Cím: 1117 Budapest, Budafoki út 183., 223-as szoba
Telefon/fax: +36-1-464-5241
Balogh Istvánné Marika: +36-30-873-4670
E-mail: makosz__kukac__tlt.hu
Ügyfélfogadás: kedd, péntek: 8-12 óráig
Számlaszám: MKB 10300002-20360210-00003285
Adószám: 18054231-2-43
A tartalom megtekintéséhez az Adobe Flash Player szükséges.
WHO, 2006. március 17.
|
|
|
Réunion (Franciaország) szigetén egy hálózatot alakítottak ki a sikungunya láz megfigyelésére. A hálózatban résztvevő 31 belgyógyász 2005. március 5. és 2006. március 17. között 3115 sikungunya esetet jelentett be, ebből 196 esetet 2006. február 27. és március 5. között. 2006. január 1. és március 5. között 25 páciensnél erősítették meg a laboratóriumi vizsgálatok a dengue láz klinikai tüneteit. Öt elkülönített eset volt, huszat pedig sikungunya és dengue lázas esetként kezeltek.
2006. január elejétől az Indiai Óceán más vidékeiről: Mayotte szigetről január 9. – március 10. között 2833 sikungunya gyanús esetet; Mauritiusról január 1. és március 5. között 6000 sikungunya gyanús esetet, ebből 1200 volt igazolt; a Seychelles szigetekről pedig január 1. – február 26. között 8818 sikungunya gyanús esetet jelentettek.
Számos európai országból: Franciaországból (160), Németországból, Olaszországból, Norvégiából és Svájcból jelentettek a fenti helyekről behurcolt eseteket.
Vegyes sikungunya kitörést, szórványosan előfordululó dengue lázas esetekkel jelentettek Andhra Prades (India) államból. 2005 december 1. – 2006 február 17. között 5671 izületi fájdalommal járó lázas esetet jelentettek. Ezen a területen jelentős Aedes aegypti (a sárgalázat terjesztő moszkító) sűrűség volt megfigyelhető.
Március 1-től több, mint 2000 sikungunya lázas esetet jelentettek Malegaon városból (Nasik kerület, Maharashtra állam, India). Orissa államban (India) 4904, izom- és fejfájással járó esetet jelentettek 2006. február 27. – március 5. között. Ezek a jelek egyértelműen moszkítók terjesztette víruskitörésre utalnak. A biológiai kutatások eredményei még váratnak magukra.
A sikungunya láz egy vírus okozta betegség, amelyet a fertőzött moszkító, általában az Aedes aegypti, vagy más, agresszív, nappal aktív szúnyog terjeszt az emberek között. A szimptómák lehetnek: hirtelen lázas roham, hidegrázás, fejfájás, hányinger, hányás, duzzanattal járó fájdalom, alháti fájdalom és bőrkiütés. Ez a betegség majdnem mindig önkorlátozó és ritkán halálos. A sikungunya láz kezelésére nincs speciális gyógyszer; ennélfogva, a kezelés általában ágynyugalom, folyadékbevitel és enyhe fájdalomcsillapítók, mint pl. aszpirin vagy acetaminofen alkalmazásából áll. Néhány esetben kórházi ápolás indokolt lehet. A sikungunya lázas betegeket meg kell óvni a további szúnyogcsípésektől, a vírus továbbterjesztésének megakadályozása érdekében.
Ez a víruskitörés rámutat, hogy a trópikus vagy szubtrópikus területre utazók kiteszik magukat a szúnyogcsípéssel terjedő betegségekkel való megfertőződésnek, mint pl. a malária, a dengue-láz, a japán enchephalitis, a sárgaláz, stb. A maláriával történő megfertőződés kockázata nagyban csökkenthető a megfelelő gyógyszerek szedésével, és a szúnyogcsípés kiküszöbölésével. Rendelkezésre állnak oltóanyagok a sárgaláz és a japán enchephalitis ellen. Más, szúnyog által terjesztett fertőződések, mint pl. a sikungunya vagy a dengua-láz szintén komoly betegségek okozói, és jelenleg még nem áll rendelkezésre ellenük megelőző oltóanyag vagy gyógyszerek.
FigyelőNet-összeállítás, 2006. március 23.
Franciaországban a szocialista párt vizsgáló bizottság létre hozását sürgette azután, hogy a tengerentúli francia fennhatóságú Reunion szigetén tömeges megbetegedéseket okozott a sikungunya láz.
Egyre zavarosabb a helyzet Franciaország tengerentúli területein, ahol egyre jobban terjed az arbovírius okozta sikungunya láz. A járvány terjedésének ritmusa mostanra elérte a heti 22-23 ezret" – jelentette ki Xavier Bertrand egészségügyi miniszter.
A miniszter elismerte, hogy az elmúlt évben növekedett az elhalálozások száma a szigeten: 2005-ben 396-tal többen hunytak el, mint 2004-ben, és 258-cal többen mint 2003-ban. Az INVS jelentése szerint az elmúlt hónapban négy halotti bizonyítványban szerepelt a sikungunya elsődleges halálokként, míg további 48 megemlítette közvetett okként.
