Cím: 1117 Budapest, Budafoki út 183., 223-as szoba
Telefon/fax: +36-1-464-5241
Balogh Istvánné Marika: +36-30-873-4670
E-mail: makosz__kukac__tlt.hu
Ügyfélfogadás: kedd, péntek: 8-12 óráig
Számlaszám: MKB 10300002-20360210-00003285
Adószám: 18054231-2-43
A tartalom megtekintéséhez az Adobe Flash Player szükséges.
Hvg.hu 2007. szeptember 3.
A Földön élő kétéltűek – békák, gőték, szalamandrák és az ún. lábatlan kétéltűek – fele kipusztulhat az elkövetkező ötven évben. Az ide tartozó csaknem hatezer fajnak egyharmadát kifejezetten fenyegetettként tartja nyilván a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) vörös listája, ráadásul mintegy ötszázra tehető ezek közül a kritikusan veszélyeztetett, illetve a vadonban már teljesen kipusztult fajok száma. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy valamennyi állatcsoport közül a kétéltűek a leginkább fenyegetettek.
Nem véletlen, hogy a természetvédelmi szakemberek a szó szoros értelmében kétéltű krízisről beszélnek, amely olyan mértékű fajpusztuláshoz vezethet, amilyenre a dinoszauruszok 65 millió évvel ezelőtti kihalása óta nem volt példa a Föld történetében.
Bár a legtöbb ember számára nem igazán feltűnőek, a kétéltűek – köztük is különösen a békák – igen fontos szerepet töltenek be a természet háztartásában. A tápláléklánc nagy jelentőséggel bíró résztvevői, hiszen rengeteg más állat táplálékául szolgálnak, ők maguk viszont elképesztő mennyiségű rovart fogyasztanak el. Ez a természet egyensúlya szempontjából is igen fontos, de nem mellékes a mezőgazdaság, a növényvédelem szempontjából sem.
A mindannyiunk számára előnyös rovarevés mellett a kétéltűek szerepe a gyógyászatban is kiemelkedő jelentőségű. A legtöbb faj bőre olyan anyagokat tartalmaz, amelyek védelmet nyújtanak számos baktériummal és vírussal szemben. Ezek az anyagok az orvostudomány számára is igen fontosak olyan betegségek gyógyításában, kezelésében, mint amilyen például az AIDS. Mivel számos kétéltű faj fő táplálékát a szúnyogok képezik, ezek az állatok korlátozzák bizonyos betegségek, például a malária terjedését is. Emellett a békák és más kétéltűek fontos kulturális szereppel is bírnak, a hozzájuk kapcsolódó hagyományok, mesék és hiedelmek miatt. Bolygónk tehát biológiailag és kulturális szempontból is barátságtalan hellyé válna nélkülük.
A kétéltűek fennmaradását számos veszély fenyegeti. Ezek közül a legsúlyosabb a természetes élőhelyek csökkenése, de a globális klímaváltozás, a környezet, és ezen belül a vizek szennyezése, valamint az ember által behurcolt idegen fajok is érzékenyen érintik ezeket az élőlényeket. Ráadásul a kétéltűek jóval érzékenyebbek a madaraknál és az emlősöknél. Jelentős veszélyeztető tényezőnek számítanak a rajzóspórás gombák (Chytridiomycota) egyes fajai, amelyek agresszív parazitaként támadják meg a kétéltűeket. A végzetes gombák elterjedése egyértelműen összefüggésben áll az emberi tevékenységgel, ezek a fajok ugyanis a laboratóriumi célokra használt afrikai karmosbékák szállítása során terjedtek el az egész világon. Ráadásul az emberi tevékenység által okozott környezeti stressz sok kétéltűnél csökkenti a gombával szembeni ellenálló képességet.
