Cím: 1117 Budapest, Budafoki út 183., 223-as szoba
Telefon/fax: +36-1-464-5241
Balogh Istvánné Marika: +36-30-873-4670
E-mail: makosz__kukac__tlt.hu
Ügyfélfogadás: kedd, péntek: 8-12 óráig
Számlaszám: MKB 10300002-20360210-00003285
Adószám: 18054231-2-43
A tartalom megtekintéséhez az Adobe Flash Player szükséges.
Népszabadság, 2007. január 4.
Az elmúlt napokban soron kívül elvégzett hatósági boncolás eredménye szerint rágcsálóirtó szertől származó mérgezésben halt meg egy négyéves kisfiú 2006. december 23-án Kisszálláson. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság gondatlanságból elkövetett emberölés vétségének alapos gyanúja miatt indított ismeretlen tettes ellen büntetőeljárást.
D. Krisztián, aki édesanyjával és nagymamájával élt egy tanyán, december 22-én lett rosszul, de hozzátartozói gyomorrontásra gyanakodtak. Mivel állapota nem javult, édesanyja másnap a közeli benzinkútról hívott mentőt Kiskunhalasról, ám mire azok a helyszínre értek, a kisfiú meghalt. Az elsődleges szemle után a nyomozók rágcsálóirtószer mérgezésre gyanakodtak, mivel a hatóanyag megtalálható volt a lakótérben.
Nyikos Tamás rendőrségi szóvívő elmondta: a nyomozó hatóság vizsgálja, hogy az adott időpontban ki ügyelt a kisfiúra, a rágcsálóirtó szert megfelelően használták-e, illetve, ha a gyermek korábban orvoshoz kerül, megmenthették volna-e az életét.
Zsaru, 2007/2.
Nem tudják még a zsaruk, honnan szerezte a nagymama a mérget, amelytől négyéves unokája karácsony előtt meghalt. Egy biztos, abból az anyagból, amiből nála egy kilót találtak a helyszínelők, egyetlen magánszemélynél sem lehet egy gramm sem.
Nem nyelt le patkánymérget a négyéves kisszállási D. Krisztián. Nem is tehette, mert patkányméregből egy mákszemnyi sem volt a lakásban. A kisfiú mégis mérgezés miatt vesztette életét. A boncolás során a gyomrában nem találtak semmilyen gyilkos anyagot, ezért az orvos szakértők szerint belélegzés útján kerülhetett a szervezetébe méreg.
Tragikus ünnep
A kisfiú nagyon készült a karácsonyra. December elején, három héttel az ünnepek előtt költözött be anyjával és nagymamájával kisszállási albérletükbe. Már az ünnepi fenyőfát is feldíszítették, amikor rosszul lett.
– Tudtam, hogy nem ehetett meg semmit, amit nem én adtam elé, soha semmit nem vett fel a földről, még egy lehullott cukorkát sem – sírta el magát a gyászoló anya, L. Andrea.
– Persze a nagy karácsonyi készülődésben, sütésben-főzésben rendesen torkoskodott, belekóstolt a süteményekbe, krémekbe, mindenbe, azt hittem, ezért lett rosszul. Egy napja panaszkodott, hogy fáj a hasa, diétára fogtam, hiszen máskor is volt már ilyen, de hamar átszaladt rajta. Akkor döbbentünk rá, hogy valami nagyobb baj lehet, amikor hányni kezdett, először reggel, aztán aludt egyet, de szenteste előtti éjszaka folytatódott a rosszullét, ráadásul alig tudott magáról. A barátom, J. János azonnal orvosért rohant, az orvos mentőt hívott, együtt majdnem egy órán át küszködtek a kisfiam életéért, de nem sikerült megmenteni, ott halt meg a szobában, a karácsonyfa tövében, a becsomagolt ajándékai mellett.
Végzetes lelet
A rendőrség közigazgatási eljárás keretében kezdte meg a vizsgálatot a rendkívüli haláleset ügyében. Elrendelték az igazságügyi orvos szakértői boncolását, hogy megkeressék a halál okát.
