Cím: 1117 Budapest, Budafoki út 183., 223-as szoba
Telefon/fax: +36-1-464-5241
Balogh Istvánné Marika: +36-30-873-4670
E-mail: makosz__kukac__tlt.hu
Ügyfélfogadás: hétfő és csütörtök 8-12 óráig
Számlaszám: MKB 10300002-20360210-00003285
Adószám: 18054231-2-43
A tartalom megtekintéséhez az Adobe Flash Player szükséges.
Elhangzott a MaKOSZ XV. Országos Konferenciáján, 2005 október 20-án, Egerben
Szakmám kártevőirtó mester, és a Tanaco nevű kártevőirtó cég tulajdonosa vagyok. 1996 óta dolgozom a metilbromid alternatívái területén. Amellett, hogy a Tanaco céget vezetem, egy Európai Uniós bizottságban is dolgozom, amely alternatívát keres a metilbromid helyettesítésére.
Ebben az előadásban áttekintést szeretnék adni a metilbromid alternatíváit illetően. Ha Dániát tekintjük, ez egy kis ország ötmillió lakossal. Nagyon szigorú környezetpolitikánk van, és Dánia ismert az alternatív energiák felhasználásáról is. Dánia volt az első ország, amely még 1998-ban betiltotta a metilbromid használatát. A kérdések tehát a következők: vannak-e alternatívák a metilbromid helyett, illetve, valóban olyan hatékonyak-e a metilbromidos kezelések, mint ahogy azt állítják.
Ha a metilbromidot megvizsgáljuk, a következő tulajdonságait lehet megemlíteni: könnyen kezelhető, viszonylag olcsó, nem tűzveszélyes, nincsenek káros szermaradványok, gyors a hatása, illetve az épületből gyorsan kiszellőztethető. A közelmúltban a metilbromidos gázosítás jellemzője az volt, hogy a gázmesterek beengedték a gázt, majd távoztak. Ezt követően, két-három nap múlva visszatértek, és ellenőrizték, hogy a gáz eltávozott-e. Akkoriban nem végeztünk biológiai vizsgálatokat, nem fűtöttük fel az épületeket, a gázosítószert nem mértük az épületen belül, és a kérdés az, hogy milyen mortalitást is értünk el ezzel? Az én véleményem szerint a metilbromiddal 70-80 %-os mortalitást lehetett elérni. A gázosítás azóta megváltozott. Nyilvánvaló, hogy a megrendelő 100 %-os mortalitást akar, és biológiai vizsgálatok elvégzését is igényli, hogy megbizonyosodjon a hatékonyságról. Szükség van arra, hogy ellenőrizzük, illetve dokumentáljuk a gázosítószer alkalmazását. Ellenőriznünk kell a hőmérsékletet, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag az egész gázosítási folyamatot mi irányítjuk.
A kérdés, hogy milyen alternatív szerek vannak a metilbromid helyett? Az egyik a ProFume, a másik az Eco2Fume, amit melegítéssel és széndioxiddal kombinálva használunk, valamint a szokásos foszforhidrogén és magnézium-foszfid.
A gázosító szerek tulajdonságainak legfontosabb különbségeit az alábbitáblázat mutatja be:
| Tényező | MeBr | ProFume | Eco2Fume |
|---|---|---|---|
| Ózon károsítás |
Igen |
Nem |
Nem |
| Behatolási képesség |
Lassú |
Gyors |
Gyors |
| Megkötődési képesség |
Magas |
Alacsony |
Alacsony |
| Szellőztethetőség |
Lassú |
Gyors |
Gyors |
| Forráspont |
+ 3 0C |
- 55 0C |
-56,6 0C |
| Maradványszag |
Kevés |
Nincs |
Nincs |
A ProFume a Dow AgroSciences terméke, 98,8 %-ban szulfuril-fluoridot tartalmaz. 100 kg-os bruttó súlyú acél palackokban szállítják. A ProFume-ot Olaszországban, az Egyesült Királyságban és Németországban már bejegyezték, Franciaországban várhatóan még ez 2005-ben, a Benelux államokban és Spanyolországban pedig 2007-ben jegyzik be. A ProFume számos helyzetben helyettesítheti a metilbromidot.