A kétéltűek fennmaradását fenyegető veszélyeket felismerve a világ vezető természetvédelmi szervezetei, köztük az Állatkertek és Akváriumok Világszövetsége (WAZA), valamint a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) Természetvédelmi Tenyésztési Szakértői Csoportja (CBSG) és Kétéltű Szakértői Csoportja (ASG) életre hívták a „Kétéltű Bárka” (Amphibian Ark) elnevezésű programot, amelynek célja, hogy a világ állatkertjei hozzájáruljanak a veszélyeztetett kétéltűek megmentéséhez.
A „Kétéltű Bárka” program megindítását hivatalosan e hét csütörtökön jelentették be Budapesten, az Állatkertek és Akváriumok Világszövetségének éves konferenciáját lezáró sajtótájékoztatón. Amint a szervezet vezető tisztségviselői, Gordon McGregor Reid, Jeffrey Bonner és Jörg Junhold kifejtették, a program célja egyrészt az, hogy ellenőrzött állatkerti körülmények között szaporítsák a fenyegetett kétéltű fajokat, majd visszatelepítsék őket a szabad természetbe. A programnak része a szabad természetben folyó védelmi programok előmozdítása is, annál is inkább, mivel a visszatelepítés sikeréhez a vadonban jelentkező veszélyeztető tényezők csökkentésére is szükség van. Ezzel együtt a program céljai között szerepel az is, hogy a kormányzatok, politikusok, döntéshozók, illetve a széles nyilvánosság figyelmét is ráirányítsák a kétéltűek fennmaradását fenyegető krízisre.
A „Kétéltű Bárka” program részeként a 2008-as esztendő a „Béka éve” lesz a világ természetvédelmében. A „Béka éve” kampány védnökségét David Attenborough vállalta el. A világszerte ismert természetfilmes és természettudományos író a sajtótájékoztatóra írt levelében a programban való részvételre buzdít:„Az állatkertek és akváriumok egész világot átfogó közössége nagy lelkesedéssel vágott bele ebbe a kihívásba, és az egyes intézmények jelentős erőfeszítéseket tesznek a kétéltűek szaporítását megfelelően szolgáló létesítmények fenntartása érdekében. Ennek végrehajtásához azonban politikai és financiális segítségre van szükség az egész világon. Éppen ezért buzdítom Önöket arra, hogy csatlakozzanak a „Béka éve” globális kampányhoz, melynek fő célja, hogy felkeltse az emberek érdeklődését, és segítsen megérteni azokat a veszélyeket, amelyek a kétéltűek fennmaradását fenyegetik.” – írja levelében David Attenborough.
National Geographic (www.geographic.hu)
Japán tudósok attól tartanak, hogy a patkányok a felelősek az elmúlt két hónapban a baromfifarmokra behurcolt madárinfluenza esetekért, ez pedig azt jelzi, hogy a vírus gyorsabban terjedhet, mint azzal számoltak.
A japán kormány által megbízott specialista csoport, akik megvizsgálták az ország déli részén elterülő Miyazaki és Okayama tartományokban a farmokat, úgy gondolja hogy Kínából származó vadkacsáktól fertőzött rágcsálók lehetnek a hordozói a nagyon virulens H5N1 vírustörzsnek.
Minden farmon találtak hálókat és más lefedést annak érdekében, hogy megóvják a baromfiakat a nagy vándormadarakkal történő érintkezéstől. Három farmon rengeteg elhullott csirkét találtak a csirkeketrecek bejáratától legmesszebb eső területeken, amelyből a felügyelők arra következtettek, hogy a fertőzésnek nem a vadmadarak voltak a közvetlen forrásai.
Tattori (Japán) város Egyetemének egy állatorvos mikrobiológus professzora, aki a szakértők csoportját vezeti, úgy magyarázta: „Lehetséges, hogy kis rágcsálók, mint pl. patkányok, hurcolták be a vírust a csirkeketrecekbe.”
A műveleti egység, amelyet a Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium jelölt ki, kijelentette, hogy a hálók és más akadályok elégségesek a farmokon, hogy távol tartsák a nagy madarakat, mint pl. a kacsák, de nem akadályozhatják meg a nagyon kis állatokat, hogy a csirkék közelébe kerüljenek.