– Az elsőként a beteghez érkező háziorvos is elmondta, majd jegyzőkönyvbe is rögzítette, hogy a beteg állapotát látván felmerülhet a mérgezés gyanúja – lapozza fel az aktákat Polyák Zsolt százados, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozó osztályának megbízott vezetője. – A szomszédok pletykái alapján több sajtóorgánumban is megjelent, hogy a gyermek patkánymérget evett, de ez nem felel meg a valóságnak, mert ilyen anyagot sem a szervezetében, sem a lakásban nem találtunk, ráadásul a háztartási használatra gyártott patkánymérgek belélegezve nem halálosak, márpedig a szakértői vélemény szerint a káros anyag a levegővel jutott be a gyermek testébe.
A gyásztól sújtott, azóta is orvosi kezelés alatt álló, nyugtatókkal kezelt anya ráadásul nem tudott választ adni arra, hogyan juthatott ilyen hatású méreg közelébe gyermeke, állította, nem volt a lakásban ilyen szer. A helyszínelést végző zsaruk azonban mind a lakásban, mind az udvaron, a mellékhelyiségek közelében találtak nyomokban egy általuk sem ismert, szürke, kellemetlen szagú port, amiről egyértelműen látszott, hogy nem patkányméreg - azt veszélyessége, a balesetek elkerülése miatt élénk színű anyagból gyártják -, mégsem véletlenül kerülhetett oda.
Ipari gyilkoló
Amikor a szintén a házban lakó nagymama meglátta, mit is nézegetnek a rendőrök, jelentkezett náluk, hogy a port ő szórta szét, mert hallotta, hogy sok az egér a rég nem használt lakás környékén, azokat akarta elpusztítani. Mivel a bolti mérgekben nem bízott, egy ismerősét kérte meg valami hatásos szer beszerzésére, aki nem tudni honnan, de hozott is egy doboznyi anyagot. Csak annyit mondott, óvatosan bánjanak vele. A méreg kis labdacsok formájában volt, ezeket törte össze lapáttal a nagymama, mert a golyócskákat nagynak találta egy egér számára, meg úgy gondolta, ha porosítja a szert, akkor hatásosabb lesz. - Amikor a nagymama a padlásról előszedte a még megmaradt mérget, a velünk lévő szakértőben egy pillanatra megállt az ütő, mindenkit elzavart a környékről, védőruhás szakembereket hívatott, mi több, a lakást lezáratta, azt azóta sem használhatja senki - veszi vissza a szót az osztályvezető. - A méreg egy Detia nevezetű anyag, amit csak ipari használatra engedélyeznek, mezőgazdasági termékraktárak rovarmentesítésére, illetve az üres raktárak, silók fertőtlenítésére. Egy dobozban 999 darab labdacs formájú, 3 grammos méregadag van, termény - gabona - fertőtlenítésekor 4-8 darabot használnak tonnánként, üres raktár esetében pedig félgrammnyi méreggel számolnak köbméterenként, ez az anyag ugyanis a levegőben is terjed, ott is tisztít. Rendkívül veszélyes, csak védőruházattal, gázmaszkkal lehet vele dolgozni, egyszázalékos levegőkoncentráció is halálos lehet. Egy ekkora dózissal, ami a nagymamánál, illetve eldugva a padláson volt, egy falut ki lehetett volna irtani, nem is beszélve arról, ha véletlenül olyan zárt helyiségbe kerül, ahol több száz ember van.
A zsaruk most azt próbálják meg felkutatni, honnan, kitől kerülhetett a gyilkos szer a nagymamához. Ezt a mérget csak egészségügyi gázmesteri képesítéssel rendelkező ember használhatja, csak olyan férhetett hozzá, aki ilyen körben mozog, hiszen a Detia nem kapható kiskereskedelmi forgalomban. Zárt méregraktárban, biztonságos körülmények között kell tárolni, és minden egyes gramm kiadásakor méregkönyvben, naplóban kell rögzíteni, hogy hol, mikor, ki, hová helyezett ki belőle egy adagot. A zsaruk szerint a mérget valahonnan ellopták, úgy került feketén az emberekhez, nincs kizárva, hogy többdoboznyi is van még házaknál a Kiskunságban. Ez azért is veszélyes, mert a tragédia miatt valószínűleg többen megszabadultak a méregtől, de nem szabályosan, hanem csak úgy kidobták valahová a szemétbe vagy az erdőbe. Éppen ezért fontos, hogy a rendőrök megtalálják a méreg forrását, eladóját, akire súlyos börtönévek várhatnak.
