A „Szolgáltatási direktiva”-ról

Az irányelv alapvető célja, hogy biztosítsa a szolgáltatásoknak az Európai Unió alapszerződéseiben garantált szabad áramlását, vagyis azt, hogy bármely, az EU-ban bejegyzett cég korlátozások nélkül nyújthasson szolgáltatásokat bármely uniós államban. Az alapelv tehát nem volt kérdéses, az viszont igen, hogy a gyakorlatban mely területekre ne terjedjen ki a szolgáltatások áramlását könnyítő jogszabály. A most elfogadott módosítások tehát elsősorban a kivételekről szólnak.

A két legnagyobb EP-frakció, a néppárti és a szocialista korábban megegyezésre jutott az irányelvvel kapcsolatos vitás kérdések többségében. Az első olvasatban elfogadott szöveg többé-kevésbé ezt a kompromisszumot követi. Ennek megfelelően a szolgáltatás helyének megfelelő állam korlátozhatja majd a szolgáltató tevékenységét, ha veszélyeztetve látja köz- és szociális biztonságát, közrendjét, illetve környezetvédelmi, közegészségügyi kifogásokat támaszt. Az elfogadott verzió szerint nem korlátozhatnák viszont a szolgáltatót fogyasztóvédelmi, szociálpolitikai érvek alapján.

Az irányelv nem érintheti a szociális jóléti célú szolgáltatásokat, a szociális lakások finanszírozását, az azzal kapcsolatos segélyezési rendszert, a családok és a fiatalok támogatását célzó gyermekgondozási és családi szolgáltatásokat, valamint "a tipikusan jóléti célokat szolgáló oktatási és kulturális szolgáltatásokat".

Nem lesz hatályos a jogszabály az ideiglenes munkaközvetítő ügynökségekre, a kikötői, a biztonsági és a közlekedési szolgáltatásokra, utóbbiba beleértve a városi tömegközlekedést, a taxikat és a mentőszolgálatokat.

Az irányelv nem foglalkozik az állami vagy magánszervezetek részére fenntartott általános gazdasági érdekű szolgáltatások liberalizációjával, az állami szolgáltató szervezetek privatizációjával, a szolgáltatói monopóliumok felszámolásával, a tagállamok által nyújtott állami támogatásokkal. "Az irányelv nem érinti az egyes tagállamoknak azt a szabadságát, hogy a közösségi szabályokkal összhangban meghatározzák, mit tekintenek általános gazdasági érdekű szolgáltatásoknak, hogyan kell e szolgáltatásokat megszervezni és finanszírozni, és milyen egyedi kötelezettségek vonatkozzanak rájuk" - áll az elfogadott szövegben.

Az irányelv nem érinthetné a tagállamok büntetőjogi, társadalombiztosítási és munkaügyi ("például a foglalkoztatási feltételekkel kapcsolatos, többek között a munkaegészségügyi és munkabiztonsági, valamint a munkáltatók és a munkavállalók közötti kapcsolatokra vonatkozó jogszabályi vagy szerződéses előírások") szabályozását. A szövegtervezet szerint "az irányelv teljes mértékben tiszteletben tartja a kollektív szerződésekkel kapcsolatos tárgyalásokhoz, a kollektív szerződések megkötéséhez, kibővítéséhez és érvényesítéséhez való jogot, valamint a sztrájkhoz és a szervezett fellépéshez való jogot a tagállamok ipari kapcsolatait szabályozó rendelkezéseknek megfelelően".

Nem terjed ki a jogszabály sem az állami, sem a magánkézben lévő egészségügyi intézmények által nyújtott szolgáltatásokra. "Az egészségügy kizárása az irányelv hatálya alól azokra az egészségügyi szakemberek által a betegeknek nyújtott szolgáltatásokra terjed ki, amelyek a betegek egészségügyi állapotának értékelésére, fenntartására vagy javítására irányulnak, és a szolgáltatás nyújtása szerinti tagállamban az említett tevékenységeket a szabályozott foglalkozások számára tartják fenn" - fogalmaz a szöveg.

Az EP törölte a tervezetből a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó részeket. Az indokolás szerint ugyanis az eredeti bizottsági javaslat "a szolgáltatás nyújtása szerinti tagállamoknak megtiltja, hogy a szolgáltatókat olyan kötelezettségek hatálya alá rendeljék, amelyek a szóban forgó tagállamok felügyeleti szervei szempontjából lényegesek. Ilyenformán pedig ez az irányelv lényegesen csökkenti a szóban forgó tagállamok által lefolytatott munkaügyi ellenőrzések hatékonyságát."

Az irányelv nem vonatkozik az „általános gazdasági érdekű szolgáltatások liberalizálására, sem az ilyen szolgáltatásokat nyújtó közjogi szervezetek privatizálására". A jogszabály ezen túl "nem sérti a kulturális vagy nyelvi sokszínűség, illetve a média pluralizmusának védelme vagy előmozdítása érdekében hozott közösségi vagy nemzeti intézkedéseket".

Már az EB javaslatában is kivették a majdani irányelv hatálya alól a pénzügyi és szállítási szolgáltatásokat (utóbbiaknál kivéve az emberi maradványok és pénz szállítását), valamint az elektronikus kommunikációt. Nem terjed ki a jogszabály a jogi, egészségügyi, audiovizuális szolgáltatásokra és a szerencsejátékokra, valamint például "a közhivatalt betöltők által végzett közokirat-kiállítási és hitelesítési tevékenységre sem".

forrás: Európai Parlament - sajtószolgálat, EurActiv
euractiv.hu