Ha ezek a félelmek beigazolódnak, majdnem lehetetlen lesz a farmerek számára, hogy megelőzzék a hasonló víruskitöréseket – mondta a műveleti egység.
Japán első madárinfluenza esete óta, ebben az évben Kiyotake-ban, a délen lévő Kyushu szigeten, kormányzati tisztviselők több mint 70.000 csirkét vágattak le és tucatnyi farmot helyeztek karantén alá.
A H5N1 vírus arra kényszeríti a hatóságokat, hogy 2003 óta Ázsia-szerte milliónyi csirkét pusztítsanak el. A WHO (World Health Organisation) szerint ez idő alatt 163 ember halálát okozta a vírus világszerte, jóllehet Japánban elhalálozást nem, mindössze egyetlen ember megbetegedését jelentették.
Pesthy Gábor, 2007. június 7.
A kérdést minden részletre kiterjedően nehéz, sőt szinte lehetetlen megválaszolni. Kezdjük azzal, hogy nem csak a csótányok, hanem általában az ízeltlábúak – különösen a rovarok – igen kitűnően alkalmazkodnak egészen szélsőséges környezetekhez is. A csótányok talán azért kerülnek jobban a figyelem előterébe, mert a városlakó ember már régóta próbál megszabadulni tőlük, mindez ideig kevés sikerrel. A csótányok szívósságát az a közszájon forgó mondás is alátámasztani látszik, miszerint egy esetleges nukleáris világégést csak a csótányok élnének túl.
A csótányok nagy időelőnyben vannak velünk szemben. E rovarok mintegy 350 millió éve, még a karbon időszakban kezdték meg evolúciós fejlődésüket. E hosszú idő alatt szinte tökélyre fejlesztették a túlélési technikájukat. Ma mintegy 3500 fajuk létezik, de közülük csak néhány közismert kártevő. Ilyen például hazánkban a szinte mindenki által látott (és utált) közönséges vagy konyhai csótány (Blatta orientalis), a német csótány (Blattella germanica) és a nálunk ritkább amerikai csótány (Periplaneta americana).
A fürdőszobában és a konyhában is fölbukkanó német csótány egyetlen nősténye évente elméletileg 35000 utódot is világra hozhat. Ez a termékenység óriási evolúciós előny. Minél több utódot hoz világra, annál nagyobb az esély, hogy lesz közöttük olyan, amely ellenáll a környezeti veszélyeknek, így például azoknak a mérgeknek, amellyel megpróbálunk megszabadulni e kellemetlen lakótárstól.
A csótány rendkívül igénytelen. Noha meleg vidékekről származik, meglehetősen jól alkalmazkodott a hűvösebb éghajlathoz is. Természetesen itt is igyekszik jó meleg, nyirkos, zárt helyen átvészelni a telet. Ideális élőhelyet talált a sokemeletes lakótelepi házakban.
Mindenevő. A morzsáktól a fogkrémig, a ragasztótól a hajszálig mindent elfogyaszt, de sokáig bírja a koplalást is.
Lapos testével a legkisebb résekben el tud bújni. Éjszakai, fénykerülő életmódjával elkerüli a legtöbb természetes ellenségét. Ráadásul – méretéhez képest – igen gyors, sebessége eléri a 0,8 métert másodpercenként. Mozgásirányát is gyakran változtatja, ami szintén megnehezíti az elfogását.
Az is tény, hogy sokkal ellenállóbb a radioaktív sugárzásnak, mint az ember, de ezzel nem áll egyedül a rovarok között. Az ecetmuslicának például meg sem kottyan a csótányt már rég elpusztító, halálos sugárzás.
A csótány életrevalóságát Roger Gold amerikai entomológus szavai is alátámasztják: „Az utolsó élőlény a bolygón egy sziklán zuzmót eddegélő csótány lesz.”
Techletters, 2007. július 29.