Mások is rosszul lettek
Híre mehetett Kisszállás környékén, hogy van valakinek egy szupererős szere rágcsálók ellen, csak azt nem kalkulálták bele, hogy emberre is veszélyes. Ha Krisztián halálával nem tűnik fel az orvosnak, hogy valami nincs rendben, az egész család, a szomszédok is meghalhattak volna ennyi anyagtól. Mint utóbb kiderült, a gyermek mellett mások is rosszul lettek, de ők is karácsonyi gyomorrontásra gyanakodtak.
RTL Klub Híradó, 2007. február 4.
Szokatlan módját választotta a pénzkeresetnek egy 44 éves debreceni férfi. Eddig csaknem 250-szer verte át az embereket azzal, hogy rágcsáló- és rovarirtást végzett szappanos vízzel. Az engedély nélküli ál-rovarírtó az egész országban megfordult, tevékenységéről még hamis számlát is adott alkalmi megrendelőinek.
Az ál-rovarirtó tavaly ősszel járt Klinyecz Miklós nyírmadai sörözőjében. A magabiztos, rendezett külsejű férfi néhány ezer forintot kért a kártevők irtásért.
„Mondta, hogy ő nagyon olcsón dolgozik, és meg is csinálja az egészet öt perc alatt. Én mondtam, hogy ehhez tervrajzot kell készíteni, szerződés, igazolvány kell hozzá. Azt mondta, van nála minden a kocsiban” – mondta Klinyecz Miklós vendéglős.
A férfi aznap még további négy nyírmadai sörözőt, illetve boltot keresett fel - hiába. A helybeliek bizalmatlanok voltak, mert néhány évvel korábban próbálkoztak már hasonló trükkel a községben. Az ál-rovarirtót végül a vásárosnaményi rendőrök fogták el.
„Alkalomadtán általában 6 és 12 ezer forint közötti pénzösszegeket kért. Magabiztos fellépésének köszönhetően tudta becsapni áldozatait” – mondta Bakó Zsolt, a Vásárosnaményi Rendőrkapitányság őrnagya.
Az ál-rovarirtó Kelet-Magyarország, Budapest és a Balaton-parti települések mellett a Dél-Dunántúlon is több presszóban megfordult sárga színű permetezőjével. Hamis számlákat is adott, a rendőrök eddig csaknem 250 esetről tudnak. A kicsalt összeg pedig mintegy 2 millió forintra rúg. A nyomozásban országszerte összesen 35 rendőrkapitányság érintett.
Az ál-rovarirtó ügyében jelenleg is nyomoz a rendőrség. Úgy tudjuk, hogy a férfi jól keresett ezzel a tevékenységgel. Volt olyan nap, hogy 10-12 számlát is megírt, több mint 120 ezer forintról.
HVG 2007. február 24.
A hangyák, robbanóanyagok, rákbetegség és sok más kiszaglására képzett kutyák köré jövedelmező új szolgáltatási ág épült Amerikában.
Honey, a frissen kiképzett barna-fehér beagle új munkatárs a Dayton környékén 1937-ben alapított A-Abel Exterminating Co. patinás rovarirtó cégnél. Egyetlen, mintegy hatvanperces látogatása egy családi házban 165 dollárba kerül, egy szakmunkás tarifájának több mint kétszeresébe. De így is megéri: egy beagle 90 százalék fölötti valószínűséggel találja meg a veszélyes termeszhangyát, míg az emberek különféle eszközökkel és vegyszerekkel is csak 30 százalék körüli eredményt produkálnak.
A szapora és agresszív farágó hangyák becslések szerint évi 750 millió dolláros kárt okoznak az Egyesült Államokban, ahol a házak többsége könnyűszerkezetes faépület. Az egyik első termeszdetektív kutya, Sidney 1984-ben New York államban állt munkába, évi 15 ezer dollárért lízingelték kaliforniai kiképzőjétől. Alkalmazója nagy elégedettségére eddig egyszer sem kellett hozzányúlni ahhoz az 500 ezer dolláros biztosítási alaphoz, amelyet arra az esetre hoztak létre, ha hangyásan hagyná a házat.
