában csak madarak és baromfik között terjed járványszerűen. Az ember csak szórványosan betegszik meg. Eddig kevés emberi esetszámot észleltek, de azok halálozási aránya meghaladta az 50%-ot. A szakembereket rendkívül aggasztja az a lehetőség, hogy a madárinfluenza humán kórokozóvá tud alakulni, ezzel egy új, rendkívül fertőző, gyorsan halálhoz vezető új vírus által okozott világjárvány alakulhat ki. A járványveszélytől tartva időről-időre, amikor a madárinfluenza felüti a fejét, számos ázsiai országban tömegesen irtják ki a baromfikat.
1997-ig úgy vélték a madárinfluenza vírus csak a szárnyasokra veszélyes, ekkor azonban kiderült, hogy az szórványos emberi megbetegedéseket is képes okozni.
Ha egy influenzában szenvedő egyén szoros kontaktusba kerül fertőzött szárnyasokkal, fennáll a lehetősége annak, hogy a madárinfluenza vírusával is megfertőződik. Ha a kétféle vírus, tehát a humán és madárvírus azonos gazdaszervezetben találkozik egymással, géncsere lebonyolítására lehetnek képesek. Ettől kezdve az új vírus szinte akadálytalanul terjedhet egyik emberről a másikra.
Egyelőre csak madárról emberre, ha az ember közvetlenül érintkezik a fertőzött madár testnedveivel vagy belélegzi az ürülékük porát. Biztosnak látszik, hogy kellően hőkezelt (főtt vagy sült) szárnyasételekkel a vírus nem terjed. A nyugati járványügyi hatóságok felhívják azonban minden Távol-Keletre utazó figyelmét, hogy kerüljék el azokat a piacokat, ahol szárnyasok kereskedelme is folyik. Bár az érintett országokban rendszeresen szűrik és oltják a szárnyasállományt, nem biztos, hogy ez megfelelő védelmet nyújt embernek és állatnak egyaránt.
Emberekben valódi súlyos influenza klinikai képe bontakozik ki, típusos tünetekkel: magas láz, köhögés, torokfájás, izomfájdalmak, kötőhártya-gyulladás, legsúlyosabb esetben tüdőgyulladás, légzési és keringési elégtelenség.
Az emberi influenza kezelésében használt gyógyszerek lehetnek eredményesek.
A madárinfluenza halálozási aránya magas, egyes források szerint az 50%-ot is elérheti. 1997 óta több kisebb helyi járványról számolt be a tudományos és a publikus média.
Valódi megoldást jelenthet a védőoltás, ennek kifejlesztése azonban beletelik néhány hétbe. A jelenlegi oltóanyagok csak bizonyos valószínűséggel lesznek képesek védettséget adni.
Csak akkor indul vizsgálat, ha szalmonella fertőzés van - mondta el Polesz György, a Pest Megyei Tisztiorvosi Szolgálat sajtóreferense, a piliscsabai óvodai ebéd-kifogással kapcsolatban. A helyi roma önkormányzat elnöke szerint ehetetlen ételt adnak a gyermekek. Baris Jánosné elmondta, hogy kétszer is csótányt találtak az ebédben a konyhások, nemrég lejárt szavatosságú sajtot kaptak a kicsik, port adnak leves helyett és büdös vizet tej helyett. Az önkormányzat és az étkeztetésért felelős cég képviselője szerint, minden az előírások szerint történik, korábban soha nem volt kifogás a minőséggel kapcsolatban. A napi ellátást egy budapesti cég nyerte közbeszerzési pályázaton. 250-280 ovist és napközist látnak el ebéddel.