Az Amerikai Egyesült Államokban három ember lelte halálát foszfid tartalmú gázosítószer miatt az elmúlt években. Ezek a tragédiák a Phostoxin© nevű, tiltott, szilárd gázosítószer illegális használata miatt történtek meg. A tiltott gázosítószerek nem hozzáértő felhasználók kezébe kerülve, illegálisan kerültek felhasználásra kártevők irtása céljából magánházaknál.
A Phostoxin (aluminium foszfid) gázosítószer használata tiltott. Nem engedélyezett otthoni kártevőirtás céljára és a nyilvánosság számára nem áll rendelkezésre. Csak engedéllyel rendelkező szállítók és felhasználók juthatnak hozzá a termékhez. Gázosítószerként használják ipari telepeken, mint pl. gabonatárolók, raktárak, valamint föld alatti életmódot folytató rágcsálók és vakondok ellen.
2007 júliusában Lubbock városban (Texas) egy család megpróbálta megszabadítani otthonát a svábbogaraktól, a Phostoxin professzionális gázosítószert használva. A szert egy ismerősüktől kapták, és a használatát nem ellenőrizte minősített felhasználó. A szer megölt egy éppen járni kezdő gyermeket és megbetegített négy felnőttet.
A Phostoxin pellet dél körül került kihelyezésre ház négy pontján. A következő reggelre mindenki légzési nehézségekkel küzdött. Két felnőttet kezelés után elengedtek, azonban egy 56 és egy 58 éves asszonyt kórházba vittek, a kisgyermeket pedig saját hányadékában, holtan találták.
A férfit, aki a Phostoxint adta a családnak, bűnvádi eljárás alá helyezték.
Alabamában hasonló tragédia történt, amikor a Phostoxint egyszerűen otthonuk padlójára helyezte egy 30 éves férfi és egy 75 éves idős hölgy. Mindketten meghaltak. A szert nyilvánvalóan illegálisan, egy helyi boltban vásárolták.
Ilyen és hasonló tragédiák mutatnak rá ezeknek az igen veszélyes gázosítószereknek a használata és birtoklása betiltásának fontosságára, mivel ezek az esetek az okai a megengedett gázosítószerek szükséges használatától való rettegésnek.
Fumigants & Pheromones 85. szám, 2007 ősz
2007. szeptember 17-21. között, 191 ország részvételével, a Montreal Protocol rendezvény során új megállapodást írtak alá a methyl bromid szabályozása tárgyában:
Az Egyesült Államok 19.5 %-os mentességet kért a methyl bromid használatára. A mennyiségi mentességre vonatkozó kérelem az 1995 - 98 között használt methyl bromid un. bázismennyisége alapján került meghatározásra. Most, a Methyl Bromid Műszaki Opciós Bizottság ezt a mentességet jelentősen, 13 %-al csökkentette. Az így felhasználható methyl bromid, a bázismennyiséghez képest 16.9 %-ra csökkent. A csökkentés jelentős előrelépést jelent abban a folyamatban, amely életképes és gazdaságos alternatívák keresését szorgalmazza a methyl bromid kiváltásában.
RTL Klub Híradó, 2007. 11. 17.
Bezárták New York egyik legismertebb luxuséttermét az egészségügyi hatóságok. A szakemberek kétszer is ellenőrizték a helyet, és igencsak megdöbbentek a háttérben uralkodó állapotok miatt. Élő egereket és egérürüléket találtak, csótányok szaladgáltak mindenfelé, miközben muslicák és legyek döngtek a vendégektől elzárt helyiségekben.
A New York-i étterem arról vált ismertté, hogy ott árulják a világ legdrágább desszertjét. A különlegességért mintegy 25 ezer dollárt kell leszurkolni, amely így a rekordok könyvébe is bekerült. A vendéglő vezetése azt ígéri, hogy mihamarabb javítanak a helyzeten, hogy újra kinyithassanak.