Ma már egyre több államban vetik be a hatszáz és ezer óra közti kiképzési programban edződött négylábúakat, többnyire beagle-ket, amelyek 10 ezer dollár körüli áron vásárolhatóak meg, akár interneten is.
Az árak tartják magukat, hiszen a kereslet meghaladja a kínálatot. Az egész országban csak hat-nyolc intézményben folyik az említetthez hasonló professzionális kutyaszakoktatás, és ezek közül még a legjobbakban és legnagyobbakban sem tudnak évi három-négy szaglásznál többet kiképezni. Napjainkban az észak-amerikai kontinensen munkába állított 100-150 termeszkiszagoló kutya közül a legdrágábbnak és legsikeresebbnek Agatha Christie-t, az 5 éves beagle-t, Kanada első négylábú hangyavadászát tartják. Alkalmazója, az Integrity Pest Control 25 ezer dollárra becsüli az értékét. Gondozója és munkatársa, Roy Ferguson szerint már hat hangya elég ahhoz, hogy megérezze őket.
A penészmentesítő iparág is rátalált a kutyákra, mivel a penészgomba is alattomos házi ellenség, szinte láthatatlan spórái allergiát és asztmát okoznak, pusztítják a falakat. Igaz, ezen a területen csak néhány éve kezdték alkalmazni a speciálisan kiképzett négylábúakat, így számuk még nem haladja meg a félszázat, de eredményeik talán még látványosabbak a hangyaspecialistákénál, ennek megfelelően áruk sem különbözik azokétól.
A legnagyobb távlatok azonban az ágypoloska-specialista kutyák előtt nyílnak. A második világháborúig rendkívül elterjedt vérszívót a higiénia javulása, no meg a DDT széles körű használata szinte teljesen kiirtotta, ám a bevándorlás újabb hullámával visszatért az Egyesült Államokba, és a lakások, hotelek, motelek, kollégiumok (valamint az üléskárpitok mögött megbújva a vasutak és autóbuszok) rémeivé lett. Collier County hotel- és lakástulajdonosainak már nem kell a kellemetlen lakótársaktól reszketniük, mióta Rudy, a világ ötödik regisztrált poloskavadásza három éve munkába állt: egy perc alatt végez egy szobával - egy embernek legalább egy órára van szüksége, hogy átvizsgálja a matracokat, kárpitokat. Bár most még alig tucatnyi iskolázott poloskadetektív teljesít szolgálatot, a tapasztalatok annyira meggyőzőek, hogy néhány éven belül szinte a teljes szálloda-poloskátlanítási piac az övék lehet. Ha egy üzlet beindul, nincs megállás: ma már szakképzett kutyák állnak csatasorba minden olyan helyen, ahol rejtett dolgokat kell kiszagolni. Van vízszerelő, aki víz- és csatornafürkésző ebet tart, Minnesota iskoláiban az elfolyt higanyt, Montana hegyeiben az alattomosan terjeszkedő gyomokat, illetve - a természetvédőket segítve - a veszélyeztetett indigókígyót szimatolják ki, mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó farmokon a tehenek peteérését jelzik a különlegesen kiképzett négylábúak. Sőt egyes kutyák jó hatásfokkal képesek felismerni az emberi sejtekben elindult rákos daganatképződést is, más szagtársaik a cukorbetegek inzulinszintjének növekedését jelzik idejében.
Statisztikai összesítés még nem készült ugyan, de a HVG becslése szerint a speciális szaglási feladatokra alkalmazott kutyák száma az Egyesült Államokban megközelíti a 2 ezret, értékük összesen 20 millió dollár körül lehet. A legtöbbet a biztonsági szolgálatok alkalmazzák, a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások óta csak az USA 96 repülőterén és kikötőjében félezer szuperszimat várja a határokon ki- és belépőket. De bevetik őket a gazdasági bűnözés ellen is: két, dvd-illatra szakosított kutya, Lucky és Flo a londoni Heathrow reptér teherforgalmi részében, a kalózlemezek legnagyobb nemzetközi átrakodóhelyén járőrözik.