A szuahéli nyelven „meggörbesztőt" jelentő sikungunya szúnyogcsípéssel terjed, ugyan az életre közvetlenül nem veszélyes, de nagyon súlyos izületi fájdalmakkal, bőrkiütéssel, magas lázzal és gyengeséggel jár. Ellene oltás vagy megelőző kezelés nem létezik, a betegeknek általában két hetet, de húsz százalékuknak hónapokat kell türelmesen várniuk, míg a tünetek elmúlnak. Utóhatása, hogy legyengíti az immunrendszert, és ezzel utat nyit más betegségek előtt, ami idős emberek esetében halálos kimenetelű lehet.
Madagaszkáron is szórványos fertőzést regisztráltak azután, hogy korábban Reunion szigeten már akár 250 ezer embert is megbetegíthetett meg a járvány. Egyes források szerint már Franciaországban is kezelnek betegeket, akik a fertőzést az Indiai-Óceán térségéből hozták Európába.
Jean Louis Robinson, a madagaszkári egészségügyi miniszter bejelentése szerint az országban egyszerre két, moszkitók által terjesztett betegség jelent meg. Az egyik a Dengue, a másik pedig a Chikungunya, amely eddig 96 halálos megbetegedést okozott Reunion szigetén.
Dr. Lamina Arthur, a WHO Madagaszkári járványügyi igazgatója elmondta, hogy rendkívül nehéz helyzetbe kerültek. A Dengue és a Chikungunya fertőzésnek közel azonos tünetei vannak, ráadásul a hordozó moszkitó is azonos. Ezáltal a betegek kezelése nem minden esetben sikeres. A betegek számáról Madagaszkáron egyelőre nincs információ, de a Chikungunya február óta Reunion, Mauritius és a Seychelles szigeteken rengeteg áldozatot szedett.
A betegséget terjesztő szúnyog az újrafeldolgozásra szánt autógumikkal eljutott az Egyesült Államokba, ahol a déli államokból az autópályák mentén terjedt tovább. Az Indiai-óceán szigetei között elsősorban a turistaforgalommal terjedt tovább. A szúnyog eljutott már Belgiumba és Olaszországba is. Szakértők szerint, ha a hordozó megjelent Európában, akkor a vírus is könnyedén felütheti a fejét.
Népszabadság, 2006. március 22.
A kontinensen is megjelent a Franciaországhoz tartozó trópusi szigeteken tapasztalt vírusfertőzés, a sikungunya. Több tucat betege tartanak nyilván, akik vagy a trópusokon betegedtek meg, vagy a használt autógumikkal Európába behurcolt szúnyog csípése révén kapták el a fertőzést.
"December vége és január hónapja a fertőzés időszaka volt a szigeteken, a megbetegedések száma még mindig magas. Tehát járvány van, és nem lehet tudni, mikor lesz vége" - nyilatkozta dr. Danielle Ilef szakértő, Réunion és Mayotte körzet járványügyi részlegének egyik felelős vezetője. Mint ismeretes, a sikungunya nevű fertőző betegség eddig 212 ezer személyt támadott meg, 148 esetben a betegség gyógyíthatatlannak bizonyult.
A betegség eddig elsősorban a Franciaországhoz tartozó trópusi szigeteken jelentkezett. Lázzal, végtagi fájdalmakkal, izom-összehúzódással jár, ezért is nevezik a szigetek őshonos lakosságának a nyelvén sikungunyának, ami meggörbült hátat jelent. A beteg a fájdalomtól és a súlyos izomgörcstől összegörbül.
A legújabb kutatások szerint az emberi szervezet képes antitestet produkálni a fertőzéssel szemben, az antibiotikum azonban nem használ. Vizsgálatok azt igazolják, hogy Réunion lakosságából a megfertőződöttek 20 százalékának testében kialakult egy olyan antitest, ami védelmet jelent. A szakértők azonban azt nyilatkozzák, hogy az antitest a megfertőződöttek 80 százalékánál nem alakul ki, ennek okát még keresik, valamint az is bizonytalan, hogy az egyelőre immunisnak számítók nem betegednek-e meg később. Maga a kór egyébként azért veszélyes, mert a HIV-vírushoz hasonlóan legyengíti a szervezetet, így a betegek nem közvetlenül a sikungunyában, hanem egy fellépő járulékos fertőződésben halnak meg.
Franciaországban Jacques Chiracköztársasági elnök is többször arra figyelmeztetett, hogy ezt az új betegséget, amit trópusi szúnyogok terjesztenek, komolyan kell venni, Európában is veszélyt jelenthet.