Pest Control News October
A lengyel onet.pl internetes oldal szerint Luoyang (Kína) város hatósága újszerű stratégiát eszelt ki a helyi lakosok közegészségének és higiénéjének támogatására. 2007 júliusa óta arra bíztatják a lakosságot, fogjanak annyi legyet, amennyit csak bírnak, és vigyék be a hatóság irodájába. Cserébe 1000 Yen-t (kb. 22.000,- Ft) kapnak 200 döglött légyért. A hatóság egyik szóvivője kijelentette, úgy gondolják ez a legjobb módja annak, hogy ösztönözzék a lakókat, szenteljenek több figyelmet környezetüknek. Mindazonáltal, nem mindenki örül az új kampánynak. Kritikusok úgy gondolják, hogy a döglött legyekért osztogatott pénz helyett inkább arról kellene meggyőzni a lakosságot, hogy tegyenek a város tisztaságáért, így a legyek nem szaporodnának.
Pest Control News October
Az Independent című újság szerint a trópusi vírus, amely számos megbetegedést és hatalmas pánikot okozott az Indiai Óceán szigetein, megérkezett Európába.
Olaszország Egészségügyi Minisztériuma megerősítette a Chikungunya vírus kitörését Emilia Romagna tartományban. A régió két városából 151 megbetegedést jelentettek 2007 július 4-e és szeptember 3-a között. 11 beteg került kórházba; egy meghalt.
A vírus terjesztője az Aedes albopictus szúnyog, amely előfordul Észak-Európában.
Az European Centre for Disease Control and Prevention – ECDC (Európai Betegségkezelő és Megelőzési Központ) figyelmeztette az Emilia Romagna tartományba utazókat, hogy használjanak rovarriasztó szereket és aludjanak szúnyogháló alatt. A terhes nőknek és a krónikus betegségben szenvedőknek azt tanácsolták, forduljanak tanácsért szakorvoshoz az utazás előtt.
A vírus kitöréséért egy Indiából - ahol több mint 1,4 millió Chikungunya gyanús esetet jegyeztek fel 2006-ban – a szubkontinensre hazatérő turistát okoltak.
A vírus az Indiai Óceánban fekvő La Réunion szigeten okozott pánikot 2005 – 2006-ban, ahol a lakosság negyede, 180.000 ember fertőződött meg és majdnem százan meg is haltak. Mauritius, Madagaszkár és a Seychelles szigetek szintén esetek ezreit jelentette. A vírus tünetei: láz, izomfájdalom, kötőhártya-gyulladás, fül- és orrvérzés. A fertőzés általában 3-5 napig tart és a legtöbb páciens néhány hét után teljesen meggyógyul, de kb. minden tizediknél krónikus fájdalmak, végtagmerevség és duzzanat marad hátra.
Az Aedes albopictus szúnyog nappal is csíp, bár pirkadatkor és alkonyatkor a leaktívabb. Ugyanez a faj közvetíti a dengue lázat a trópusokon. 2007-ben 133 külföldről az Egyesült Királyságba hazatérő ember fertőződött meg a Chikungunya vírussal.
National Geographic Online
A tudósok génmódosítással véget vetettek az egerek és a macskák között fennálló ősi ellenségeskedésnek.
Japán tudósok szerint az általuk újonnan előállított, génmódosított egerek nem mutatnak félelmi reakciót macskák jelenlétében. A módosított egerek más megvilágításba helyezhetik az emlősök viselkedését.
A Tokiói Egyetem kutatói beszámoltak arról, hogy genetikai manipulációval sikeresen kikapcsolták az egérnek azt az ösztönös viselkedését, hogy elbújjon, amint megérzi a macska szagát vagy észleli a jelenlétét. Ez azt bizonyítja, hogy a félelmi reakció genetikailag kódolt és nem tanult, ahogy általában hitték.
„Természetes körülmények között az egerek rettegnek a macskától, és már a szagának megérzésekor pánikba esnek és elmenekülnek, ha tehetik. Azok az egerek azonban, amelyeknek génsebészeti eljárással eltávolítottuk bizonyos nazális sejtjeit, nem mutatnak semmilyen félelmet” – mondja a kutatás vezetője, Ko Kobajakava. – „Az egerek odamennek a macskához, sőt még hozzá is bújnak és játszanak vele.”