Miután a tudósok már ismerik a kutya teljes génállományát, szinte számítógépen megtervezhető, milyen feladatra mely fajtákat érdemes keresztezni. Egy 2 millió dollárral támogatott program részeként az amerikai közlekedésbiztonsági hatóság már a jövő bombakereső kutyáját alakítgatja a légierő egyik támaszpontján. Az első eredmények szerint a jelölt a legérzékenyebb orrú és a legjátékosabb kutya, a vizsla és a labrador keveréke lesz. Qualben, az első sikeresnek mondott szuperszimatú vizslador most 21 hónapos, és 2006 végén már felvette a szolgálatot Oakland nemzetközi repülőterén. A digitális technológia viszont - a képpel vagy a hanggal ellentétben - továbbra sem képes kezelni a szaginformációkat, így gép híján egyelőre szaglósejtekre (kutyánként mintegy 200 millióra) és dönteni képes agyra van szükség. Ráadásul a négylábú szagmestereknek lelkük van: kifáradnak, néha nem akarnak játszani, máskor hibáznak. Egy szó, mint száz, a legkevésbé sem hasonlítanak a gépekre, inkább olyanok, mint az emberek. Nem lehet véletlen, hogy az állati intelligencia-kutatás figyelme épp mostanában terelődött az emberszabású majmokról a kutyákra.
Daily Mail, 2007. január 17.
A szálloda brosurája által beígért luxus ágyneműk közt történő pihenés helyett egy New York-i ügyvéd és felesége az ágyi poloskák elleni küzdelemmel töltötte az éjszakát a londoni Mandarin Oriental hotelben. Az elszenvedett marásokon felül használati tárgyaikkal együtt az apró parazitákat is hazavitték az Atlanti óceánon túlra, és egész házukat gázosítással kellett kezeltetniük. Az ügyvéd több millió dollárra perelte a Mandarin Oriental Szállodacsoportot, többek között félrevezető üzletpolitikával, hanyagsággal, gondatlansággal, szándékos károkozással vádolva őket
A perokiratban, amelyet a Manhattan-i kerületi bírósághoz terjesztették be, szerepel többek között, hogy a házaspár hölgytagja éppen akkor gyógyult fel hosszantartó betegségéből, és immunrendszere még igen legyengült volt, ez pedig kedvezett az ágyi poloskák által okozott fertőzésnek. Szintén leírja, hogy a hotel késedelmesen válaszolt a fertőzés okával kapcsolatos megkeresésre, és még mindig nem nyújtotta be a kártevőirtásról szóló hivatalos jegyzőkönyvet. A hotel szóvívője később úgy nyilatkozott, hogy „sajnálatos, de egyszeri esetről van szó, amely 2006. májusában a londoni Mandarin Hotel egyetlen vendégszobájában fordult elő”.
(A cikk sajnos nem számol be a per végkimeneteléről, illetve a kirótt büntetés mértékéről. Titkárság.)
MTI Hírek 2007/4
Az 1,6 milliós Bécsben becslések szerint kétszer annyi patkány él, mint ember – írta Prémes albérlők című cikkében a Kurier című osztrák napilap.
A patkányok sötétben, föld alatt, külön társadalomban élnek, ezért megszámolni őket lehetetlen, csak becsülni lehet számukat. Szakértők szerint Bécsben legkevesebb kétszer annyi patkány él, mint ember, ami azt jelenti – hangozzon bármilyen furcsán is a megállapítás –, hogy az osztrák főváros patkánymentes. Probléma akkor keletkezne, ha számuk lakosonként négyre emelkedne.
A közönséges szürke vándorpatkány, a rattus norvegicus eredetileg Kínából származik, a XVI. században a Selyemúton került Európába. Egy patkánypár évente hétszáz utódot hoz világra, amelyek már hat hét után maguk is nemzőképesek. A patkányok számos betegséget terjesztenek, köztük a tüdőbajt, a tífuszt, a szalmonellát, a hepatitiszt és a Lyme-kórt.