A metilbromid másik alternatívája az Eco2Fume gáz. Az Eco2Fume gyártója a CYTEC (Kanada) cég. Véleményem szerint az egyik legjobb alternatíva a metilbromid helyett. Az Eco2Fume palackos kiszerelésű, 2 % foszforhidrogént és 98 % CO2-t tartalmaz, nem gyúlékony. Hátránya, hogy magas ppm szinteken alkalmazva korrodál. Tehát alacsony koncentrációban kell vele gázosítani: azaz 100 ppm/m3 használható 30 - 35 °C hőmérsékleten. A rendszert a David Mueller féle Insects Ltd. (USA) fejlesztette ki.
Az Eco2Fume-val négy kísérleti gázosítást végeztünk Dániában és több százat az USA-ban. 2002-ben egy dániai lisztmalomban végeztünk egy kísérletet, ahol összesen 43.000 m3 került gázosításra, a kis lisztbogár (Tribolium confusum) és a lisztmoly (Ephestia kuehniella) ellen. Egy másik kísérletre 2004 októberben került sor egy nagy pékségben Dánia északi részén. A cél-rovarok a kis lisztbogár (Tribolium confusum), az aszalványmoly (Plodia interpunctella), illetve a német csótány (Blattella germanica) voltak. A cél a 100 %-os mortalitás elérése volt, 30 °C-on és 100 ppm foszforhidrogén koncentrációval, 24 órán belül. A CO2 a rovarok gyorsabb belélegzését segíti elő, a 30 °C-os hőmérséklet pedig ideális a rovarok szaporodásához. Amikor ezek a feltételek állandóak, egy alacsony foszforhidrogén dózis valamennyi rovarstádiumot elpusztít. Mindehhez természetesen professzionális berendezések alkalmazása is szükséges.
Az Eco2Fume hővel és CO2-vel kombinálva nem csupán a metil-bromid egyik alternatívája, de környezetbarát is, és 100 % mortalitás érhető el vele.
Gyakorlatilag hasonló hatás érhető el foszforhidrogénnel és magnézium-foszfiddal is. Többféle formájuk létezik, lehet akár lap, vagy pellet, illetve tabletta, de tablettával elég nehéz a gázkibocsátás szabályozása. Hővel és CO2-vel együtt használva ugyanolyan módon alkalmazható, mint az Eco2Fume, de annál komplikáltabb.
A gázosítószerek fontosak, de egy profi kártevőirtó szakember részére a gázosító szerek csupán egy eszköz a többi eljárás közül.
Dánia déli részén, egy 75.000 m3-es élelmiszeripari üzemben kártevőmentesítést végeztek, évente két alkalommal metil-bromid gázzal. Egy nap megkeresték őket azzal, hogy tudják-e gyorsítani a folyamatot. Az IPM-et (Integrált Kártevőmentesítés) ajánlották. Ezt követően a gázosítás évi egy alkalomra csökkent, majd 3 év után csak az IPM-mel dolgoztak. Ellenőrizték az összes raktározott nyersanyagot (pl. szemes termények, magvak, stb.), és amelyik szennyezett volt, ott helyi gázosítást alkalmaztak. Az IPM elve a megelőző kártevőirtás, kevesebb irtószer felhasználásával. Ez egy régi rendszer, amely több mint 40 éves, de még mindig a legjobb, amelyet a HACCP-vel és a GMP-vel együtt kell megvalósítani.
Az IPM olyan, mint egy kirakós játék: a legfontosabb a telephely, a beérkező termékek, és az azokhoz kapcsolódó kártevők ellenőrzése. Fontos, hogy ne alkalmazzunk standard szolgáltatási rendszert, mert az soha nem fog működni. A siker kulcsa az üzem és a kártevőirtó szakember közötti együttműködés.
Végkövetkeztetésként elmondható, hogy mindenképpen be kell tiltanunk a metilbromidot. Ennek a helyettesítésére pedig léteznek alternatívák, csak meg kell találni az adott helyzetre vonatkozó legjobb megoldást.
Henrik L. Lange (Tanaco, Dánia)