Még a kutatókat is meglepte annak fölfedezése, hogy a félelem genetikailag meghatározott, és nem a születés után tanulják meg az állatok, hogy félni kell a ragadozótól – ahogy korábban gondolták.
Az eredmények arra utalnak, hogy az ember undorodása a veszélyes szagoktól, amilyen például a romlott ételeké, szintén genetikailag meghatározott lehet, állítja Kobajakava. A kutatók eredményeiket a Nature tudományos folyóirat legfrissebb számában publikálták.
Népszabadság, 2008. január 16.
Átvizsgáltak minden Magyarországról vett uborkásüveget a szlovén Mercator boltokban. Karácsony előtt egérlábakat találtak a magyar savanyú uborkák között. Míg az üzlethálózat az állat további részeit keresi, mi megpróbáltuk felderíteni az egér előéletét.
Egy gyanútlan ljubljanai hölgy csak otthon vette észre, hogy a karácsonyi asztalra szánt magyar savanyú uborkák között mi van még a befőttesüvegben. Azonnal fényképeket készített róla, majd e-mailben értesítette az esetről a 24ur.com internetes újságot, amely közölte a képet.
A magyar egérlábakról január elején a legtöbb szlovén újság hírt adott. A Mercator azonnal bocsánatot kért a felháborodott vásárlótól, bár a legnagyobb szlovén élelmiszer-forgalmazó vállalat az első körben még az sem zárta ki, hogy netán valamiféle provokációról van szó. Az egeres üveg azonban felbontatlanul előkerült. A hatósági vizsgálatok pedig azt állapították meg, hogy tényleg egér maradványai úsznak az uborkák között. Az Egészségvédelmi Intézet szerint a konzerváló hőkezelés miatt fertőzéstől nem kell tartani. Mindezt hétköznapi esetnek tartja az intézet, időnként ugyanis előfordul, hogy az uborkákat szállító futószalagra feljut például egy egér. Az ilyen "baleset" szinte kikerülhetetlen, szigorúbb minőségellenőrzéssel is csak az esetek egy része szűrhető ki. Mivel az inkriminált állatnak csak a lábai kerültek elő, egyéb testrészeit további üvegekben kell megkeresni - mondta a szlovén Egészségvédelmi Intézet munkatársa.
A Mercator azonnal levette a polcairól a magyar üvegeket, és megkezdte azok átvizsgálását. Az egérlábak mellé további bizonyítékokat is próbálnak gyűjteni, mert perre készülnek a magyar szállító, Horker Kft. ellen.
Horváth Norbert, a Győr melletti Koroncón található családi vállalkozás egyik vezetője kérdésünkre elmondta, hogy ez az uborkaszállítmány valójában nem a saját termékük. A Mercator teljes megrendelésének csak vásárolt áruval tudtak eleget tenni, az egérlábas üvegek tehát az ország másik feléből, Debrecenből érkeztek meg Győrbe. „Szerencsére minden üvegen van egy nyomonkövethetőségi kódszám, ami alapján egyértelmű helyzet” - magyarázta Horváth Norbert. Az uborkát gyártó Parmen Kft. annyit válaszolt Horváthék levelére: nem foglalkoznak az üggyel. (Széll István ügyvezető az írásban feltett kérdésekre nem válaszolt.)
A Mercatornál azt mondják, mindenképp elégtételt kérnek a Horkertől. És kétszer meggondolják, mikor rendelnek legközelebb magyar uborkát.
National Geographic Online 2008. január 17.
A pestis, amely hajdanán a kétharmadára apasztotta a középkori Európa népességét, ismét öl, ami felett nem hunyhatunk szemet - figyelmeztetnek brit tudósok.
A kór az elmúlt húsz év során világszerte mintegy 100-200 halálos áldozatot követelt. Ma olyan országokban - elsősorban afrikaiakban - tűnik fel, ahol mindeddig nem kellett tartani tőle - állítja a Liverpooli Egyetem Michael Begon ökológus által vezetett kutatócsoportja.