A bécsi városi önkormányzat két osztálya, a 15. és az 59. foglalkozik patkánymentesítéssel, emellett külön „patkányrendelet” is érvényben van, amely arra kötelezi az (állami és magán) ingatlantulajdonosokat, hogy évente 3-5 alkalommal ellenőriztessék a „patkányhelyzetet”, és veszély esetén meghatározott intézkedéseket tegyenek.
Bécsben különösen a parkok veszélyeztetettek. A hatóságok szerint „az, aki galambokat etet, a patkányokat is eteti”. Az 59. osztály a felelős az üzletek és vendéglátóhelyek tisztaságáért. Munkatársai évente átlag 11 ezer, bakteriológiai és vegyi próbavizsgálatot tartanak abban a mintegy 20 ezer bécsi létesítményben, amelyekre az élelmiszerjogi előírások vonatkoznak.
Az 59. osztály felügyelői ritkán bukkannak patkányokra. „Egy pékségben láttam egyszer egyet” – mondja Andreas müller „élelmiszerrendőr”. Legtöbbször csak az ürüléküket fedezik fel. „Évente 5-7 üzletet záratunk be a higiéniai viszonyok miatt. De ezekben az esetekben sem mindig patkányokról van szó, hanem gyakran szalmonella-fertőzésről vagy hasonlókról” – mondta az illetékes.
HVG-Online 2007. május 22.
Egy újfajta eljárással - a kizárólag kullancsokban tenyésző mikroszkopikus gombával - a kártékony vérszívók 90 százaléka megsemmisíthető.
"Az embereknek általában csak tavasszal jutnak eszébe a kullancsok, holott ez egész éves program, tekintettel arra, hogy 2 hónapnál is tovább tart a szervezetünknek, míg az, bizonyos gátló tényezők miatt, választ ad a fertőzésre" - mondta Bózsik Béla Pál, a Lyme Borreliosis Alapítvány orvos-titkára.
Mint rámutatott, gyakorlatilag az egész ország kullancsok szempontjából fertőzöttnek tekinthető. A kullancsok által terjesztett Lyme-kór (Lyme borreliosis), amely a leggyakoribb állatról emberre terjedő betegség, a magyar népesség körülbelül 10 százalékát, de mindenképp több százezer embert érint. Tünetei rendkívül változatosak - fáradékonyság, a mozgás lelassulása, ízületi- és izomfájdalmak, idegrendszeri panaszok, fejfájás, ingerültség, memóriazavarok, nyirokcsomó-duzzanat.
"A fertőzés mindenféle rejtélyes kórok mögé bújik. Egyetlen olyan tünet van, amely csak a Lyme-kórra jellemző. Ez a csípés körül kialakuló kokárdaszerű vörös folt, amely a betegek 40-50 százalékánál jelentkezik" - mutatott rá Bózsik Béla Pál.
Mint hangsúlyozta, meg kellene változtatni a rendeleteket, amelyek szerint most nem kötelező a közösségi helyeket, mindenekelőtt a táborhelyeket, a kirándulóhelyeket előzetesen mentesíteni a kullancsoktól.
Erre alkalmas lehetne az a módszer, amelyet az Alapítvány az Eötvös Lorand Tudományegyetemmel és a Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézetével közösen dolgozott ki, s amely közel áll a szabadalmaztatáshoz.
"Egy olyan mikroszkopikus gombát tenyésztettünk ki, amelyeket beteg kullancsokról izoláltunk, a kullancsokat megbetegítő gombák közül válogattunk ki néhányat. Ezt még sehol a világon így nem alkalmazzák" - hangsúlyozta Bózsik Béla.
A kórokozókat, amelyek kizárólag a kullancsokat betegítik meg, de sem az emberre, sem az állatokra, de "még a katicabogarakra" sem veszélyesek, jelenleg folyadék formájában alkalmazzák.
A módszer a kiskertekben is alkalmazható, s 90 százalékban elpusztítja a kullancsokat. A szer vegyileg nem terheli a természetet, hiszen a környezetből izolált kórokozóról van szó.
