Szertől Ópusztaszerig

Az, hogy "Pusztaszeren, ősi alkotmánynak keletkeztének egyik történeti nevezetességű színhelyén, országos emlék állíttatása elrendeltessék". Ferenc József az 1870-es években címzetes pusztaszeri apáttá nevezte ki Göndöcs Benedek, gyulai főesperest, felújítván az egykori méltóságot. A közéleti szereplést országgyűlési képviselőként és a főrendi ház tagjaként is felvállaló pap 1882-ben a kor legnevesebb régészével, Rómer Flórissal megkezdte az egykori monostor romjain az ásatásokat, melynek eredményeiről tájékoztatta a képviselőházat is, egyben kérte, hogy emlékpark létesüljön Pusztaszeren. Minthogy a honfoglalás millenniumának megünneplése már napirenden volt a magyar társadalom vezető köreiben, bízott abban hogy nagy érdeklődés és pártolás övezi majd az ügyet. Abban az évben már Szeged is mozgolódott, s saját különleges felelősségéről cikkezett a leendő emlékhely kapcsán.

Az 1896-os Országgyűlés a VIII. tc.-ben rendelte el az ország 7 pontján emlékhely állítását többek között Pusztaszeren a honszerzés ezredik évfordulója alkalmából. Az alapkövet 1896. június 27-én fényes ünnepség közepette helyezték el.

1897-ben egy magát - összejöveteleik napjára és taglétszámukra utalva - "Szombatosok huszonegyes társaságá"-nak nevező csoportosulás elhatározta, hogy kimenvén az Árpád-szoborhoz ünnepséget tartanak neves vendégek és szónokok meghívásával. Az augusztus 8-i eseménynek olyan nagy sikere volt, hogy hagyomány lett belőle. Minden év augusztusában megrendezték az ún. szobor búcsút.

1902-ben új, szegedi székhelyű szervezet alakult Pusztaszeri Árpád Egyesület néven azzal a céllal, hogy ébren tartsa a honszerző iránti kegyeletet és hálát, valamint hogy az apátság romjain felépítsen egy monumentális templomot Árpád tiszteletére. Ám szűkös anyagi lehetőségeik miatt a szobori búcsúk megrendezésén túl csak egy rövid ásatásra futotta a fejedelem halálának ezredik évfordulóján, 1907-ben.

A háború és a tanácsköztársaság erősen visszavetette a Pusztaszer körüli lelkesedést, s csak a trianoni katasztrófa nyomán éledő nacionalizmus motiválta Árpád-kultusz adott neki új lendületet. Különösen 1936-ban, amikor a Pusztaszeri Árpád Egyesület szerződést kötött Pallavicini Alfonz Károly őrgróffal, akinek családja akkor már csaknem másfél százada birtokolta a területet. A szerződés 29,5 hold területet bocsátott haszonbérbe az egyesület rendelkezésére. Ezen a területen hozták létre a Nemzeti Árpád Ligetet. Ásatások indultak, cserkész- és leventetáborokat rendeztek, artézi kutat fúrtak Árpád kútja néven, székely kaput emeltek, emlékmúzeumot terveztek.

A második világháború azonban újra gátat vetett az elképzeléseknek. Az 1945-ös földosztás után, a kommunista időszak legkeményebb éveiben egyáltalán nem lehetett szó megemlékezésekről. Az 56-os forradalom után munkás-paraszt találkozók hirdették a szocialista építkezés eredményeit az Árpád-emlékmű árnyékában.

A jelenlegi emlékpark gondolata 1970-ben született Erdei Ferenc hathatós közreműködésével. Ettől kezdve folyamatosak a feltárások a monostor romjainál. 1974-ben döntöttek Feszty Árpád panorámaképének, a Magyarok bejövetelének restaurálásáról és itteni felállításáról, majd 1978-ban megkezdődött a szabadtéri néprajzi múzeum kialakítása.

Az 1982 óta Nemzeti Történeti Emlékpark néven működő múzeum és kirándulóhely ma - Magyarország leglátogatottabb kiállítóhelyeinek egyikeként - mintegy félszáz látnivalóval várja a látogatókat.

Összeállította: Vogronics László
Forrás: www.opusztaszer.hu