A Yersinia pestis baktérium által okozott bubópestist fertőzött rágcsálókon élő bolhák terjesztik, míg másik válfaja, a tüdőpestis emberről emberre cseppfertőzéssel terjed.
„Noha a megbetegedések aránya manapság meglehetősen alacsony, hiba volna figyelmen kívül hagyni a bubópestis fenyegetését a mai emberiségre, mivel a kórokozó természeténél fogva alkalmazkodó, gyorsan terjed, a betegség gyors lefolyású és kezeletlenül most is halálos" - áll a Public Library of Science (PloS) Medicine című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban.
A rágcsálók gyakorlatilag kiirthatatlanok, a világon bárhová eljutnak, így folyamatos veszélyt jelentenek. A kór mindkét változata antibiotikus kezelés nélkül néhány nap alatt halált okozhat.
A tanulmány szerint „a pestis hosszú idő után most először ismét felszálló ágban van, és Afrikában nagyobb fertőzéseket is tapasztalunk". Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) évente 1000-3000 megbetegedést regisztrált az utóbbi öt évben, elsősorban Madagaszkáron, Tanzániában, Mozambikban, Malawiban, Ugandában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Az Egyesült Államokban is évente 10-20 esetben előfordul.
E számoknál még ijesztőbb, hogy a XX. század viszonylagos inaktivitása után most egyre többször fordul elő tömeges fertőzés. Legutóbb 2006-ban a Kongói Demokratikus Köztársaságban ütötte fel a fejét a tüdőpestis több száz esettel.
A fekete halál (nevét a beteg testén kialakuló feketés színű nedvedző daganatokról kapta) magas lázzal és súlyos hányással jár. A tüdőpestis esetében a tünetek hasonlók, de daganatok nem alakulnak ki.
Begon és csoportja annak a lehetőségét kutatta, hogy milyen módszerekkel előzhető meg a kór a veszélyeztetett térségekben, ahol sokszor hiányoznak az életmentő gyógyszerek, és ahol esetleg a pestist biológiai fegyverként is bevethetik.
„Ismert, hogy a pestist a történelem során már használták tömegpusztító fegyverként: a középkorban fertőző halottakat lőttek be kővetőkkel ostromlott várakba, idővel repülőgépről fertőzött bolhákat dobtak városokra, vagy kifinomult módszerrel aeroszol formájában vetették be" - írják a szakértők tanulmányukban.
Today’s Technician, 2008. január
A Tesco tulajdonában lévő „One Stop Stores” áruházat nemrégiben 36.000 GBP (kb. 12,5 mFt) büntetés és 5.215 GBP (kb. 1,8 mFt) perköltség megfizetésére kötelezték az élelmiszerbiztonsági törvény öt rendbeli – többek között patkányfertőzöttség – megsértéséért Basingstone városban (U.K.).
Az ellenőrzések során a raktárban tárolt árucikkeken patkányrágás nyomait, valamint a falban nagy lyukakat találtak, az épület külső falánál patkányok szaladgáltak és néhány esetben nem volt kitakarítva az épület. Az ellenőrzést végző személy 15 különböző szerződött kártevőirtótól talált feljegyzést arra vonatkozóan, hogy „sürgősen lépéseket kell tenni a kártevők ellen”, de a megismételt ellenőrzés során ugyanez a személy azt tapasztalta, hogy három vekni kenyeret részben megrágtak a patkányok, és a rákövetkező napon történt újabb látogatása alkalmával sem tapasztalta, hogy a problémát megoldották volna.
Az üzlet vezetője beleegyezett, hogy önként bezárja az üzletet két napra, ezalatt orvosolják a problémát.
A bíróság előtt a „One Stop Stores” cég beismerte bűnösségét és ígéretet tettek arra, hogy megteszik a megfelelő lépéseket és hasonló törvényszegés nem fog a jövőben előfordulni.
Basingstone városában eddig ez volt a legnagyobb büntetés, amelyet kiszabtak.