A francia kormány miniszterei, így Xavier Bertrand egészségügyi, Dominique Bussereau mezőgazdasági, Francois Baroin tengerentúli területekért felelős miniszter válságstábot hozott létre abból az alkalomból, hogy a kontinensen is megjelent sikungunyavírus, aminek következtében Dél-Franciaországban már több tucat beteget tartanak nyilván, illetve kezelnek kórházakban. A betegekről egyelőre azt nyilatkozták, hogy azok a szúnyogcsípést, illetve a vírust a trópusokon kapták el. A két, Franciaországhoz tartozó trópusi szigeten, Réunionon és Mayotte-on a helyi kórházakban a betegség káoszt és túlzsúfoltságot okoz, az egészségügyi szolgálatok gyakorlatilag képtelenek ellátni feladatukat.
A vírus európai megjelenése azt sejteti, hogy egy esetlegesen meleg nyár a vírusfertőzés lehetőségét az egész kontinensre kiterjesztheti.
Blikk, 2006. április 6.
Lakatot tett a Pest Megyei ÁNTSZ egy babapiskóta üzem ajtajára, mivel egy pár nappal ezelőtti ellenőrzésben több hiányosságot is találtak a szakemberek. Egyebek mellett hangyák, csótányok és egerek hemzsegtek az élelmiszergyár területén.
– Az üzemben több dolgozó egészségügyi könyv nélkül dolgozott, valamint a tulajdonos nem végezte el a kártevők kötelező irtását, így azok elszaporodtak az épületben – tájékoztatott Zoltainé Ombódi Anna, a szervezet megyei intézetének osztályvezetője. A szakember nem kívánta részletezni, miféle bogarak szaporodtak el az üzemben, csupán annyit mondott, az otthonokban is előforduló rovarokra kell gondolni.
Az ÁNTSZ három hete kezdte meg tavaszi ellenőrző akcióját, eddig több mint 350 üzletet és vendéglátóhelyet vizsgáltak át. Harminc esetben szabtak ki bírságot több mint hatmillió forint értékben, eljárást pedig 10 üzlet ellen indítottak.
Today’s Technician, 2006. április
A Dél-Wales-i Glamorgan megyében, Barry-ben a Fresh Bacom Company-ra (Friss Szalonna Vállalat) nemrégiben 18.000,- GPB (közel 8.000.000,- Ft) bírságot róttak ki, mivel hat esetben megsértették az élelmiszer-egészségügyi és –biztonsági törvény. Vince Driscoll-t, a vállalat tulajdonosát és egyben igazgatóját 1.235,- GPB (közel 500.000,- Ft) bűnvádi eljárási költség megfizetésére kötelezte a Glanmorgan-Völgyi Városi Tanács.
Vince Driscoll elismerte, hogy nem sikerült a létesítmények kártevőmentes állapotát fenntartani, a nyersanyag feldolgozó berendezéseket tisztán és jó állapotukban karbantartani, valamint jóváhagyást szerezni a sonka és tejtermékek előállításához.
A Tanács nyilatkozata szerint a szabálysértésekre egy rutin ellenőrzés során derült fény, amikor is 2005 augusztusában az aktuális vizsgálatkor egy egeret sikerült lefényképezni, amint éppen keresztülszalad a padlón, egy darab hulladék szalonnát rágcsálva. Ráadásul, az egyik konyhai helyiségben kukacokat láttak a padlón csúszni, ahol friss húsok is hevertek, továbbá felmásztak – az amúgy is mocskos – gépekre, por és piszok borította a berendezések felületét, és egy csészén penészt is találtak.
Az üzem működését azonnal betiltották, annak érdekében, hogy megvédjék a nyilvánosságot az egészségügyi kockázatoktól. A Tanács üzemeltetési igazgatója, Kate Thompson elégedett volt az ügy kimenetelével és a kirótt pénzbírsággal. Hangsúlyozta: „Bizonyosak vagyunk benne, hogy ez az eset például szolgál más cégek számára is, hogy Kerületünk mennyire komolyan veszi az ilyesféle szabálysértéseket.”
A Brit Sütőipari Kft., amely emberi fogyasztásra alkalmatlan kenyeret szállított egy Somerfield-i szupermarketbe, 7.000,- GBP (több, mint 2.500.000,- Ft) büntetést kapott, miután két egérkölyköt és egy egérfészket talált egy vásárló az általa vásárolt, szeletelt barna cipóban. A vásárló ezek után panasszal élt a Kennet-i Körzeti Tanácsnál, és a nyomozás fényt derített rá, hogy a probléma egészen az Avonmouth-i Brit Sütőipari létesítményekhez vezethető vissza. A nyomozás költségei 2.015,- GBP-re rúgtak (cca. 800.000,- Ft), amelyet szintén a sütőipari cégnek kellett kifizetnie.
Fort Sumner, USA: Egy férfi úgy próbált meg elpusztítani egy egeret, hogy a meggyújtott falevelekből álló kupac tetejére dobta. Az egér azonban visszaszaladt a házba, ezzel tűzbe borítva azt. A tűzben a ház teljesen leégett.