"Nagyon hatékony módszer, hatása a kezelés után egy évvel is érezhető. Szabadalmunk lehetővé teszi különböző területek előzetes megvizsgálását. Amennyiben a jelenlegi kórokozó nem elég hatékony a kullancsra, akkor egy új, ezen a területen hatékonyabb fajtát tudunk izolálni" - tette hozzá Bózsik Béla Pál, a Lyme Borreliosis Alapítvány orvos-titkára.
Népszabadság, 2007. május 22.
A baltimore-i John Hopkins Egyetem kutatói GMO-szúnyogokkal indítanának - győzelemmel kecsegtető - támadást a maláriafronton.
A váltóláznak is nevezett betegség a mocsarak lecsapolásának és a hathatós, vegyszeres szúnyogellenes védekezésnek köszönhetően a nyugati országokból úgyszólván eltűnt. A harmadik világban azonban, ahol ez elmaradt, változatlanul évente több százmilliónyi embert érintő népegészségügyi problémák egyike. Mivel pedig fertőző betegségről van szó, a rohamosan fejlődő és egyre tömegesebb turizmus révén, némi kerülő után, ha nem is tömeges méretekben, de ismét megjelent a fejlettebb világban is. A kutatására fordított összegek azonban a leginkább érdekelt országok katasztrofális gazdasági helyzete és a veszélyeztetett tömegek igen korlátozott fizetőképessége miatt nagyságrendekkel elmaradnak a "civilizált" világot közvetlenül fenyegető veszedelmekéhez képest.
A betegség kórokozója a Plasmodiumnak nevezett élősdi, amelynek kifejlett példányai az Anopheles szúnyog nőstényének a nyálmirigyében vannak otthon. A meleg vérű emlős (emberi) szervezetére csak fejlődésük bizonyos állomásain, mintegy köztes gazdaként van szükségük. A szúnyogcsípéssel "beoltott" ember véráramából a Plasmodium szaporítósejtjei a májba, majd fejlődésük következő állomásán a vörösvértestekbe kerülnek, ahol elszaporodnak, s azokat szinte szétrobbantva jutnak ismét a szabad véráramba, hogy egy újabb szúnyogcsípéssel visszakerüljenek a vérszívóba, s a folyamat újrakezdődhessen. Hatásos, tömegméretekben előállítható védőoltás egyelőre nem áll rendelkezésre. A legrégebben ismert kinin (kínafakéreg-kivonat) mellett ma már számos korszerű és hatásos maláriaellenes gyógyszer létezik, ám ezek széles körű alkalmazásának a leginkább rászorulók anyagi korlátai szabnak gátat.
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratának legfrissebb száma forradalmian új maláriaellenes fegyvert ismertet. Ez pedig maga az Anopheles szúnyog lenne. Ezúttal azonban nem a szükséges kórokozók "tenyésztőhelyeként", ahogyan azt március 6-i számunkban írtuk. (Szúnyogokkal a malária ellen.)
Most olyan, genetikailag módosított variánst állítottak elő, amelynek az emésztőcsatornájában nem termelődik az ún. SM1 peptid. Ennek a hiányában pedig nem képes itt megtelepedni a Plasmodium, az állatka tehát nem fertőződik meg. Az így fogékonyságukat vesztett rovarok fertőzött emlősök (a kísérletben egér) vérével táplálva életképesebbeknek bizonyultak - gyorsabban szaporodtak, kisebb volt köztük a természetes elhullás -, mint a nem GMO, vad variáns. Kilenc generáció elegendő volt ahhoz, hogy a Plasmodiumra érzéketlen változat uralja el a ketrecbe zárt rovarnépességet. Korábban, hasonló meggondolásból egy staffordshire-i brit kutatócsoport "állított elő Plasmodium ellen fokozott immunitással rendelkező szúnyogot" genetikai beavatkozással. Ezek a rovarok azonban kevésbé voltak életképesek, mint a vad törzsek, a gyakorlati harcba bevetésükről ezért le kellett mondani.
A most ismertetett GMO-szúnyog viszont, legalábbis ha mindezek az előnyös tulajdonságok az emberi maláriát okozó Plasmodium vonatkozásában is igazolódnak, valóban áttörést hozhat. Rovarirtó szerek és az ökoszisztéma durva megváltoztatása nélkül, viszonylag kis ráfordítással lehetne belátható időn belül felszámolni a maláriát.