Vezércikk - Olvasósarok, könyvajánló (Vogronics L.)

1988-ban New Yorkban jelent meg Hervey Mackay: Swim with the Sharks without being Eaten Alive (Cápák közt sértetlen, avagy a kapitalizmus iskolája) című könyve, amely korántsem elcsépelt örökigazságok gyűjteménye, hanem igazán hasznos kincsesládája olyan ismereteknek, amelyeknek azonnal hasznát veheti mindenki. Többek között nemcsak az üzleti életben, de a magánéletben, az emberi kapcsolatokban is.

Ugyancsak New Yorkban, de jóval korábban, 1938-ban, adták ki Dale Carnegie How to get friends and influence People (Hogyan szerezzünk barátokat és hogyan bánjunk az emberekkel) című könyvét. Könyvében nem csak a vezetési módszerekről ír, de az üzleti életben való jártasság elsajátítását is megismerhetjük belőle. A lassan 70 éves könyv az útkereső, a problémamegoldó a kivitelező típusú jófajta vezetői tulajdonságok mellé, a tisztességes vezetői típust is odasorolja.

Végül, de nem utolsó sorban, 1984-ben szintén New Yorkban jelent meg, Mark H. McCormack Wath they don’t teach You at Harvard Business School; Notes from a street smart bexecutive (Amit a Harvardon sem tanítanak, avagy a józan ész iskolája) című könyve, melyben az üzleti élet gyakorlati tanácsairól szerezhetünk számunkra fontos ismereteket.

Nagyon érdekes összevetni azokat az eltérő módszereket és gyakorlati tanácsokat, ahogyan a három szerző az üzleti életben oly fontos dolgokról, mint a sikerről, eredményről vélekedik, hogy milyen eszközökkel és stratégiákkal lehet kézzelfogható, értsd pénzt, profitot és nem utolsó sorban személyes babérokat elérni. Kicseng a művekből: Nincs kímélet! Győzni kell! Egy dologban azonban mindhárman egyetértenek, és ez pedig nem más, mint a tisztesség. Tisztesség önmagukkal szemben, a versenyben lévőkkel szemben és talán nem utolsó sorban a vevőinkkel szemben.

Miről van végül is szó? Az alig több mint 15 éves múlttal rendelkező vállalkozói réteg egy nagy részének olyan kihívásoknak kellett és kell nap mint nap megfelelnie, amelyet soha sehol nem tanult és nem tanítottak neki. Azaz saját bőrén tanulta meg a létező kapitalizmus nyers valóságát. Ennek a tandíjnak egzisztenciális következményei lettek számára; sikerült megkapaszkodnia, önmaga és családja jól, vagy kevésbé jól, de megél belőle. Így van ez minden tevékenység, foglalkozás esetében, így a kártevőirtó szakmán belül is. Voltak és vannak persze olyanok, akik bizonyos előnyöket élveztek és szereztek bizonyos pozíciók betöltése által, így a kártevőirtó szakmán belül is. Ezek megfékezésére és az ezek elleni fellépésre a különböző, alulról jövő szerveződéssel alakult érdekvédelmi szervezetek hivatottak, így a kártevőirtó szakmán belül is.

A kártevőirtó szakmán belül, az egészségügyi hatóságoknál ellenőrző szerepet betöltő azon egészségügyi gázmesterek ellen emelte fel szavát a Magyar Kártevőirtók Országos Szövetsége; akik a kártevőirtó tevékenység ellenőrzésével kapcsolatban tevékenykednek, azoknak mellékfoglalkozású, kártevőirtással kapcsolatos vállalkozása ne lehessen. Ugyancsak hangot adott a Szövetség azon véleményének is, hogy a fenti, hasonló beosztásban dolgozók, amennyiben vállalkozásuk nincs, ugyanezt a tevékenységet másodállásban sem folytathassák. Ez nem a Szövetség találmánya, hanem Európai Uniós irányelv, mindamellett, hogy nagyon sok szakmában ez már régóta így van. Az elért eredmény ugyan még nem 100 %-os, de a kártevőirtást ellenőrző és felügyelő hatóságoknál egyre több helyen, egyre inkább ezt a függetlenséget a munkatársaiktól meg is követelik. Ezért itt is köszönetet mond a Szövetség minden olyan hatósági intézmény vezetőjének, akik ezt támogatták és elérték.

Tagtársaink újabb, a fentiekhez hasonló panasszal fordultak Szövetségünkhöz. Egy multinacionális nyugati minőségellenőrző szervezet jelent meg a kártevőirtó piacon. E szervezet alvállalkozókkal végezteti el a kártevőirtási feladatokat, majd az elvégzett munkát – elmondás szerint – sok esetben maga ellenőrzi és tanúsítja. A Szövetséghez eljuttatott anyagok és dokumentumok világosan bizonyítják a tisztességtelen eljárás, a tisztességtelen piaci magatartás valóságát. Tisztességtelen az egyik oldalról, mert visszaél a kényszervállalkozók kiszolgáltatottságával, és tisztességtelen a másik oldalról is, mert néhány igazán jól menő kártevőirtó vállalkozás is nevét adta ehhez.

A Magyar Kártevőirtók Országos Szövetségének megalakulását követően első dolga az Etikai Kódex megalkotása volt. Mint sok más, ez sem tökéletes, de a kódex létezik. Kapaszkodó ebben a világban. Jó lenne, ha elolvasnák jó néhányan a Szövetség honlapján.

A fenti gondolatok után ajánlom szíves figyelmébe mindenkinek a cikk elején említett három szerző könyveit.

Vogronics László főtitkár
RONIX Kft ügyvezető

P.S.: Nagyon örülnék annak, ha e cikk elolvasás után, a MaKOSZ honlapjának (www.makosz.hu) Fórumán, a „Multik a kártevőirtásban” témához, amelyet egyik tagtársunk indított el, minél többen hozzászólnának.